Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Vegyi-felhõ, még mindig!

Repülõs barátom most hívott és jelezte, hogy 5-6 ezer méteren húzhatják a csíkokat éppen most. Mivel itt az influenza-szezon, ezért nem elképzelhetetlen, hogy most a nílusi átkot, a legújabb NASA-labor készítményét helyezik ki éppen! Ne így legyen!

"Írtam a fórumba , ide hozom neked mert szerintem fontos infók vannak benne , de nem akarom megint leírni neked !
"Ma reggel a Nat Geo Wild mûsorát néztem amiben " a mûsor szakértõi a cunami sújtotta Délkelet-Ázsiától a földrengések árnyékában élõ Isztambulig számos földrengés, vulkánkitörés, hurrikán és szökõár elemzése által megkísérelnek a jelenség gyökeréig hatolni, és újra meg újra felteszik a kérdést: bolygónk valóban egyre veszélyesebbé válik?

Mit tehetünk saját védelmünk érdekében? Képes lehet-e az ember ellenõrzés alá vonni a természetet?
Elkezdtem jegyzetelni,hogy milyen kutatásokat és kísérleteket végeztek az idõjárás befolyásolására: A 80'-as években kezdték orosz tudósok kutatni ,majd kísérletezi, aztán pénzhiány miatt nem kutatták tovább mert állításuk szerint a kormány nem támogatta õket .
Mutattak egy amerikai tudóst aki szintén ezen a területen dolgozik az usa-ban Christopher Landsea a NORA cég logója volt a háttérben ( a cégrõl, semmit nem találtam !)
----------------
Link a fórumon linkként van !
----------------
Nos a lényeg amit az orosz mondott el : sajnos nem emlékszem melyik tengert említette de a lényeg a legmelegebb tenger ahol erõs a kipárolgás, hajókkal NITROGÉNT SZÁLLÍTOTTAK amivel hûtötték a felületét a tengernek közben nyomták bele a KARNIDOLT (nem találok errõl az anyagról semmilyen forrást , pedig ezt mondták el, vagy 10X) ez egy fémréteget képez a tengerszint tetején és nem engedi, vagy lassítja a kipárolgást, valamint a hidegvizes pumpák amik hûtötték a felületet lelassították a tornádókat (150km/Ó-ra csökkenti csökkenti) . ...
Azt mondja az orosz, hogy nem voltak túl jók a kísérleti eredmények, mert ha nem tudják irányítani és még is keletkezik tornádót , hurrikánt és lecsap egyes nagyvárosokra, akkor õket fogják hibáztatni. Ezért és a pénz hiány miatt befejezték a kísérleteket .(????!!!)
No most ez az amerikai elmondta( Christopher Landsea) talán akkor lehetne teljes sikert elérni ,ha mindent egyben alkalmaznának : az ûrböl kilõtt mikrohullámú sugárral (mûholdról)egyfolytában bombáznák a tornádót (ezzel ellehetne téríteni, ).
Erre a célra kifejlesztett repülõkkel lézerrel villámot generálnának , és kicsapódási magokat szórnának . (ez gõzöm sincs mit takar, de ezt mondta ) és ezt a karnidolos (fémréteg ) nitrogénes pumpálást csinálnák .
Valamit még mondtak az elején azzal kapcsolatban, hogy a tengerbe pumpált karnidol és a nitrogén megváltoztathatja a tenger áramlását, ezért is nem sikeres ...... Kérdem én ,hogy akkor biztos, hogy abbahagyták ??????????....
Kutassunk már ez irányban egy kicsit ,pláne arról amirõl nem lehet találni forrást a neten ,de a filmben elhangzott ."

