Döbbenettel olvastam a Magyarok Szövetsége honlapon megjelenõ levélváltást Vukics Ferenc és Benis Miklós között. Sokan mondták, hogy Benis Miklós Vukics Ferenc jobbkeze. Mindig is éreztem, hogy ez nem így van. Itt a bizonyíték erre. Idemásolom Benis Miklósnak egy jelentõs mondatát. A nyílt levelezést továbbolvasva megérthetõ, milyen kiút is ez, és hova vezet." Reményeim szerint az újjászervezett Magyarok Szövetsége képes lesz gazdasági és társadalmi kiutat mutatni a magyar nemzet számára." Ez a fajta újjászervezés remélhetõleg csak az õ reménye. Nagyon bízom benne, hogy a többség nem ezt az elméletet követi. Aki valóban képes lett volna összefogni és kiutat mutatni a népnek, azt magára hagyták, ellehetetlenítették. Soha nem gondoltam volna, hogy a magyar közösség ennyire böszme. Isten ajándékaként kaptunk egy nagyszerû embert, aki idejét, energiáját, erejét nem kímélve folyamatosan és szorgalmasan munkálkodott a magyarság megmentésén. Hogyan reagálta ezt le a magyarság? Közönnyel, nemtörõdömséggel!!! Akit nem érdekel a saját sorsa, saját jövõje, nem hajlandó tenni érte semmit, az bizony nem érdemel meg ilyen nagyszerû embert!!! Teljesen felesleges és kárbaveszett munka volt ez a rengeteg fáradozás. "Kívánjuk, hogy további életed boldog és munkád sikeres legyen, kívánjuk, hogy egészséged helyreálljon és elmúljon szemedrõl a hályog." Ez a mondata pedig már kiemelkedõen cinikus. Akinek hályog van a szemén az nem más mint maga Benis Miklós Mihály, és a magyar lakosság. "az általad diktált tempót Te magad sem bírtad," Ha valakit teljesen magára hagynak, egyedül kénytelen elvégezni sok-sok ember munkáját, akkor hogyan bírná a megerõltetett erõfeszítéseket hosszú távon?
Az elsõ idõkben nagyon boldog és örömteli voltam, amikor megtudtam, hogy a Kurultáj, késõbb a Magyarok Szövetsége mozgalom elkezdett szervezõdni. Azt hittem, hogy felébredt a magyar nép, és megkezdõdött az egységes összefogás. Ahogy telt múlt az idõ, egyre jobban és jobban azt láttam, hogy folyamatosan egyre több és több olyan embersokaság keveredett a mozgalomba, akik tele voltak személyes problémákkal, és csak errõl tudtak beszélni. A Szövetségtõl pedig azt várták, hogy oldják meg mások pikk-pakk azt, amit õk maguk hosszú évek során jól összekutyultak, a közösségbe pedig nem kívántak beleadni semmit. Ez számomra egyre elkeserítõbb volt. Jóideig reménykedtem, hogy a vezetõség példamutatását, kitartását látva csatlakoznak a mozgalomhoz aktív, céltudatos emberek is, vagy pedig a már csatlakozott tömegemberek kezdenek felébredni Csipkerózsika álmukból, azonban hiába reménykedtem. Vukics Ferenc, Dr.Papp Lajos, Molnár V. Ferenc, Rajkai Zsolt áldozatos munkásságát, és a hozzájuk hasonló emberek fáradozásait változatlanul kiemelkedõen nagyra értékelem, és mélyen tisztelem õket.
Mivel ez így megtörténhetett, ezt sajnos igencsak nagy bukásként tudom értékelni a magyar lakosságot és a Magyarok Szövetségét illetõen. Lesz-e újra ilyen nemeslelkû, áldozatkész segítõnk mint amilyen Vukics Ferenc volt, azt csak a Jó Isten tudhatja. A Magyarok Szövetsége tényleg megújul, átalakul, a módosításaival azonban már nem tud abba az irányba haladni, ami a magyar nép valódi érdekeit képviselné, ami elfogadható és támogatható lenne.
