A többségi állami tulajdonban lévõ Defend Security Kft. taggyûlése Csintalan Sándor volt MSZP-s országgyûlési képviselõt választotta a társaság ügyvezetõ igazgatójává, miután Csintalan megvásárolta a korábbi cégvezetõ, Földi László részesedését. Földi Lászlónak, a polgári hírszerzés egykori mûveleti igazgatójának neve az ún. Nyírfa-ügy kapcsán került be elõször a médiába. Nyírfa fedõnévvel futott 1994-95-ben egy akció, amelyet az Információs Hivatal a keleti határ térségében végzett. Az akció során az akkori (MSZP-SZDSZ) kormánypárti, de esetenként nemcsak kormánypárti politikusokra vonatkozó ellenõrizetlen híreszteléseket rögzítettek a hivatal munkatársai. Földit utóbb azzal vádolták, és amiatt bocsátották el a szolgálattól, hogy az ügy titkos dokumentumainak egy részét lemásoltatta, és azok valahogy hozzáférhetõvé váltak az akkori ellenzéki (Fideszes) politikusok számára. Késöbb Földi Lászlót a bíróság felmentette a jogosulatlan adatkezelés vádja alól. Elbocsátása után Földi 1998 decemberében megvásárolta a Postabank biztonsági cégét, a Defend Security Kft.-t, amely a Fidesz-kormány négy éve alatt milliárdos forgalmat bonyolító biztonságtechnikai vállalkozássá nõtte ki magát, egyebek mellett számos állami megrendelés segítségével. A cég Fidesz közeli hírnevének megerõsítésében az is szerepet játszhatott, hogy Földi a megfigyelési ügy kirobbanásakor megvásárolta egy magánnyomozótól azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyították, hogy Orbán Viktor miniszterelnök állításával ellentétben nem az állami titkosszolgálatok, hanem a magánnyomozó figyelte meg Pokorni Zoltán Fidesz-frakcióvezetõt egy magánszemély megbízásából a Horn-kormány idején. Földi a megbízást a vásárlásra Kövér Lászlótól, a polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli minisztertõl kapta. Az MSZP és az SZDSZ képviselõi gyakran minõsítették a biztonsági céget a Fidesz párthadseregének, magán-titkosszolgálatának, amelynek nagy állami megrendeléseit csak vezetõjének a Fideszhez fûzõdõ jó viszonyával lehet magyarázni. Csintalan Sándor mostani nyilatkozata szerint azonban nincsen szó összefonódásról a Fidesz és a Defend között: a cég nem kedvezményezettje, hanem áldozata a politikai pártoknak.

Összefoglalás
A Defend Kft.-t vagy a vezetõváltást támogató vélemények:
- Földi menesztése után remélhetõ, hogy a jövõben újra mindenki egyenlõ feltételekkel vehet részt a cégek versenyében, politikamentessé válhat a biztonsági piac
- azzal, hogy Csintalan Sándor megvásárolta a társaságban meglévõ Földi tulajdonrészét, lehetõség nyílt az egyre gyarapodó cég életben tartására, folyamatos mûködésére
- a Defend Kft. nyolcvan százalékában állami cég, így sok mindent lehet a társaságra mondani, csak azt nem, hogy Fidesz közeli lesz majd
- a Defend értékes cég és jól végzi a dolgát
A Defend Kft.-t vagy a vezetõváltást kritizáló vélemények:
- a távozó kormány utolsó intézkedéseivel leplezni igyekszik az esetleges törvénysértéseket, akadályozza a tisztázatlan viszonyok feltárását, és mindehhez eszközül szinte bárkit képes használni
- megengedhetetlennek tartjuk, hogy a Magyar Fejlesztési Bank, valamint a Magyar Posta vezetõi magánvagyonukként bánjanak az adófizetõk forintjaival
- a vezetõváltás mögött valószínûleg az húzódik meg, hogy a céget 'megkíméljék' a továbbiakban a politikai támadásoktól, illetve a Medgyessy-kormány alatt is biztosítsák eredményes mûködését
- Földi parkolópályára állítása éppen a Nyírfa-ügyben elhíresült egykori hírszerzõ tiszt jövõbeni védelmét szolgálja
- a sajtóban, illetve a politikai közéletben sokszor a Fidesz magán titkosszolgálataként emlegetett vállalkozás 1998-as létrejötte után sorra nyerte el a nagy - akár több millió forintos - haszonnal kecsegtetõ állami megrendeléseket
- Csintalan Földi 18 százalékos tulajdonrészét is megkapta, ami annál inkább meglepõ, mert legutóbbi vagyonbevallásában 50 milliós tartozását nyugtázta
- meglepõ, hogy Csintalan kinevezéséhez a cégben már többségi tulajdonban levõ Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank sem emelt kifogást - magyarul áldásukat adták a stróman belépéséhez
- Csintalan a Defend alapításában is részt vett, majd csendestársként 'fedezte' Földit - akivel egyébként is régi barátok, aztán Földi, a volt hírszerzõ tiszt lett a 'szoci-fenegyerek' strómanja, most pedig ismét az idõközben kocsmatulajdonosként is helytálló egykori ügyvezetõ alelnökön van a sor, hogy átmentse a céget a következõ választásokig s akkor talán ismét Földi következik?
- a kinevezéssel talán bontani lehet a szocikat, talán el lehet terjeszteni, hogy õk már az új kormány hatalomra lépése elõtt átveszik az irányítást a nagy cégek felett - vagyis hogy a Fidesz letámadásos stratégiáját átvéve lendülnek offenzívába
- a vezetõváltás nem jelenthet politikai menlevelet a vizsgálatok kikerülésére, a Defend úgy nõtte ki magát, hogy versenyeztetés nélkül állami megrendeléseket kapott
- a szocialistáknak nem szándékuk fenntartani a Defend kiváltságos helyzetét, felismerték a csapdát: a frissen átengedett vezetõi és tulajdoni jog éppen azt hivatott hirdetni a nyilvánosságnak, hogy nem változik itt semmi, ezek is ugyanolyanok, mint elõdeik voltak
- a Földi-Csintalan váltás egyébként árnyékot vet a kormányzásban egymást váltó két nagy pártra, a Fideszre és az MSZP-re egyaránt
- Csintalan olyan ügylet eszközévé vált, amelynek kettõs célja nyilvánvaló: elõre inszinuálni a leendõ kormányt, s menekülni a felelõsségre vonás elõl


Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke a Defend Kft.-nél történt vezetõváltás kapcsán azt nyilatkozta: (Csintalan váltja Földit a Defend élén, Népszava, 2002. május 11.) "a távozó kormány utolsó intézkedéseivel leplezni igyekszik az esetleges törvénysértéseket, akadályozza a tisztázatlan viszonyok feltárását, és mindehhez eszközül szinte bárkit képes használni". Juhász emlékeztetett: "az MSZP képviselõi többször tettek bejelentés a BRFK-n, illetve kértek információt a fõügyésztõl a parlament nyilvánossága elõtt" és "e hír alapján ismét felvetõdik az Orbán-kormány felelõssége az állami vagyon kezelésében".

Csintalan Sándor azt nyilatkozta (In: Csintalan a Defend élén, Népszabadság, 2002. május 11.) , hogy "a Defend, amelynek felépítésében személyesen is részt vett, értékes cég, jól végzi a dolgát". "A vételárral kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni, de kijelentette: semmilyen elõzetes tárgyalásokat nem folytatott arról, hogy az új kormány ad-e új megrendeléseket a cégnek. Mint mondta, 1977 óta ismeri Földi Lászlót, együtt jártak a nyolcvanas évek elején az egri tanárképzõ fõiskolára, és ott lettek barátok. Amikor a Nyírfa-ügy miatt Földit kitették a titkosszolgálatoktól, akkor több mint egy évig nála lakott".

Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke kijelentette (u.o.): "a sajtóból szereztek tudomást arról, hogy Csintalan Sándor - mélyen a piaci ár alatt - megvásárolta Földi Lászlótól a Defend Kft. kisebbségi tulajdonrészét". Juhász szerint "az MSZP-nek évek óta nincs kapcsolata Csintalannal". Az MSZP-nek az ügyben kiadott közleménye szerint "a távozó kormány utolsó intézkedéseivel elleplezni igyekszik az esetleges törvénysértéseket, akadályozza a tisztázatlan viszonyok feltárását, és mindehhez eszközül szinte bárkit képes használni. (...) A Defend Kft. és Földi László háttere, az Orbán-kormányhoz fûzõdõ kapcsolatai korábban is sok találgatásra adtak okot. Az MSZP képviselõi többször tettek bejelentést a BRFK-n, illetve kértek információt a fõügyésztõl a parlament nyilvánossága elõtt. (...) Megengedhetetlennek tartjuk, hogy a Magyar Fejlesztési Bank, valamint a Magyar Posta vezetõi magánvagyonukként bánjanak az adófizetõk forintjaival. A Defend Kft. tõkeemelés formájában már eddig is közel egymilliárd forint állami pénzhez jutott, naponta jelentek meg hírek újabb és újabb kormányzati megbízásokról. Mindeközben a cég ellen büntetõeljárás van folyamatban, üzleti tevékenysége, tulajdonosi viszonyai tisztázatlanok".

Szilágyi Béla szerint (Csintalan Sándor került a Defend élére, Magyar Hírlap, 2002. május 11.) "az MSZP egykori 'fenegyerekeként' emlegetett Csintalan Sándor váltotta fel Földi Lászlót a Defend Security Kft. élén. A vezetõváltás mögött a biztonsági piac szereplõinek egy része szerint valószínûleg az húzódik meg, hogy a céget 'megkíméljék' a továbbiakban a politikai támadásoktól, illetve a Medgyessy-kormány alatt is biztosítsák eredményes mûködését. Vannak azonban, akik szerint Földi parkolópályára állítása éppen a Nyírfa-ügyben elhíresült egykori hírszerzõ tiszt jövõbeni védelmét szolgálja, aki a hírek szerint piaci ár alatt értékesítette az új igazgatónak a Defendben meglévõ 18 százalékos tulajdonrészét".

