Megint nagyot bukik az ország? Ezt jól elintézték
Az arab tavasz, az internettel kapcsolatos biztonságpolitikai kérdések, és Angela Merkel nyomására Fukusima és az atomerõmûvek biztonságossága is téma volt az észak-franciaországi Deauville-ban rendezett G8-as csúcstalálkozón. Merkel ugyan igyekszik, de a legfejlettebb ipari országok között a német kancellár ökológiai szólamai idegenül hatnak.

A G8-nak a világ legfejlettebb ipari országai a tagjai – ezek között az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Japán és Oroszország. Ebben az évben a vezetõ hatalmak a normandiai Deauville-ben gyûltek össze. A találkozóra idén május 26-27-én került sor.

Kattintson és nézegessen képeket Németország zöld szívérõl!
A csúcstalálkozó fõbb témáit már elõre lehetett tudni. Ezek között szerepelt az észak-afrikai és közel-keleti országokban lezajlott politikai robbanások, és a nekik folyósítandó pénzügyi támogatás, illetve az internettel összefüggésben levõ biztonságpolitikai kérdések. A tanácskozás harmadik fõbb témájaként pedig a német kancellár, Angela Merkel nyomására az atomerõmûvek kérdése is felkerült a napirendi pontok közé.
Németországban leállítják az atomerõmûveket
Németországban a kormányzó kereszténydemokraták (CDU/CSU) éppen az atomenergia alkalmazásának minél hamarabbi elhagyásáról beszélnek. Nem kis társadalmi nyomás hatására a német koalíció a megújuló energiaforrások használatára való áttérést és az atomreaktorok leállítását most 2022-re teszi. Érdekes, hogy a 2008-as japán toyakoi G8-as csúcstalálkozón Merkel még meg volt gyõzõdve az atomenergia jelentõségérõl, azt fontos átmenetet biztosító „hídtechnológiának” nevezte, amelyhez még egy darabig ragaszkodni kell. Az atomenergia használatát akkor még többek között „környezetkímélõnek” is nevezte, de úgy tûnik német állampolgárai ezen a véleményén nem osztoztak.
Németországban a fukushimai atombalesetet követõen két bizottságot alakítottak az atomreaktorokkal kapcsolatos biztonsági kérdések vizsgálatára. A német kancellár annyira sikeresnek találja az ökológiai irányvonalat, hogy vezetõ ipari társországainak is ezt ajánlaná.

A G8-as csúcstalálkozó helyszíne, a normandiai Deauville
Merkel már a Bundestagból a G8-nak üzent
A deauville-i csúcstalálkozó elõtt Angela Merkel úgy nyilatkozott, miszerint a G8-aknak vezetõ szerepet kell játszaniuk az atomerõmûvek biztonságosságának garantálásában. A fukusimai atombalesetet követõen a német kancellár nem csak saját országában találja ajánlatosnak a reaktorok átvizsgálását, de a világszerte található több mint 400 atomerõmû esetében is. „Nemzetközi szinten van szükség az erõmûvek biztonsági kritériumok szerinti átvilágításra” – mondta Merkel múlt héten a Bundestagban. A kancellár nem csak Németországban, de az EU-ban is „a legmagasabb szintû biztonsági normák” bevezetését javasolja. Németországnak, véleménye szerint, élen kell járnia a környezetvédelemben és az ökológiai áramtermelésben, és így fogalmazott: „minél hamarabb el kell jönnie a megújuló energiaforrásokat használó technológiák korszakának”.
A fejlett ipari országok és a környezetvédelem?
A német kancellár törekvései nem feltétlenül találnak a G8-ak egyértelmû támogatására. A vezetõ ipari hatalmak nagy általánosságban Merkeltõl eltérõ állásponton vannak az atomenergia jövõbeli hasznosításáról. Természetesen szóban a francia elnök, Nicolas Sarkozy is az egységes biztonsági normák bevezetése mellett foglalt állást. A valóságban azonban a G8-ak házigazdája, a legnagyobb európai atomenergia-termelõ országé, aki inkább a francia nukleáris energia erõsítésére tenné a voksát. Az Egyesült Államokban is egyre inkább azzal összefüggésben vitatkoznak az atomenergiáról, mint az olajimporttal szemben kínálkozó, és a környezetet károsító, fokozott szén-dioxid (CO2) kibocsátás csökkentésére megoldást biztosító alternatíváról.

Kattintson és nézegessen képeket a japán katasztrófáról!
Merkel izolálódik – elkopik a fényes német külpolitika?
A német szociáldemokrata (SPD) frakcióvezetõ, Frank-Walter Steinmeier erõsen támadta a német külpolitikai irányt. „Vezetõ és tiszteletnek örvendõ európai nemzetbõl két év alatt sikerült a perifériára kerülnünk” – mondta a Merkel bundestagbeli nyilatkozatát követõ vita során. Véleménye szerint nyomát sem lehet találni a koalíció kezdeményezéseiben bármiféle koncepciónak vagy egyediségnek. „A világ többet vár tõlünk” – tette hozzá nyilatkozatához az ellenzéki vezetõ.
A német ellenzék bizonyítékként azt is felhozta, hogy az Egyesül Államok elnöke, Barack Obama mindezidáig nem látogatott el Berlinbe, azonban más európai fõvárosban már tiszteletét tette. A másik támadási pont pedig, hogy vezetõ európai gazdasági hatalomként Németországnak nem sikerült a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetõi posztjáról távozó Dominique Strauss-Kahn utódjára javaslatot tennie.
Az európai erõmûvek tesztelésébe belementek az uniós tagállamok
Múlt hét szerdán az európai uniós tagállamok ugyan beleegyeztek, hogy a 27 tagállamban található több mint 140 reaktort június 1-je és december között biztonsági vizsgálatnak vetik alá, a G8-ak komoly kötelezettséget nem vállaltak az atomerõmûvekkel kapcsolatban. Az EU energiaügyekért felelõs biztosa, Günther Oettinger megerõsítette, hogy a télig lezajló vizsgálatok elsõsorban a természeti katasztrófák, mint például az árvizek, földrengések, cunamik, extrém meleg vagy hideg idõjárások hatására fognak kiterjedni.
A deauville-i G8-ak ugyan megígérték, hogy levonják a következtetéseket a fukusimai atomkatasztrófából, de az atomenergia használatának elhagyásáról egyik G8-as államfõ sem nyilatkozott. Környezetvédõ szólamaival pedig a német államfõ, sokak szerint csak tüske a vezetõ ipari országok vezetõinek szemében.
Az aligha várható, hogy a hiányos biztonsági szempontok következtében a reaktorokat Németországon kívül akár egyetlen országban is leállítanák. Fontos megjegyezni, hogy az EU által elõirányzott biztonsági vizsgálatok jogilag nem kötelezõ erejûek. A legérdekesebb szempont talán az lehet, hogy Merkel ugyan külpolitikailag elszigetelõdhet a környezetvédelmi álláspont hangoztatásával, a többi ipari ország számára azonban politikailag veszélyes is lehet a németek ökológiai éllovassága. „Amennyiben egy erõs ipari ország bebizonyítja, hogy atomenergia nélkül is erõs lehet egy iparra épülõ gazdaság, az a többi országban is vitát indíthat” – gondolja az európai zöldek vezetõje, Daniel Cohn-Bendit.
Link