Idézet Vukics Ferenc levelébõl.
"Sem az egyesület, sem pedig a mozgalom körül lezajló vitákban nem kívánok részt venni. Ennek az új közösségnek önmagának kell megoldania a problémáit. A természetesen szervezõdõ, nemzetet testben, lélekben, szellemben egyesíteni szándékozó, a magyar társadalom felnõtté válásán fáradozó, nyílt közösségeket formáló, a pártoktól függetlenül mûködõ, a teremteni szándékozó embereket gyûjtõ Magyarok Szövetségét soha el nem hagyom. Azok a szövetségesek, települési közösségek, akik, illetve amelyek elfogadják barátságomat, segítségemet, testi, szellemi és fizikai munkámra egyaránt számíthatnak."
Eddig az idézet.
Jó ideig én magam is rendszeresen látogattam és tartottam a kapcsolatot a Magyarok Szövetségével, ezért mélyebben beleláttam az akkori ténykedésükbe. Bizony-bizony azt láttam, hogy a viták egyre hevesebbekké, egyre mérgesebbekké váltak, egyre kevésbé tudtak az emberek közös nevezõre jutni. Ahány ember volt, annyiféle vélemény, és mind azt akarta, hogy a saját elképzelése valósuljon meg nem törõdve azzal, hogy felmerültek megoldható, kivitelezhetõ javaslatok is. Zabolátlanul végigsöpört, száguldozott a negativizmus a közösségben. Egyre több olyan ember került be, akik a TV-bõl tájékozódtak, onnan szedték az "ismereteiket". Nem törõdtek azzal, hogy magában a szóban is benne van tele+vízió, tele van vízióval. Ez az eszköz napjainkban a legsötétebb fekete mágia egyik eszköze. Jóval több ember pusztult el a televízió jövoltából, mint amennyi annak idején a háborúkban. A TV-bõl és az innen-onnan összeszedett feszültségeket, habratyokat igyekeztek behurcolni és ráerõltetni a közösségre. Fittyet hányva annak az alapelvnek, hogy az alapító közösség célja a magyar hagyomány felelevenítése, ápolása, az egyensúly létrehozása, az öreg bölcsek tisztelete, a nyertes-nyertes változat megteremtése. Ez a tapasztalat már elõrevetítette annak a lehetõségét, hogy ilyesmi fog történni a közösségben. Hát bizony ilyen makacs embereket nem lehet és nem is kell irányítani. Aki nem hajlik, az törik. Elõbb-utóbb betöri õket az élet húsdarálója.
A magyarság mentõövet kapott, amit nem vettrek észre idõben, és nem éltek a lehetõséggel. Van egy olyan jó magyar mondás, aki nem hajlik, az törik. Mivel a magyarság nem hajlott a jó szóra, hát bizony tört. Nem is kicsit. Sokan vannak közöttünk, akik katasztrófaelméleteket gyártanak, és erõteljesen vonzódnak a rabszolgasorshoz. Ezek az emberek nem hiszik el, hogy magunk teremtjük a jövõnket, és létezik ennél egy sokkal jobb világ. Abban hisz a mai magyarok többsége, hogy munkahelyeken robotolni kell napi 8-16 órát könyöradományért, amit jelenleg fizetésnek neveznek. Abban hisz, hogy kölcsönt kell felvennie, ha valamit meg szándékozik vásárolni. Abban hisz, hogy nem tudja a felvett kölcsönöket kifizetni, és kilakoltatják az utcára. Közben szidja a politikát, a bankokat, a birókat, hogy õk juttatták õt idáig. Nem tûnik fel neki, hogy ezek az emberek csak tanítómesterek az életében. Nem veszi észre, nem akarja észrevenni hogy lehet másként is élni, mert számára ez a megszokott létforma, és mert így kényelmes. A magyarság történetében soha nem voltak rabszolgatartók és rabszolgák sem. Egy ideje mégis új irányzatként megjelent Magyarországon ez a fajta mentalitás. Az érintettek nem jönnek, nem tudnak rájönni arra, hogy nekik nagy valószínûséggel sok inkarnációjuk történhetett rabszolgasorsban, azért vonzódnak tudattalanul ennyire ehhez a mûfajhoz. Sok-sok inkaranáción keresztül megszokták, hogy látástól-mikulásig dolgoznak a gazdának némi élelemért, hajlékért. Ezt a megcsontosodott, megkövült szokást a tudatalattijukban áthozták ebbe az inkarnációjukba is, ezért nem bírnak kitörni belõle. Én magam is sok évtizeden keresztül cipeltem magamban az Atlantiszi katasztrofóbiát, aminek következtében mániákusan hittem abban, hogy katasztrófák sorozata fog történni körülöttem. Ezt a régi, idejétmúlt emléket sikerült törölnöm magamból, és már nem tartozom azok közé, akik ebben hisznek, ilyeneket terjesztenek.