Szilágyi szerint "minden túlzás nélkül meglepetten fogadta a magyarországi biztonsági piac, hogy mostantól nem Földi László, hanem Csintalan Sándor, az MSZP egykori 'fenegyereke' irányítja az elhíresült õrzõ-védõ vállalkozást, amely az elmúlt években többször is szerepelt az újságok címlapjain különbözõ ügyletei miatt. (...) Több õrzõ-védõ társaság szerint már a 'levegõben lógott' Földi menesztése. A lépéstõl azt remélik, hogy a jövõben újra mindenki egyenlõ feltételekkel vehet részt a cégek versenyében, politikamentessé válhat a biztonsági piac. A mintegy ezer milliárd forintot megmozgató magyar pénzszállító piac szereplõi együttesen, évente növekvõ, jelenleg mintegy 15 milliárd forint árbevételt könyvelhetnek el. A tortán lényegében öten osztozkodnak. A legnagyobb szelet a dán tulajdonú Group 4 Securitas Kft.-é. A piac 40-45 százalékát tudhatja magáénak. A sorban második helyen található immáron a Defend, amelynek piaci részesedése az utóbbi idõben erõteljesen megközelítette legfõbb vetélytársáét. Sõt, egyes vélemények szerint azzal, hogy a Földi-csapat a közelmúltban szerzõdést kötött a Malévvel biztonságtechnikai és kiszolgáló feladatok ellátására, a piac fõszereplõjévé lépett elõ. A sajtóban, illetve a politikai közéletben sokszor a Fidesz magán titkosszolgálataként emlegetett vállalkozás 1998-as létrejötte után sorra nyerte el a nagy - akár több millió forintos - haszonnal kecsegtetõ állami megrendeléseket. Utóbbiak a Defend üzleti portfóliójának 90 százalékát teszik ki.

Szilágyi szerint "a Földi vezette cég 2000-ben 995 millió forint veszteséget és kötelezettséget halmozott fel, rá egy évre viszont már nyereséget könyvelhetett el. A profit mértékérõl nem tudni, csupán az árbevételre vonatkozóan jelentek meg adatok, amelyek szerint a cég forgalma tavaly megközelítette a 6 milliárd forintot. A szakma szerint a pozitív eredményben az állami megrendelések elnyerése mellett szerepet játszhatott az is, hogy az õrzõ-védõ társaság tulajdonosai a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), amely a kft. üzletrészeinek több mint 60 százalékát birtokolja, illetve a Magyar Posta (MP) Rt. több mint 20 százalékos tulajdonrészével összesen közel 1 milliárd forintnyi tõkejuttatást és kölcsönöket adott a Defendnek. A cég a több lábon állás jegyében, s feltehetõleg a jövõbeni biztonságos mûködés érdekében a többi között beszállt a sztrádaépítkezésekbe, megvásárolta az Olajterv Holdingot is, amellyel az olajpiac felé is nyitni kíván. A legnagyobb falatot azonban az OTP biztonsági teendõinek ellátása jelentené számára. Földi László éppen a Magyar Hírlapnak erõsítette meg, hogy mielõbb szeretné üzleti partnerei között tudni a legnagyobb hazai pénzintézetet. Jelenleg egyébként a hitelintézetnél a pénzfeldolgozást és szállítást a legfõbb vetélytárs, a Group 4 Security látja el. Földi egyes hírek szerint már elõrehaladott tárgyalásokat folytatott az ügyben, aminek befejezése most már Csintalanra vár".

Szilágyi szerint "a hátrabukfencérõl elhíresült, ma már a vendéglátóiparban érdekelt egykori szocialista országgyûlési képviselõ szerepvállalása a Defendben még nem tisztázott kellõképpen. A biztonsági piac egyes szereplõi szerint azért kerülhetett elõtérbe, mert bár az utóbbi években szembe került pártjával, még mindig rendelkezik olyan kapcsolatokkal, amelyek révén megvédheti a Defendet a jövõbeni támadásoktól, továbbra garantálni tudja a cég eredményes mûködését. A tulajdonosok azt várják el tõle, hogy az új kormány ne mondja fel a Defenddel megkötött állami szerzõdéseket. Vannak, akik szerint erre azért van szükség, mert az MFB mindenképpen szeretné eladni az õrzõ-védõ vállalkozást. Lapunk úgy tudja, már 'kérõje' is akadt a cégnek egy befektetési társaság személyében, amely amerikai banki forrásokból finanszírozná az ügyletet. Elképzelhetõ, hogy a leendõ vevõ feltételként szabta Földi távozását, hiszen a nevével fémjelzett vállalkozás az MSZP-SZDSZ-kormányzás alatt nem tudna labdába rúgni. Akadnak olyan vélemények is, melyek szerint az ügylet igazi célja Földi László 'átmentése' lenne. Borítékolni lehet ugyanis, hogy a megfigyelési botrány fõszereplõje ellen, amennyiben a cég élén marad, akkor büntetõ feljelentések és eljárások sorozatát indítják. A vezetõváltás elõtt Földi állítólag eladta utódjának kisebbségi tulajdonrészét, amelyet a V. I. B. Vagyonkezelõ Kft. révén birtokolt a Defendben".

