Az ukrán alkotmány csupán egyetlen állampolgárságot ismer el, és a hatályos törvény értelmében mindazok, akik egy másik ország állampolgárságáért folyamodnak, elveszítik ukrán útlevelüket. A kettõs állampolgárság megléte mindemellett egyelõre (!) semmilyen adminisztratív vagy büntetõjogi szankciót nem von maga után. Mit mutat a gyakorlat és milyen a fogadtatás?
Hogyan rendelkezik az alkotmány?

Kattintson és nézegessen képeket Kárpátaljáról!
Az alkotmány azon tétele, amely kimondja, hogy Ukrajnában egyes állampolgárság van, kizárja annak lehetõségét, hogy valamely régió, megye, például a Krím vagy Kárpátalja létrehozhassa külön saját állampolgársága intézményét, nem vonatkoztatható az állampolgárok kettõs, illetve többes állampolgárságának tilalmául – mondta Tóth Mihály, jogtudós, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke a Kárpáti Igaz Szónak. Ugyanakkor további passzusok az ukrán állampolgárság felvételének feltételéül szabják más állam polgárságának megszüntetését, valamint az ukrán állampolgárság elvesztésének okaként tüntetik fel, ha felnõtt korú ukrán állampolgár saját akaratából, egyéni kérelem alapján felveszi egy más állam polgárságát.
A fenti ellentmondás fényében kérdéses, hogy megfosztható-e ukrán állampolgárságától az, aki felveszi a magyart. „Az állampolgárságról szóló törvény további kettõsséget mutat: Alapelvként határozza meg Ukrajna állampolgárai számára más állam polgárságába való belépésének jogát, valamint az ukrán állampolgár állampolgárságtól való megfosztásának lehetetlenségét. Emellett azonban az állampolgárság elvesztését helyezi kilátásba azon ukrán állampolgárok számára, akik egyéni kérelem alapján felvették egy másik állam polgárságát. Ennek ellenére jelenleg nem létezik elfogadott eljárás az állampolgárságtól való megfosztásra, s ezért is fordulhatott elõ, hogy a titkosszolgálat beavatkozik, s csorbul a jogállamiság Ukrajnában.
Ukrajna: kettõs állampolgárság a gyakorlatban
Mint az köztudott, az ukrán titkosszolgálat rejtett kamerás felvételeket készített azokról, akik magyar állampolgári esküt tettek, s többeket idézés nélkül hívtak be kihallgatásra. Van tehát félnivaló, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az ukrán törvények akár naponta változhatnak. Ezért, attól tartva – s ezek szerint jogosan –, hogy az ukrajnai magyar külképviseletekrõl kiszivároghatnak az adataik, egyre többen választják azt a megoldást, hogy Magyarországon nyújtják be kérelmeiket, és ott is kívánják letenni az állampolgársági esküt vagy fogadalmat.
Ukrajna, "Attention!"
Az eljárások ellen a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége (KMKSZ) Viktor Janukovicshoz írt nyílt levélben tiltakozott. „Az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat eljárása, amely a sztálini idõk belügyes gyakorlatát idézi, Ukrajna magyar nemzetiségû állampolgárainak a megfélemlítésére, Kárpátalja egész magyar közösségének a megalázására irányul. Az ilyen cselekedetek rombolják Ukrajnának, mint jogállamnak a nemzetközi tekintélyét” – áll a levélben. Ezen túlmenõen a KMKSZ felszólítja Viktor Janukovicsot, hogy az ukrán alkotmány legfõbb védelmezõjeként vessen gátat a törvénytelen cselekedeteknek, és intézkedjen azok kezdeményezõinek és végrehajtóinak a felelõsségre vonásáról.
Megosztotta véleményét Jaroszlava Hartyányi is, a magyarországi Ukrán Országos Önkormányzat elnöke is (egy személyben az Ukránok Európai Kongresszusának elnöke). Képtelenségnek nevezte, hogy miközben az ukrán parlament képviselõinek fele hármas, Krím lakosságának fele pedig kettõs állampolgársággal rendelkezik, az SZBU a leggyengébb láncszemet képezõ magyarokat találja meg és hurcolja õket kihallgatásra.