Akik nem tudják, vagy nem akarják törölni magukból ezeket az idejétmúlt mintázatokat, és nem tudnak ráhangolódni a Földre egyre intenzívebben érkezõ finom energiákra, és nem tudnak feltöltõdni velük, azok kívül esnek a boldogság, jólét, harmónia, nyertes-nyertes lehetõségén, és sokkal elégedetlenebbek, sokkal nyugtalanabbak, sokkal frusztráltabbak lesznek. Rá lesznek kényszerítve arra, hogy állást foglaljanak, többé már nem lesz nekik megengedve az, hogy csak úgy "átugráljanak a kerítésen". Megkapnak majd minden lehetõséget arra, hogy elfogadják a Fény és az igazság útját, de a szabad akarat törvénye még mindig mûködik, így nekik kell választaniuk. Ezért a közeljövõben nagy egyenlõtlenség alakul ki az emberek között. Azok, akik a Fény és az élet útját választották, hihetetlen csodákat fognak látni. Akik azt választották, hogy a negativizmus börtönében maradnak, megtapasztalják, ahogy ennek a börtönnek a láncai egyszer szorosabbra húzódnak, és egyre korlátozóbbak lesznek, mígnem a rabok gyötrelmükben felkiáltanak. Néhányan ezután úgy döntenek, hogy megadják magukat, õk meglátják az utat, és kivezetik majd õket a sötétségbõl a Fénybe. De akik továbbra is beleragadnak saját szokásaik és elavult gondolkodási módjuk csapdájába, és mivel azonosulnak ezzel, nem képesek kitörni. Õk azok a szegény lelkek, akik majd megtapasztalják a világkatasztrófa eseményeit és más pusztító erõket, melyek a saját negatív gondolkodási formájuk által valósul meg. A pozitív gondolkodók pedig olyan csodák sorozatát fogják megélni, aminek kapcsán nem akarnak visszanézni, és egyáltalán nem akarnak visszatérni létezésük régi módjához.
Életünk jobbra fordulásának lehetõsége nemcsak a pozitív gondolkodásban rejlik, hanem a hálában is. Fontos, hogy napi rendsszerességgel legyünk hálásak mindazért, amink van. Még az országunkban élõ hajléktalanoknak is érdemes hálásnak lenniük. Mégpedig azért, mert nem Afrikában, Ázsiában, vagy máshol hajléktalanok, hanem ezen a gyönyörû éghajlatú Kárpát-medencében. Ha napról-napra vállalnák szép fokozatosan a felelõsséget saját sorsukért, a leendõ jólétükért, és megtöltenék magukat a hálaadás, remény érzésével, akkor csodálatos dolgokat látnának megtörténni maguk körül. Miért érdemes hálásnak lenniük a hajlékalanoknak? A mérsékelt éghajlatért, a napsütésért, a madárcsicsergésért, a jószívû emberekért, akik támogatják õket, és azért a hatalmas mértékû toleranciáért és megértésért, ami itt sokkal nagyobb, mint más országokban szerte a világon.