Kecskeméti Sándor, a legfõbb vetélytárs, a Group 4 Security ügyvezetõ igazgatója elmondta (u.o.): "abban reménykedik, hogy a vezetõváltás egyben változást hoz a Defend eddig tanúsított piaci magatartásában is. A jövõben politikai támogatás nélkül vesz részt a különféle megrendelésekért folytatott versenyben". Kecskeméti szerint "a váltást biztosan nem az MSZP részérõl kezdeményezték, ennélfogva nem tartja kizártnak, hogy hamarosan újabb személyi változások következnek be. Az igazgató ugyanakkor nem zárja ki annak lehetõségét sem, hogy a céget még az új kormány hivatalba lépése elõtt értékesítik".

Szilágyi szerint egyes szocialisták úgy vélik "egy hónapig lesz Csintalan Sándor a Defend Security Kft. élén" és "a kormányra kerülõ MSZP elszánta magát arra, hogy valamennyi eszköz igénybevételével végigvigye a Földi László nevével fémjelzett cég tisztázásra szoruló ügyeit. A milliárdos állami megrendelésekkel felvirágoztatott társaságban Csintalan Földi 18 százalékos tulajdonrészét is megkapta, ami annál inkább meglepõ, mert legutóbbi vagyonbevallásában 50 milliós tartozását nyugtázta. Kérdés, miként tud hozzányúlni az új kormány a 2005-ig megkötött állami szerzõdésekhez, amelyeket értesüléseink szerint nem kívánnak fenntartani még volt frakciótársuk kedvéért sem".

Ferenczi Krisztina szerint "Defend-ügy: hozomra lett Csintalané a Budai Hengermalom Rt., Magyar Hírlap, 2002. május 13.) "nagy meglepetést okozott szocialista körökben, amikor pénteken kiderült: Földi Lászlót Csintalan váltja a Defend Security Kft. élén, és a volt hírszerzõ tiszt tulajdonrésze is az MSZP egykori ügyvezetõ alelnöke birtokába került. A most felálló kormány vezetõ pártjában tegnapra az a vélemény alakult ki: újabb lépéseivel Csintalan végképp kiírta magát a politikából. Mint ismert, Földi László, a Nyírfa-ügy egykori fõszereplõje a Fidesz-kormány idején szintén törlesztésre, vagyis egyetlen fillér nélkül jutott a Defend birtokába. Az akkor vagyontalan Földinek nem okozott problémát a vételár kifizetése, hiszen a Defend tulajdonjogának az állami tulajdonú Postabanktól történõ átadását több tízmilliós állami megrendelés követte. A kérdés az, hogy Csintalan miben bízik, ha egyszer volt pártja a Defend valamennyi szerzõdését készül kivizsgáltatni, a Magyar Postával kapcsolatos szerzõdéssel kapcsolatban pedig elrendelték a nyomozást. A feljelentés különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hûtlen kezelés alapos gyanújával érkezett - a vagyoni hátrányt a feljelentõ 156 millió forintban jelölte meg".

Szakonyi Péter szerint (Strómansors Magyarországon, Magyar Hírlap, 2002. május 13 .) "mindenkit meghökkentett a hír: az elmúlt héttõl Csintalan Sándor volt szocialista országgyûlési képviselõ vezeti a Defend biztonsági céget, miután megvette az egykori nemzetbiztonsági tiszt, Földi László üzletrészét. Ennél talán csak az lehetett meglepõbb, hogy kinevezéséhez a cégben már többségi tulajdonban levõ Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank sem emelt kifogást - magyarul áldásukat adták a stróman belépéséhez. De vajon annak tekinthetõ-e az egykori politikus? A 'kategória' leírása viszonylag egyszerû: valaki az üzlet vagy vállalat vezetésére maga helyett más nevez ki. Az új ember - a régivel ellentétben - ugyan nem ért az üzlethez, de megbízható és a hatalom számára is elfogadható. Olyan villámhárító, amely levezeti a feszültséget, és idõt ad az esetleg kellemetlen vagy veszélyes idõszakok kibekkeléséhez. Ez a stróman lenne hát most Csintalan, az egykori szocialista fenegyerek - akinek az elmúlt években egyre kevesebb köze volt/lett egykori pártjához".

