(Micsoda?)
A több-kevesebb napsütés mellett ma idõnként, holnap nyugat felõl többször erõsen megnövekszik a gomolyfelhõzet. Jég is eshet, az pedig tele van baktériumokkal.
Kedden szórványosan, szerdán többfelé várható zápor, zivatar, helyenként felhõszakadás. Többnyire mérsékelt marad a szél, de zivatarok környezetében erõs, viharos széllökések is lehetnek.
A legalacsonyabb éjszakai hõmérséklet 12, 17, a legmagasabb nappali hõmérséklet szerdán 23, 29 fok között alakul.

A zivatarokat helyenként jégesõ is kísérheti, holnap pedig már viharos szél is társulhat mindehhez.

Közben kiderült, hogy a jégesõben is nyüzsögnek a baktériumok. Jégesõdarabok tanulmányozásakor egy amerikai kutató rengeteg baktériumot talált azok magjában. Tavaly a Montanai Egyetem munkatársa, Alexander Michaud vizsgált meg egy nagyobb jégverést követõen az egyetem területén összegyûjtött jégesõdarabkákat. Kiderült, hogy a szemcsék külsõ rétegei viszonylag kevés baktériumot tartalmaztak, magjukban azonban nagy számban, az olvadékvíz egy milliliterében ezres nagyságrendben voltak jelen - mondta a kutató az Amerikai Mikrobiológiai Társaság konferenciáján a BBC hírportálja szerint.


A baktériumok úgynevezett biofilmként rakódnak a növények felületére, például az erdõk lobkoronaszintjében. Onnan elpárologva a felhõkben végül sokkal magasabb hõmérsékleten is kiválthatják a csapadékképzõdést, mint ahogy más gócok - például korom vagy porszemcsék - tennék. Az eredmények alátámasztják azt az elméletet, hogy a baktériumok bejutása a felhõkbe, csapadékfakasztásuk, majd visszajutásuk a talajszintre azért alakult ki evolúciósan, hogy segítse a mikrobák elterjedését. Eddig is ismert volt, hogy a biológia valamilyen szinten hat az éghajlatra, de az, hogy ilyen közvetlen módon teszi, nemcsak lenyûgözõ, hanem nagyon fontos új ismeret is - tette hozzá a kutató.
Link