Bízom benne, hogy ebbõl a helyzetbõl tanul a Magyarok Szövetsége és a magyar nép, nem igényel újabb pofonokat, és elindul közöttünk tömeges méretekben a felébredés.
Igenis tudjátok meg, hogy MAGYARNAK LENNI CSODÁLATOS LEHETÕSÉG!!! Magyarnak születni hatalmas ajándék és tisztelet különösen a mai korban így dimenzióváltás elõtt. Zárszóul, merjünk élni ezzel az égi ajándékkal mindannyian.
Budapest, 2011. ígéret hava 29. (május)
Végtelen szeretettel: Pergel Éva

Megújul a Magyarok Szövetsége, Búcsú Vukics Ferenctõl
SzLenke, 2011, május 2 - 08:47
• Országos hírek
Kedves Ferkó!
A Magyarok Szövetsége Mozgalom nevében köszönöm a mozgalom alapításában végzett áldozatos munkádat.
Sajnálattal vesszük tudomásul mindannyian (akik, akár csak Te, esküt tettünk a Szent Korona elõtt), hogy az általad diktált tempót Te magad sem bírtad, hiába vártuk fél éven keresztül, hogy kipihened magad és folytatod az általad megkezdett munkát, amihez sokan hoztunk erõnkön felüli áldozatot.
Kívánjuk, hogy további életed boldog és munkád sikeres legyen, kívánjuk, hogy egészséged helyreálljon és elmúljon szemedrõl a hályog.
A Magyarok Szövetsége megújulása az eredeti célkitûzés megvalósításában, a magyar nemzet és társadalom megszervezésében rejlik, aminek elsõ lépéseként önmagunkat, a Magyarok Szövetsége Mozgalmat szervezzük meg. A Magyarok Szövetsége Egyesület megújításával és a mozgalom újjáépítésével, továbbá olyan feladatok felvállalásával, amik szervezettségünkhöz és erõnkhöz mérten vállalhatók, folytatjuk az utunkat.
A III. Magyarok Országos Gyûlésén kerül meghirdetésre a Magyarok Szövetsége gazdasági programja: Nemzeti Önellátás a Kárpát-medencében. Reményeim szerint az újjászervezett Magyarok Szövetsége képes lesz gazdasági és társadalmi kiutat mutatni a magyar nemzet számára.
Ezért indultunk el és ezért folytatjuk az utat.
2011-05-04
Benis Miklós Mihály
Vukics Ferenc búcsú levele az alábbiakban olvasható:
Nyilatkozat (2011.04.29.)
2009. augusztus 23-án a Bösztörpusztán összegyûlt Magyarok Szövetsége küldötteinek kívánságára egy évre elvállaltam a mozgalom vezetését. 2010. augusztus 23.-án lejárt a megbízatásom ill. a küldötteknek tett ígéretem. A nyár elején jeleztem a vezetõ testületek tagjainak, illetve a közösségek vezetõinek, hogy a megbízatás lejártával nem kívánok semmilyen tisztséget betölteni a mozgalomban. Ennek elsõdleges oka fizikai. Két éven keresztül a munkahelyi feladataim mellett vettem részt a szövetség építésében. Sokszor hónapokon keresztül nem sikerült a napi egy óra alvásidõt biztosítanom magamnak, naponta több száz kilométert utaztam, családtagjaimmal hetekig nem találkoztam. Sajnos a feladatokat nem sikerült a megfelelõ módon szétosztani. A túlvállalt feladatok következtében felemésztõdött a három évtized sportmunkájával fölépített fizikai állóképességem, lelki erõm és testi egészségem. Az új vezetõk választásának rendje nehezen alakul ki, amelynek következtében 2010. októberéig a folyamatban lévõ ügyeket vinnem kellett. 2010 októbere óta a mozgalomban történt eseményekre nincs befolyásom. Miután 2010 januárja óta semmilyen módon nem tudtam az Aranykorona Szövetkezet mûködésére befolyással lenni, így azt követõ tevékenységüktõl elzárkózom. 