Szakonyi szerint "Csintalan tehát minden bizonnyal strómanként irányítja majd a Defend nevû üstökös vállalkozást, azt a céget, amely nem kis kormányzati segítséggel szinte hónapok alatt letarolta a biztonsági piacot, szerezte meg nagy állami cégek milliárdos megbízásait, s lett így piacvezetõ. Mint mondják, ennek a pozíciónak a megõrzését, a túlélés lehetõségét várják az igazgató- és tulajdonoscserétõl. De ez csak az egyik lehetséges válasz. Annyira az Orbán-kormány háttérben mûködõ politikacsinálói sem lehetnek buták, hogy komolyan gondolják: a bukott szocialista politikus majd védõernyõt nyújt egy ilyen cégnek. Ennél árnyaltabb a kép. A kinevezéssel talán bontani lehet a szocikat, talán el lehet terjeszteni, hogy õk már az új kormány hatalomra lépése elõtt átveszik az irányítást a nagy cégek felett - vagyis hogy a Fidesz letámadásos stratégiáját átvéve lendülnek offenzívába. Mert hogy ez fog történni, az szinte biztos. Az elkövetkezendõ hetekben egy sor személycserére kerül majd sor elsõként az államigazgatásban, majd a nagy állami cégeknél - de mindenesetre a Magyar Fejlesztési Bank, a posta, a MÁV, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt. élén - várható új ember, hogy aztán a lavina tovagörögve eljusson a kisebb cégekig. Így történt és történik ez minden választás után. A kérdés csupán az, hogy a 'váltógazdaság' milyen mélyre hatol majd. Addig, ameddig 1994-ben - vagyis csak a legfelsõ szintig és a második vonalig - vagy mint négy évvel ezelõtt, amikor is az osztályvezetõkig lecserélték a vezetõket, jókora zökkenõket okozva ezzel az államapparátus és az állami cégek mûködésében".

Szakonyi szerint "Orbán Viktor ugyanis szó szerint betartotta egyik választás utáni ígéretét: a régi telefonkönyveket kidobatta - és legott újat íratott. A Csintalan-eset azonban most feladja a leckét: arra utal, hogy az elkövetkezendõ években egyszerre két telefonkönyvet kell majd használni. Egy valódit és egy stróman regisztert. Egyikben a most kinevezetteket, a másikban pedig a négy év alatt 'helyzetbe hozott' Fidesz-klientúra embereit lehet majd megtalálni - egy stróman mögé bújtatva. Ez legalább világos felállás lenne. De megeshet, hogy a kevésbé tájékozottak nem tudják majd, kit melyik regiszterben keressenek. Mert azért a jelek arra utalnak, hogy a két telefonkönyv keveredik majd - vagy hogy szándékosan turmixolják össze a bennük található neveket. Ezt erõsíti meg az a hír is, miszerint Csintalan a Defend alapításában is részt vett, majd csendestársként 'fedezte' Földit - akivel egyébként is régi barátok. Aztán Földi, a volt hírszerzõ tiszt lett a 'szoci-fenegyerek' strómanja, most pedig ismét az idõközben kocsmatulajdonosként is helytálló egykori ügyvezetõ alelnökön van a sor, hogy átmentse a céget a következõ választásokig s akkor talán ismét Földi következik? A két telefonregisztert viszont már, úgy tûnik, nem kell eldobni - csak a fedõlapot kell átcserélni. Négyévente".

Csintalan Sándor szerint (In: Matyuc Péter. Defend: Csintalan csendestárs volt, Népszabadság, 2002. május 13.) "nincsen szó összefonódásról a Fidesz és a Defend között: a cég nem kedvezményezettje, hanem áldozata a politikai pártoknak. - A Defend körüli nyilatkozatháború vezetett odáig (...), hogy Földi László húszszázalékos üzletrésze ma már rajtam kívül senkinek nem ér egy fillért sem. Nekem is csak azért, ötéves részletfizetésre névértéken, mert ismerem a céget, csendestársként az alapítása óta részt veszek a munkájában, és bízom abban, hogy amikor bemutatjuk a nyilvánosságnak, mit sikerült kiépíteni az elmúlt években, mindenki meggyõzõdhet, hogy nincsen szó semmiféle párthadseregrõl, s a cég nyugodtan folytathatja a munkáját".

Csintalan elismerte, "Földi 'szakmai elõéletébõl fakadó bizalmatlansága és titkolózása' hozzájárulhatott a Defend körüli mítosz kialakulásához. Szerinte a volt mûveleti igazgató nem kirobbantója, hanem áldozata a Nyírfa-ügynek, amelyet a politika kreált. Az Információs Hivatal ellenõrizetlen adatait felhasználva zsarolta egymást az akkori politikai elit több vezéralakja, majd amikor annyi vád gyûlt össze, hogy a népszerûségvesztés és az összeomlás elkerülhetetlennek látszott, kellett valaki, aki elviszi a balhét, és az egészet ráhúzták Földire, aki akkor már diplomáciai szolgálatot teljesített Amerikában - jelentette ki. Amikor õt kirúgták az IH-ból, addigra engem is kirúgott a pártom, 1998-ban nyilvánvalóvá vált, hogy a pártvezetés nem számít a munkámra, ezért együtt elkezdtük a Defend menedzselését. Földi most azért szállt ki, mert nem bírta tovább a vádaskodásokat. Én pedig nem szeretném veszni hagyni a Defendet, így aztán megvettem tõle a tulajdonrészt - folytatta Csintalan, aki azt is elmondta, hogy nemcsak a biztonságtechnikai cégben szerzett tulajdonrészt, de megvásárolta a Budai Hengermalom Rt. egyik utódvállalkozását is.Csintalan végül elmondta, hatvanmillió forint hitelt vett fel a cégvásárlásokra, a mellé az ötvenmilliós hitel mellé, amelyik legutóbbi - az idén februári - vagyonbevallásában szerepel".