Áldás, Márta

Szia, amit délelõtt írtam ,hogy nem találok mit a NORA-ról mostanra nem hagyott nyugodni és addig kerestem míg meg nem találtam , az amerikai tudós írásaiban bukkantam rá a pontos névre. Nyilván a filmben nem láttam jól tehát helyesen NOAA Link cég logója volt a háttérben ( Link Az elsõ meteorológiai célokra tervezett mûholdat (TIROS, Television Infrared Observation Satellites) 1960. áprilisában állította a NOAA Föld körüli kvázipoláris pályára. A következõ mûhold, melyet 1978-ban környezeti kutatási céllal bocsátottak fel, a TIROS-N nevet viselte, s egyben prototípusként szolgált egy több évtizedet átölelõ mûholdcsaládhoz. A NOAA és a NASA közösen indította egykor, és bocsátja pályájukra még ma is ezt a sorozatot, melynek elsõ tagja a NOAA-6 volt 1979-ben, utolsó tagja pedig a NOAA-N’ lesz, várhatóan 2008-ban.

Áldás, Márta"

És itt van egy másik paraméter is:

"... vagyok, nem találtam a regisztrációt az oldalra így nem tudok fórumon hozzászólni. A Haarp & Chemitrails-es cikkel kapcsolatban csak annyit, hogy ma kora reggeltõl kellemesen megszórtak ismét minket Bp-en és környékén.(09.02.) Egy másik érdekesség amire még mindig nem találtam magyarázatot, illetve az esetleg hozzáértõ illetékesek, akiknek eljuttattam az információt. Egy érdekes jelenség látható egy szerb idõjárási radaron, én 2010.augusztus 24-e óta követem, egy szabályos kör alak köré koncentrikusan rendezõdõ felhõk már több mint egy hete ott vannak, és amikor újabb felhõk érkeztek, azt is "beszippantotta". Mintha valami oda vonzaná felhõket és rabul ejti. Csupán annyi változást lehet észrevenni néhány naponta hogy ez a rendszer elkezd feloszlani, majd 1órán belül pártíz kilométeres helyzetváltoztatással újra összeáll. Nagyon kísérteties, remélem szemügyre vételezi.
A forrás: Link

( a mai napon nincsenek magasabb mérések, egyébként 3800 és 4500méteres magasságban is hasonló a helyzet)

Még egy érdekesség, hogy reflektivitás szerint rendezõdnek köré a felhõk. (Szerintem kizárt, hogy a radar romlott volna el - mások ezzel érveltek - szerintem 1 hét alatt azért sikerült volna kijavítani.

Remélem tanulmányozza kicsit a képeket és a publikáció hiányában is konzultál majd velem. Válaszát elõre is köszönöm:..."

Hozzaszolasok

272 #1 272
- 2010. September 04. 16:50:45
Na hát ez az én bajom!

5-6 km-es magasságokban ugyanis a repülõk nem szoktak kondenzcsíkot húzni! Ott ugyanis nem olyan ritka és hideg a levegõ, nincs annyira párával túltelítve, hogy a repülõ motorok égéstermék-szemcséinek lehülésekor és annak következtében a telített gõz kicsapódjon a felületükön és ráfagyjon a szemcsékre!

Ahhoz szerintem min. 8 km-es magasság kell hogy egyáltalán kondenzcsík képzõdhessen! Legalábbis valamikor régen én még így olvastam valahol!

Persze azóta változhattak a dolgok, meg fejlõdhetett a tudomány, úgyhogy ha van itt valaki aki tájékozottabb a témában legyen szíves világosítson fel, hogy hogyan is van ez a kondenzcsík dolog!

:)
272 #2 272
- 2010. September 04. 19:23:33
9323!

Ugye ez csak vicc volt?

:D
272 #3 272
- 2010. September 04. 19:28:21
Én úgy tudom hogy:

"A magas légkörben hideg, telített vízgõz van, amely a tiszta levegõben nem tud lecsapódni. A repülõgépben elég az üzemanyag, ez adja a hajtóerejét, és a gép végén távoznak az égési végtermékek, köztük vannak porszemcsék is. Ezek kezdetben még forróak, majd ha kellõen lehûltek, akkor a telített gõz kicsapódik a felületükön és ráfagy a szemcsékre. Ez szórja a fényt, és így látszik a fehér csík a repülõk mögött."

:| Most akkor hogy van?
1184 #4 1184
- 2010. September 04. 21:38:56
"Kondenzcsíkok olyan repülõgépek mögött láthatók, amelyek viszonylag magas páratartalmú levegõben -40 fok alatti hõmérsékleti tartományban repülnek. Az ilyen gépek utazómagassága körülbelül 10 km.