2010 májusában a Korona Vagyonkezelõ (korábban Korona-Hitel Szövetkezetként hirdetett) Szövetkezet igazgatótanácsi tagságáról lemondtam, mivel a KVSZ és a KoronaNet vezetésének összetételével és az újonnan megfogalmazott gazdasági stratégiájával nem tudtam azonosulni. 2010 szeptembere óta a Magyarok Szövetsége honlapon megjelenõ, valamint a MSZ levelezésen érkezõ hírekre és anyagokra nincs befolyásom. 2011 januárjában jeleztem a Magyarok Szövetsége Egyesület felé, hogy nem kívánok a továbbiakban az egyesületnek sem elnöke, sem pedig tagja lenni. A mozgalom vezetõi felé jeleztem, hogy a honlapon megjelenõ örökös alapító elnöki címet nem kívánom elfogadni, mivel azt senki sem szavazta meg és én sem vállaltam el. Egyetértve a mozgalom új vezetésével abban, hogy az egyesület és a mozgalom vezetésének egységét helyre kell állítani, átadtam a Magyarok Szövetsége Egyesület vezetését a mozgalom vezetõinek. A 60 napos hivatali ügyintézés visszásságai miatt a lemondást követõen az új vezetést segítettem abba, hogy jogi mozgástere az ügyintézési idõszakban ne szenvedjen csorbát. Mivel személyes meglátásom szerint a Magyarok Szövetsége mozgalom és egyesület jelenleg egy céljaiban, létszámában beszûkülõ, új feladatokat keresõ, számomra újszerû arculatot felmutató közösséggé formálódott (amihez egyébként joga van), ezennel kijelentem, hogy január óta nem tartom magam a Magyarok Szövetsége mozgalom és a Magyarok Szövetsége egyesület tagjának. Sem az egyesület, sem pedig a mozgalom körül lezajló vitákban nem kívánok részt venni. Ennek az új közösségnek önmagának kell megoldania a problémáit. A természetesen szervezõdõ, nemzetet testben, lélekben, szellemben egyesíteni szándékozó, a magyar társadalom felnõtté válásán fáradozó, nyílt közösségeket formáló, a pártoktól függetlenül mûködõ, a teremteni szándékozó embereket gyûjtõ Magyarok Szövetségét soha el nem hagyom. Azok a szövetségesek, települési közösségek, akik, illetve amelyek elfogadják barátságomat, segítségemet, testi, szellemi és fizikai munkámra egyaránt számíthatnak. A Magyarok Szövetsége Egyesület és mozgalom vezetõinek és tagjainak, az Aranykorona Szövetkezetnek, a Korona Vagyonkezelõ Szövetkezetnek további sok sikert, eredményes munkát kívánok. Minden olyan tevékenységüket támogatni fogom, amellyel maradéktalanul egyet tudok érteni és önmagam elõtt el tudok számolni. A baranta közösségek döntése következtében 600 barantással és kb. 18 000 munkaórával támogatjuk a Magyarok Országos Gyûlése megrendezését. A közösségek véleménye szerint a MOGY-ot elsõsorban a magyar gyermekekért kell és érdemes megrendezni. Találkozunk Bösztörpusztán. A Teremtõnek hála, a puszta egy olyan hely ahol mindenkinek az elvégzett munkával kell elszámolnia...
Vukics Ferenc

Tegnap délután óta, miután elküdtem a levelemet ÉRDEKES ÉS TANULSÁGOS LEVÉLVÁLTÁS A MAGYAROK SZÖVETSÉGÉBEN!!! címmel, több levelet is kaptam az msz közösségbõl. Kivétel nélkül mind az én állításommal ért egyet. Egyetlen levél sem érkezett Benis Miklós védelmében, és õ maga sem próbálta védelmezni saját állásfoglalását. Tehát ez egyértelmûen azt jelenti, hogy az msz közössége elzárkózik Benis Miklós eszmefuttatásától.