Seres László szerint (Barátok közt, Népszabadság, 2002. május 14.) "Laci és Sanyi két jó barát. Huszonöt éve ismerik egymást, együtt jártak fõiskolára (Ho Si Minh), együtt ittak, együtt sírtak és nevettek, mint valami kockázatközösség. Jó, vitáik esetleg lehettek, Sanyi inkább proletkultban és Che Guevarában utazott, Laci meg egy ideig hírszerzett, bár csak ezredes volt, majd (nyilván) idejekorán a polgári értékek felé fordult, hiszen késõbb a Fidesznek lett a tömbbizalmija. A barátság azonban barátság, arra való, hogy kitartson úgynevezett nehéz idõkben is.Márpedig az idõk nehezek voltak akkor.Laci és Sanyi barátsága akkor mélyült el igazán, amikor Lacit kitették a hírszerzõk, így szellemi homeless lett. Sanyinak szerencsére elég nagy volt a kérója, hát befogadta kirúgott haverját. Lacit egy bizonyos Nyírfa-ügy keretében azzal vádolták, hogy iratokat szivárogtatott ki az akkor ellenzéki Fidesznek, maga a Nyírfa-ügy meg elsõsorban szocialista képviselõk és politikusok vélt vagy valós keleti piaci nyomulásáról, olajozott mûködésérõl szólt. Sanyi az idõ tájt a szocialista párt ügyvezetõ alelnöke volt, hát lehetett is nagy öröm, amikor reggel összefutottak a konyhában: de jó, hogy itt vagy, te Sanyi, most olvastam rólatok az aktáimban! Jó, hogy mondod, Laci, mondd már el, mit kell tudnom magamról meg a képviselõtársaimról! Legyünk összeférhetetlenek. Kávét? Az idõk azonban most is igen nehezek.Sanyi bevásárolta ugyanis magát Laci cégébe, sõt, egyenesen Lacit vásárolta ki onnan. Sanyit azért is érdekelhették a Lacival folytatott kiterjedt baráti konzultációk, mert egy ideje már nem a munkásosztály hatalmában gondolkodott, hanem a sajátjában. Kapcsolati tõkében. Sanyi hosszú és fáradságos utat tett meg az MSZMP-tõl a SZOT-on, MSZOSZ-on, MSZDP-n át egyenesen bele az MSZP-be, miközben szorgosan építette azokat a posztkommunista üzleti-politikai hálózatokat, amelyek léte ellen a Fidesz anno létrejött (lásd még legitimáció), és amelyeket így nyilván Laci is mélyen megvet. Sanyi összebarátkozott Máté Lászlóval (Kossuth Kereskedõház, Budai Hengermalom Kft.), Kelemen Ivánnal (Kordax Rt.), Czégé Zsuzsával (Xénia-láz meg valami pesti szalon), a Korda-villa világával, és láss csodát, a barátságoknak többnyire tulajdon vagy üzlet lett a vége, még olajbiznisszel is megvádolták, valami Energen Rt.-s érdekeltsége miatt. Aztán meg ez: addig-addig barátkozott Lacival, amíg át nem vette tõle a Defend Kft.-t. Azt a mi pénzünkbõl 1,3 milliárd forinttal felturbózott céget, amely monopolhelyzetben védte négy éven át az állami és pénzintézményeket (MEH, ÁPV, Posta, MFB, Malév, BÁV stb.), benne Laci barátait és üzletfeleit. Itt lett most Sanyi tulaj, ötéves részletre, névértéken.Az igazán nehéz idõk most jönnek. Mint most kiderült, Sanyi mondhatni ab ovo ott volt a Defendben, csendestársként. Éveken át tüsténkedik barátja oldalán, aki Kövér László egyik jelentõs bizalmi embere, kazettaszállítója, miközben õ maga a szocialista párt országgyûlési képviselõje. Elképzelhetõ-e, hogy két ilyen networkös ember között nem áramlik szabadon a politikai-gazdasági-államigazgatási-hírszerzési információ? Nem, nem képzelhetõ el. Még szerencse, hogy ez a közpénzen fenntartott barátság olyan konfliktusokat is átvészelt, mint az 1998-as fideszes megfigyelési ügy (emlékeztetõül: Czégé volt a megbízó), különben még nehezebb idõk jönnének, már ami a barátságok mai általános minõségét illeti.Az új kormányt 2005-ig köti a Defend de facto monopóliuma. A kérdés tehát nem az, miért Sanyi õrizheti-védheti demokratikus intézményeinket, vagyonunkat, biztonságunkat. A kérdés az, hogy vennénk-e tõle használt autót".