Amikor egy adott légrészben a levegõ telítetté válik, tehát relatív nedvességtartalma közel 100%-os, megkezdõdhet a pára kicsapódása, a felhõképzõdés. A kicsapódáshoz kondenzációs magvakra, azaz olyan részecskékre van szükség, amelyek jól nedvesíthetõk, nedvszívó tulajdonságúak, amelyeken a vízcseppek keletkezhetnek. A nedvességtartalom növekedése történhet lehûléssel, bepárolgással vagy nedvesebb levegõvel való keveredéssel."

http://ozonenetwork.hu/ozonenetwork/2...etnek.html

De gondolom, azon már réges régen túl vagyunk, hogy ezek miért nem kondenzációs csíkok...
1410 #5 1410
- 2010. September 05. 10:05:51
Ha jól tudom van egy olyan felvetés miszerint ezek a gépek többségükben katonai ill. katonai irányítás alatt állnak.Az USA-ban feljegyzett dolgok és fotók ill.filmek esetleg bizonyítják is ezt a felvetést de mi van az itthoni csíkhúzókkal? Én is szoktam figyelni és fotózni ezeket és a tapasztalatom az hogy többségük vizuálisan vagy radar alapján is polgári tehát utasszállító gépeknek tünnek. Volt nem olyan rég egy youtubra is feltett film amin egy katonai KC-10 gépet vettek fel amint szemmel láthatóan szórja a csövekbõl(nem hajtómûbõl)a sz*rt. Viszont ilyet itthon felnézve az égre még nem tapasztaltam csak olyat hogy a hajtómú végébõl,tehát az égéstermékkel együtt távozik valami ha egyátalán ugyanaz a jelenség mint amit a katonai gépeknél látni .Szabad szemmel egyértelmû hogy valami nincs rendben viszont amint felnagyítja az ember az eseményeket láthatja hogy nem ugyanaz a két dolog. Namost gondolom az lehet hogy az üzemanyagba van belekeverve amirõl már talán volt is írás anno a hummind oldalon. De nem tudom ez mennyire lehetséges pláne hogy polgári gépekrõl van szó nem pedig katonai gépekrõl...nekem legalább is ez az eddigi megfigyeléseim szerinti tapasztalatom. A lényeg az hogy itt sokan katonai gépeket és programokat emlegetnek de itt inkább civil gépekrõl van szó ami nem zárja ki a dolgot csak nem értem hogy hozzák össze...van ahol cililbe nyomják van ahol(USA)inkább a seregre bízzák? Két különbözõ megoldás(szárnyon csövek és üzemanyagba kevert cucc ha van ilyen)Erõsítsetek vagy cáfoljatok!
1413 #6 1413
- 2010. September 05. 14:19:30
Kérlek, akinek módjában áll segítsen megtalálnom azt a hsz-t vagy linket, ahol az anunakikról esett szó. Köszönöm
272 #7 272
- 2010. September 05. 15:54:23
aszpirin!

Igen régen túl vagyunk azon, hogy ezek nem kondenz cskok hanem vegyi csíkok, én csak arra az egyszerû tényre szerettem volna felhívni a kétkedõk figyelmét hogy 5-6 km-es magasságban nem is jöhet létre kondenzcsík ezért az ilyen magasságokban repülõ gépeknél csak a vegyi csík jöhet szóba!
:D
1823 #8 1823
- 2010. September 05. 21:51:11
"Erre a célra kifejlesztett repülõkkel lézerrel villámot generálnának , és kicsapódási magokat szórnának"

kicsapódási magokat szórnának . ( A zivatarfelhõkben hatalmas mennyiségû vízpára és ehhez aránytalanul kevés úgynevezett kicsapódási mag van. A kicsapódási magok olyan apró szilárd szennyezõdések, amelyek köré kicsapódik vagy kifagy a légnedvesség. Nos, mivel ebbõl viszonylag kevés van a kicsapódó sok vízpára nagy csapadéktesteket, hoz létre, ami lehet esõcsepp vagy jégszem. (Dr. Makkai Gergely meteorológus, egyetemi óraadó tanár

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.13 masodperc
634,871 egyedi latogato