Patthelyzet mutatkozik a görög válságkezelés során formálódó újabb ötlet kapcsán, ugyanis míg a nemzetközi szervezetek hajlanak a magánbefektetõk szigorúan önkéntes alapú bevonására a második görög hitelcsomagba, addig mindhárom hitelminõsítõ egyértelmûsített: ezt a megoldást valószínûleg csõd eseménynek fogja tekinteni.

Amint arra már múlt héten rámutattunk: a nemzetközi szervezetek (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutaalap) vezetõ döntéshozói a bécsi kezdeményezés néven ismert válságkezelési megoldás irányába mozdultak el, amely technika 2009 elején a magyar, román és szerb válságkezelés során lényegében sikeresnek bizonyult.

2011.06.02 11:33 Módosított magyar recept jöhet a görögöknél - Mire lesz jó?

Bár számos ponton lényeges lenne a különbség a régiónkban alkalmazott megoldás és a görögöknél körvonalazódó között, a jelek szerint utóbbi mellett kezdenek felsorakozni a nemzetközi szervezetek. Utoljára tegnap este az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet is egyértelmûsítette, hogy az államkötvény-befektetõk szigorúan önkéntes alapon bevonását a görög válságkezelésbe õ is támogatná. Mindez konkrétan azt jelentené, hogy rávennék a befektetõket, hogy a birtokukban lévõ, 2014 elõtt lejáró görög állampapírokból származó pénzt ne vigyék máshova, hanem fektessék újra görög papírokba, ráadásul hosszabb futamidejûekbe, azaz tartsák fenn a görög kitettségüket.

A németek is szigorúan ragaszkodnak ahhoz, hogy a most körvonalazódó második görög hitelcsomag mellett (amely gyakorlatilag leváltaná az egy éve elindult 110 milliárd eurós elsõ csomagot) a magánbefektetõk is támogassák ezzel a pénzügyi megoldással a görög adósságválság kezelését (mintegy 30 milliárd eurós nagyságrendrõl volt szó a múlt hétvégi sajtójelentések szerint).

Az elmúlt napokban azonban mindhárom nagy nemzetközi hitelminõsítõ (S&P, Moody’s, Fitch) egyértelmûsítette: erõsen kétségbe vonja, hogy az állampapír befektetõk valóban pusztán önkéntes alapon belemennének a görög kitettségük ilyen módon való fenntartásában, illetve meghosszabbításába, így ezt valószínûleg csõd eseménynek tekintenék. Ma ezt az álláspontot a Moody’s egyik vezetõje másodszorra is megerõsítette. A hitelminõsítõk meglátása szerint az nem tekinthetõ önkéntes jellegû viselkedésnek, hogy a befektetõk attól való félelmükben vesznek részt a programban, hogy ha ezt nem teszik, akkor késõbb jóval rosszabb feltételekkel kénytelenek szembesülni az állampapír befektetésükön. Amennyiben egyik hitelminõsítõ is csõd eseménynek tekintené a formálódó görög megoldást, akkor az a másik két nagy riválist is erre sarkallhatja, ráadásul mindez a két másik, hitelprogram mellett mûködõ ország (írek és portugálok) piaci és hitelminõsítõi megítélését is jelentõsen ronthatja, így az eurózónabeli pénzügyi stressz lényegesen tovább erõsödhetne.

Azt, hogy lehetõleg önkéntesnek tûnjön a befektetõk részvétele a görög állam piaci alapú finanszírozásában, három fõbb ösztönzõt kínálhat fel Görögország az újonnan kibocsátandó kötvényekre: egyrészt a mostani másodpiaci hozamokhoz közeli, azaz extrém magas hozamokat, szenioritást rendelhetne ezekhez a kötvényekhez más adósságkövetelésekkel szemben, valamint a rövidesen meginduló privatizációból származó bevételek is fedezetei lehetnének ezeknek a papíroknak.

Az elsõ megoldás azért nem igazán járható, mert az a hatalmas állami kamatkiadásokon keresztül a csõdveszélyt csak fokozná, a második kettõnél pedig fõként jogi akadályok merülhetnének fel, illetve az európai adófizetõk ellenállása tovább nõhetne amiatt, hogy az õ kormányuk követelése alárendeltté válhat a magánbefektetõi követeléseknek.

2011.06.03 10:30 Így nézhet ki a görög mentõcsomag

A hitelminõsítõk álláspontja mellett azt is érdemes megemlíteni, hogy a görög állampapír kitettséggel rendelkezõ befektetõi réteg sem feltétlenül érdekeltek az újabb görög papírok vásárlásában, mert például azok rendkívül spekulatívnak számítanak. A Handelsblatt befektetõi körökbõl szármaszó információi szerint egyébként valóban vonakodnak az ilyen befektetõk egy ilyen programban való részvételtõl.

A fenti, patthelyzetnek tûnõ felállás (a hitelminõsítõk hozzáállása miatt elbukhat a magánbefektetõk "önkéntes" bevonása) mellett annak továbbra is nagy a valószínûsége, a görögök a június 23-24-i uniós csúcstalálkozó eredményei nyomán megkapják az újabb hitelcsomagot. Ennek forrása egyébként növekvõ eséllyel az eurózóna egy évvel ezelõtt létrehozott új stabilizációs alapjából érkezhet (EFSF), amely kötvényeket bocsátana ki a piacon.

Forrás: Link