Fodor Gábor (SZDSZ) kifejtette: (In: Tucatnyi szocialista bizottsági elnök, Népszabadság, 2002. május 15.) az SZDSZ ügyvivõ testülete "egységesen állást foglalt a Defend-ügyben. Véleményük szerint a legkövetkezetesebben ki kell vizsgálni a történteket, a sajtóban napvilágot látott tények nem jelenthetnek politikai menlevelet a vizsgálatok kikerülésére. (...) a Defend úgy nõtte ki magát, hogy versenyeztetés nélkül állami megrendeléseket kapott. Nem korrekt versenyfeltételek mellett elõnyökhöz jutott olyan pályázatokon, amelyeket kifejezetten neki írtak ki". Fodor hangsúlyozta: "a közvéleménynek valós képet kell kapnia arról, mi is történt valójában. Ez egybecseng mindkét kormányra kerülõ párt választási ígéretével, mely szerint megszüntetik a tisztázatlanul kiosztott közpénzek magánvagyonná alakítását".

Ferenczi Krisztina szerint (Két nagy árnyék, Magyar Hírlap, 2002. május 15.) "nagy lehetett a riadalom a szocialisták körében, amikor Csintalan Sándorról kiderült, hogy éppen vezetõ párttisztsége idején, 1995-ben fûzte szorosabbra barátságát az egyik legrangosabb hírszerzõvel, Földi Lászlóval. Mi több, éppen az MSZP ügyvezetõ alelnöke volt, amikor ketten eltervezték, hogy a Defend Security kulcsszereplõivé válnak. Ahol most adta át Földi ügyvezetõi és tulajdonosi stafétabotját Csintalannak. Nem lehetett (lehet) kisebb a stressz a különös kapcsolatról felröppentett hír hallatán a Fidesz soraiban sem. Vagy tudták talán, hogy a szocialista Csintalant is tömik pénzzel, amikor az õrzõ-védõ cégnek drága állami megrendeléseket adnak? Földinek a Defend felfuttatásával sikerült a nagy átváltozás: vezetõ hírszerzõbõl vezetõ üzletemberré manõverezte át magát, méghozzá éppen a Fidesz kormányzása idején. Szakértõk szerint ez a cég csak akkor értékes, ha állami megrendeléseket kap, ellenkezõ esetben jóval kisebb a piaci ára. Ha a szocialisták úgy döntenének, hogy hagynák állampénzen tovább gazdagodni expolitikusukat, rosszul tennék. A másik lehetõség, hogy kivásárolják közel 20 százalékos üzletrészét, akkor elbúcsúzhatnak Csintalantól is, Földitõl is. Számolniuk kell esetleg azzal is, hogy olyan cég kerülhet százszázalékos állami tulajdonba, amelyben nem zárható ki, hogy a falnak is füle van. De maradhat más dilemma is. Földivel és Csintalannal rengeteg információ kerülhet az 'utcára'".

Ferenczi szerint "a szocialistáknak nem szándékuk fenntartani a Defend kiváltságos helyzetét. Felismerték a csapdát: a frissen átengedett vezetõi és tulajdoni jog éppen azt hivatott hirdetni a nyilvánosságnak, hogy nem változik itt semmi, ezek is ugyanolyanok, mint elõdeik voltak. Vagyis a tulajdon- és vezetõváltást nyílt támadásnak tekinthetik pártjuk ellen. A Földi-Csintalan váltás egyébként árnyékot vet a kormányzásban egymást váltó két nagy pártra, a Fideszre és az MSZP-re egyaránt. Az MSZP-nek még van esélye, hogy tisztázza a helyzetet: egy mindent feltáró vizsgálat segíthet annak megértésében, hogyan is nõhetett ilyen nagyra állami pénzbõl a Defend. Emlékezzünk csak egy kicsit. Mit mondott a Horn-kormány idején Katona Béla, aki rövid ideig a titkosszolgálatokat felügyelõ tárca nélküli miniszter volt? Azt, hogy megtörtént a hídverés a politika és az alvilág között. Elég hamar úgy döntött, hogy inkább nem lesz miniszter".