Kattintson és látogasson el Kijevbe a Kitekintõvel!
Magyarország kormánya is azonnal reagált a történtekre. Nem pusztán az ukrán belsõ törvényeket, hanem a nemzetközi jogot is sérti az ukrán titkosszolgálat eljárása – nyilatkozta Németh Zsolt külügyi államtitkár a parlament nemzeti összetartozás bizottsága és külügyi bizottsága együttes zárt ülése után, utalva a bécsi konvencióra. „Magyarország nem tûri, hogy magyar embereket, ha igényeltek állampolgárságot, ha nem, atrocitások érjenek bárhol a Kárpát-medencében” - szögezte le, és hangsúlyozta: a történtekre magyarázatot és megfelelõ jogorvoslatot is várnak az ukrán féltõl.
Reakciók Ukrajnából
A külügyi államtitkár álláspontjára a 2000 címû ukrán hetilap publicistája reagált, helyesnek ítélve az ukrán álláspontot a magyarok kettõs állampolgárságának ügyében: "Az ugyanis, hogy Ukrajna nem küldött Magyarországnak hivatalos tiltakozó jegyzéket, és nem emelt kifogást az új magyar állampolgársági törvénnyel kapcsolatban – helyes módon magyar belügynek tekintve a kérdést –, egyáltalán nem jelenti azt, hogy Kijev meg fogja engedni Budapestnek a belügyeibe való beavatkozást. Még kevésbé fog megengedni hasonló hangnemet és szemtelen viselkedést ilyen magas hivatalos szintrõl".
A leghitelesebb ukrán álláspontot azonban mégis az ukrán külügyminisztérium szavai jelentik. Oleg Volosin, az ukrán külügyminisztérium tájékoztatáspolitikai ügyosztályának igazgatója közölte: „Semmilyen politikai veszélyt nem látunk Magyarország Ukrajna-politikájában. A magyarok arról biztosítanak bennünket, hogy az ukránok jelentéktelen része kap magyar állampolgárságot.” Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a második állampolgárság felvétele törvényt sért és ezért az ukrán állampolgárt, s nem az ukrán államot terheli a felelõsség. Kifejtette, hogy „a törvényeket nem az állampolgárságot adó konzulátus sérti meg, hanem azok az állampolgárok, akik felveszik a magyar állampolgárságot, de nem mondanak le az ukránról.”
Ukrajnában is van azonban ellenpont, ugyanis az ellenzéki Mi Ukrajnánk–Népi Önvédelem (NU-NSZ) pártszövetség színeiben politizáló Hennagyij Moszkal, volt kárpátaljai kormányzó rámutatott, hogy a gyakorlatban már egyébként is létezõ dolog a kettõs állampolgárság. A politikus az alkotmány vonatkozó passzusait a másik oldalról vizsgálta, hiszen több, mint kérdéses, hogy a más országokba emigrált ukrán állampolgárok teljesítve alkotmányban meghatározott kötelezettségüknek lemondtak ukrán állampolgárságukról. "Az Európai Unióba, az Egyesült Államokba, Kanadába, Izraelbe és a világ más részeibe különbözõ okokból áttelepült honfitársaink milliói régen felvették ezen országok állampolgárságát, miközben nem mondtak le az ukránról" – mondta Moszkal a parlamentben.

Kattintson további képekért Kijevrõl!
A szókimondásáról is ismert politikus badarságnak nevezte a kettõs állampolgárság tiltását, s szerinte elképzelhetetlen, hogy mindez azzal járhat, hogy más államok erõt alkalmazhatnak Ukrajna területén állampolgáraik védelme ürügyén, mint ahogyan azt sok radikális vélemény megfogalmazza. Kifejtette még, az ukrán külügyminisztérium adatai szerint 2007 és 2011 között az ukrán nagykövetség Moldovában közel hétezer személynek adott ukrán állampolgárságot. Ettõl azonban senkinek a fejében nem fordult meg, hogy Ukrajna katonai akciót indíthat Moldova ellen állampolgárai védelmében, érvelt Moszkal. Hangsúlyozta azt is, hogy a kettõs állampolgárság gyakorlata ma már Európa- és világszerte elfogadott – tette közzé a Kárpáti Igaz Szó.
Változhat-e a jelenlegi helyzet?
Hiába nem tekinti az ukrán külügy politikai kérdésnek a magyarok kettõs állampolgárságát, az tisztán látszik, hogy nemzetbiztonsági veszélyként tekintenek az ügyre - írja az MTI. Titkosszolgálati forrásokból ugyanis azt lehet tudni, hogy az SZBU továbbra is ellenõrzése alatt tartja a kettõs állampolgárság kérdését, mivel az a jövõben Ukrajna területi integritásával kapcsolatos problémává alakulhat.
Link