Küldtek egy nyílt levelet, mely Benis Milóshoz szól. Ez a levél nyilvánosan megjelent a Szilaj Csikó újságban. Nagyon örülök neki, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki nyíltan fel meri vállalni a véleményét, és az igazát meri hangoztatni. Benis Miklóst nemcsak egyedül én tartom cinikusnak.

Az elsõ idõkben Benis Miklóst nemcsak Vukics Ferenc jobbkezének mondták, de a barátjának is. Én már akkor is azt a választ adtam erre, hogy szerintem nem lehet a barátja. Igen, õ valóban eljátszotta a jóbarát szerepét.

2009. decemberében a kõbányai csapatot próbáltam figyelmeztetni, hogy megjelent közöttük egy farkas Zéher Andor személyében. Szépen bedugta az alaposan belisztezett lábát a hiszékeny kis kecskegidák közé. Hiába kiáltottam farkas-farkast, senki nem hitt nekem, és én lettem a rosszindulatú kecskegida. Õ azzal a hátulróljövõ tervvel érkezett, hogy a Magyarok Szövetsége csatlakozzon a FIDESZ-hez, vagy pedig hasonló módon pártosodjon. Lehetett látni azt is, hogy ez nem az õ eredeti terve, megbizatást kapott erre valakitõl. Akkoriban én nem akartam olyasmivel foglalkozni, hogy ki is lehetett az õ megbízója. Most már tudom. Ma már egyértelmû a válaszom erre, Benis Miklós. Biztos vagyok abban is, hogy õ lehetett az, aki minden egyes msz csoport közé országos szinten küldött egy-egy embert, akik igyekeztek fertõzni a csoportszellemiséget sajnos sikerrel. Hát ilyen jóbarát õ. Zülleszteni valóban így lehet, közelkerülve a tûzhöz, beférkõzve a legfelsõbb vezetõ bizalmába.

Mostanában a kettéválás folyamata történik minden szinten, mindenféle közösségben. Jó ideje olyan energiák érkeznek fentrõl az égiektõl, - bekerült a Földbolygó teljes egészében a fotonövbe - aminek hatására senki nem képes eltitkolni valódi kilétét. Mindenki rákényszerül arra, hogy valódi önmagát adja akár akarja, akár nem.

Ezért én azt javaslom, mivel úgyis természetes folyamattá vált a szétválás, az átrendezõdés, átszervezõdés, váljon ketté a Magyarok Szövetségének csapata is. Mindazok, akik a TV-bõl szeretnek tájékozódni, kedvelik a végnélküli vitákat és pártosodni szándékoznak, valamint szimpatikus számukra Benis Miklós eszmefuttatása, azok csatlakozzanak õhozzá. Az igazhitû tiszta szívûek csoportja pedig alkosson valódi egységet, és kérje meg Vukics Ferencet, hogy újra álljon az élükre. Így mindenki jól jár, és mindenki nyiltan vállalhatja azt a minõséget, ami a valódi sajátja.

Baráti üdvözlettel: Pergel Éva

Most pedig következik Nirsché Henn Edith nyílt levele Benis Miklósnak címezve

From: Magyarok Szövetsége [mailto:msz.kronika@gmail.com]
Sent: Thursday, May 05, 2011 6:55 PM
To: undisclosed-recipients:
Subject: Nyílt levél Benis Miklósnak

www.szilajcsiko.hu



Nyílt levél Benis Miklósnak
Az alábbi nyílt levél szerzõje Nirschné Henn Edith, egyebek közt a Nemzeti Feltámadásunk Ünnepe (Verõce, 2011. január 9.) fõ szervezõje. Ha a címzett, Benis Miklós, válaszával megtisztelné lapunkat, írását szintén közölni szándékozuk.. - a szerk.