Ferenczi szerint "az eddig a Fidesz 'magánhadseregének' tartott Defend mindig annak a kezében fegyver, akiében éppen van. Nem volna szerencsés, ha a negyedik kormány színre lépése elõtt ez az õrzõ-védõ 'magánhadsereg' akadálytalanul nyomulhatna tovább. Nem nyomulhat, hiszen sokak szerint kizárt, hogy Csintalan a következõ kormány bizalmasaként 'intézménnyé' válhat. Csintalant illetõen ugyanis sok a megválaszolatlan kérdés. Hogyan tett szert 50 milliós kölcsönre, és lett egy évtized alatt albérlõbõl ház- és cégtulajdonos, igaz, ugyanennyi adóssággal. Sokan látták egy évtizede a televízióban, amint Csintalan Rottenbiller utcai albérletében magánzóként teregette frottírzoknijait a pelenkaszárítóra. Válasz nincs. Még akkor sincs, ha tudunk Csintalannak a Budai Hengermalom egykori tulajdonosához, a volt MSZP-s pártpénztárnok Máté Lászlóhoz, a kordaxos Kelemen Ivánhoz, a Xénia-lázas Czégé Zsuzsához fûzõdõ kapcsolatáról. És azt is tudjuk, hogy vannak, akik többet szeretnének tudni ellenfeleikrõl, olykor a velük egy padsorban ülõ párttársaikról, s ezért hajlandók fizetni is az erre vállalkozóknak. Jusson eszünkbe még valami: a Nyírfa-ügyben fõszerepet játszó Földi, az intelligens hírszerzõ volt az egyetlen, aki Orbán Viktor segítségére sietett a blamázzsal végzõdõ úgynevezett megfigyelési ügyben. Földi Kövér László megbízásából egymillióért vett egy kazettát, kvázi szállítva a Fidesznek a 'bizonyítékokat'. Más kérdés, hogy a bejelentést, mely szerint Fidesz-vezetõket és családtagjaikat is megfigyelték, ez a drága kazetta sem bizonyította - az ügy szánalmas véget ért. A közeljövõ titka, mit kezd Magyarország két legnagyobb pártja azzal az új ismerettel, hogy Földi és Csintalan régen összedolgozik. Szõnyeg alá söpörni a kérdést immár nem lehet. Ez olyan cinizmus lenne, amit egyik erõ hívei sem nyelnének le".

Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke szerint (In: Titkos szolgálat, HVG, 2002. május 16.) "mélyütést kaptunk Csintalan Sándortól. Olyan ügylet eszközévé vált, amelynek kettõs célja nyilvánvaló: elõre inszinuálni a leendõ kormányt, s menekülni a felelõsségre vonás elõl. A történtek alátámasztják a gyanúnkat, hogy a Defend Security Kft.-nél (DS) megengedhetetlen dolgok történtek, a vizsgálat semmiképpen sem marad el".

Földi László szerint (In: Villányi Károly: Kérdéses a Defend Kft. Jövõje, Magyar Nemzet, 2002. május 17.) "a választási eredmények ismeretében nyilvánvalóvá vált, hogy nem maradhatok a Defend Kft. ügyvezetõ igazgatója. A cég mintegy kétezer dolgozóját a kormányváltás miatt nem érheti kár. Az elmúlt négy évben az volt a feladatom, hogy a kollégáimnak biztosítsam a munkavégzés lehetõségét. A jelenlegi helyzetben viszont az a dolgom, hogy megõrizzem a munkahelyeket, hiszen kétezer család megélhetésérõl van szó. Velem a vállalkozástól függetlenül nyugodtan elbíbelõdhetnek majd a hatalom birtokosai. Amenyiben nem történt volna meg a személycsere, bizonyosan ellehetetlenítették volna a nyereséggel mûködõ Defendet. A cégben meglévõ nyolcvanszázalékos állami tulajdon, valamint a velem kapcsolatos kifogások a döntéshozókat mindenképpen arra csábították volna, hogy a társaságnál jelentõs változások következzenek be. Azzal, hogy Csintalan Sándor megvásárolta a társaságban meglévõ tulajdonrészemet, lehetõség nyílt az egyre gyarapodó cég életben tartására, folyamatos mûködésére".

Földi: "Csintalannal évek óta folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, õ mint egy csendestárs, a háttérbõl segítette a vállalkozás fejlõdését, amelyben azonban anyagilag nem volt érdekelt. Megjegyzem, Csintalan korábban többször jelezte, hogy szívesen részt venne a cég irányításában. Ez a választásokat követõen szerintem akkor is megtörtént volna, ha a Fidesz nyer, hiszen a Defend Kft. (...) nyolcvan százalékában állami cég, így sok mindent lehet a társaságra mondani, csak azt nem, hogy Fidesz közeli lesz majd".

Földi szerint a baloldal ellenszenve mögött "a Nyírfa-ügy húzódik meg, amelynek kirobbanását követõen több szocialista politikusra a korrupció gyanúja vetõdött. Ezt a mai napig nem tudják megemészteni egyes MSZP-s körök, és ez az állapot várhatóan nem is változik".

Földi szerint "a rendkívül nagy reményû külföldi magáncég, a Group 4, valamint az In-Kal elég intenzíven támogatta az MSZP választási kampányát. A biztonsági cégek, úgy tûnik, nagyban függnek a politikai akarattól, éppen ezért kénytelenek is ehhez a helyzethez alkalmazkodni. Tudomásul kell venni - és ezt az élet fogja kikényszeríteni -, hogy a gazdaság és a politika ugyan nem független egymástól, de nem is egymás ikertestvérei. Sajnálatos, hogy ma még a politika rátelepszik a gazdasági érdekekre, ami azonban nem egyenlõ az állam gazdasági szerepvállalásával. Meggyõzõdésem: a Defend jó példa lehet arra, hogy a politika változhat, a gazdasági élet azonban ennél sokkal stabilabb".

Link