Megszólalok hát, Miklós, pedig nehezemre esik. No, nem miattad, hanem a sok jó szándékú, kilátástalan helyzetben lévõ, de igaz szívû magyar testvérem miatt. Nehezemre esik, mert sok jó ember hitte és hiszi, hogy a Magyarok Szövetsége kiutat jelent hazánk súlyos válságából. Ezeket az embereket sajnálom akkor, amikor az igazmondás kötelez. Mert kötelez Miklós az igazmondás akkor is, ha ez sokaknak, közöttük nekem is fájni fog.
Az utolsó csepp a hallgatásom poharában az a rád jellemzõ cinikus megnyilvánulásod volt, amivel egy ember személyes ügyét nyilvánosságra tártad, ráadásul a suttogó propagandára emlékeztetõ alávaló, sejtetõ és kétértelmû módon. Szégyelld magad, Miklós, ez se férfi emberhez, se magyar emberhez nem méltó!
„Kedves Ferkó!
A Magyarok Szövetsége Mozgalom nevében köszönöm a mozgalom alapításában végzett áldozatos munkádat. Sajnálattal vesszük tudomásul mindannyian (akik, akár csak Te, esküt tettünk a Szent Korona elõtt), hogy az általad diktált tempót Te magad sem bírtad, hiába vártuk fél éven keresztül, hogy kipihened magad és folytatod az általad megkezdett munkát, amihez sokan hoztunk erõnkön felüli áldozatot. Kívánjuk, hogy további életed boldog és munkád sikeres legyen, kívánjuk, hogy egészséged helyreálljon és elmúljon szemedrõl a hályog.”
Szeretném, ha tudnád, Miklós, hogy miattad állt és áll félre sok ember a szövetség kötelékébõl, így én is. AZÉRT, MIKLÓS, MERT KELLÕ TUDÁS, MÛVELTSÉG HIÁNYÁBAN, GÕGÖS ÉS ÖNFEJÛ MÓDON, MÁSOK VÉLEMÉNYÉT KIZÁRVA NEM LEHET NEMZETET EGYESÍTENI, NEM LEHET MAGYAR SORSOT RENDEZNI. Amióta módszeresen, lépésrõl lépésre átvetted a hatalmat a Magyarok Szövetsége Egyesület és mozgalom fölött, azóta csak a romok gyülekeznek. Fenti írásodban is csúsztatsz, hazudsz, Miklós. Mert pontosan tudod, ahogy én is, hogy Ferkó nem elfáradt, hanem nem látja értelmét a hazugságokra, lustaságra, erkölcstelenségre építkezni. Azért állt fel, mert sokan, többek között te is elárulták.
Tudod, Miklós, szomorú vagyok, mert éppen most, amikor például az én tagozatom munkájának eredményeként Magyarország Alaptörvényében – mely végre úgy kezdõdik, hogy „Isten álld meg a magyart!” – a tíz pontos követelésünkbõl kilenc megjelent, úgy éreztem, hogy segítenünk kellene a törvényalkotókat a sarkalatos törvények kidolgozásánál is. Úgy éreztem, hogy folytatnunk kellene azt a munkát, amelyet Ferkó elkezdett és végzett oroszlán módon, fenyegetésektõl sem riadva vissza, egészen a tavalyi MOGY-ig, a magyar nemzet felemelkedése reményében. De így, Miklós, így nem lehet, mert alkalmatlan vagy a közösség, a közös munka vezetésére. Jut eszembe, hogy vajon hány saját gondolatod tükrözõdik az Alaptörvényben, ami olyan, amilyen, de mindenképpen egy új irány, mely kereteket ad Nemzeti Feltámadásunkhoz?
Szomorú vagyok, Miklós, mert nekem a Szent Korona egészen mást jelent. Nem csupán hivatkozási pontot egy nemtelen vagdalózásban, hanem életre szóló kötelességet. Így sokkal nehezebb Õt szolgálni, de tudd, hogy nem lehetetlen…
A tisztesség jegyében,
Nirschné Henn Edith
--