Tavaly úgy nézett ki, hogy lõttek a sokáig hatalmas magyar gázvagyonként emlegetett makói kitermelésnek, mivel a Mol kiszállt az üzletbõl. Most azonban az egykori kanadai partner a szerb olajvállalattal írt alá megállapodást, mely vállalta a további fúrások finanszírozását, siker esetén pedig 50 százalékos tulajdonrészt szerez a mezõben. Mfor.hu-háttér.

Szándéknyilatkozatot írt alá a Falcon a szerbekkel a Makó melletti gázkitermelésre
A Mol 2010 februárjában jelentette be, hogy felbontja együttmûködését az amerikai Exxon Mobillal és a kanadai Falcon oil & Gas Companyvel, így nem folytatódnak a fúrások a makói mezõn. Az amerikaiak szintén elvonultak, a Falcon viszont már akkor közölte, hogy új partner felkutatását tervezi, akivel folytathatja a kutatásokat. Most úgy néz ki, sikerült is megtalálnia a szerb NIS személyében a partnert.

Miért nem kellett a Molnak?
A Falcon még 2007 tavaszán kapta meg a kitermelési koncessziót a magyar kormánytól a makói gázmezõn mintegy 100 ezer hektárra, tavaly azonban az Exxon Mobil és a Mol kivonulásával magára maradt. Az amerikai cég szakembereit eredetileg azért vonták be, mert nekik volt gyakorlatuk hasonló mélységû kitermelésben, azonban a fúrásokat követõen az Exxon kiábrándítónak minõsítette a makói mezõ kilátásait.

A Falcon 2007-ben még hatalmas reményeket fûzött a projekthez. Szabó György, a Falcon igazgatóságának elnöke, a vállalat magyarországi cégének, a TXM Kft.-nek az ügyvezetõje például úgy nyilatkozott, hogy Magyarország gázellátása három éven belül - azaz 2010-re - önállóvá válhat az itteni földgáznak köszönhetõen. Akkori állítása szerint a térségben talált 1500 milliárd köbméternyi gázvagyon versenytársa lehet a szibériai gázkészletnek.

Az amerikaiak már 2009 októberében azt javasolták, hogy hagyjanak fel a Földeák-1 kútnál végzett tesztfúrásokkal, mivel azok nem hoztak eredményt - a vizsgálatokat akkor bizonytalan idõre fel is függesztették. Ezzel összhangban Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója 2009 novemberében úgy nyilatkozott, hogy kevésbé perspektivikusak az ottani földgázkutatások, mint azt a program elején a cég remélte.

Ugyanakkor tavaly úgy nézett ki, hogy a magyar cég sem mond le végleg az olajvagyonról, Hernádi a HVG kérdésére csak arról beszélt, hogy a jelenlegi technikai tudással nem termelhetõ ki a gáz. "A gáz ott van, ezt tudjuk harminc éve. A probléma az, hogy nem tudjuk, hogyan hozzuk fel, s hogy megéri-e” - mondta a lapnak a Mol elnök-vezérigazgatója.

Szakértõk már a mezõ felfedezésekor párhuzamosan úgy nyilatkoztak, hogy a makói lelõhely a legnagyobb az európai szárazföldön a hollandiai Groningenben található gázmezõ 1959-es fölfedezése óta. Igaz, már akkor figyelmeztettek arra, hogy a makói gázt csak nehezen és drágán lehet kitermelni.

Szabó György korábbi közlése szerint a Makói-árok mélyén a nem hagyományos szénhidrogénkészlet rendkívül tömör kõzetben található, kitermeléséhez mikrorepedéseket kell létrehozni a több ezer méteres kutak mélyén, 200 Celsius-fok körüli hõmérsékleten, hatalmas nyomás mellett. A technológia Észak-Amerikában mûködik, és ezt a módszert próbálták erre az esetre adaptálni.

A Falcon akkor úgy számolt, hogy a makói árokban található, nem hagyományos szénhidrogénkészlet kitermelése hordónkénti 50 dolláros olajár fölött lehet gazdaságos. Egy kút fúrásának költsége 40-50 millió dollár között van, ahhoz, hogy a kitermelés megtérüljön, ezt a költséget 10 millió dollár körülire kell leszorítani, mondta a szakember.

Jönnek a szerbek - Vagy az oroszok?
A TXM Kft. csütörtökön szándéknyilatkozatot írt alá a Naftna Industrija Srbije (NIS), j.s.c. Novi Saddal arról, hogy a szerb cég 2012 végéig további három fúrást finanszíroz a makói mezõn, esetleges siker esetén pedig a termelésbe álló kútban 50 százalékos tulajdonrészt szerez. A fúrások befejezése után ha a szerb vállalat nem él jogával, akkor teljes egészében a TXM Kft. tulajdonában maradnak a kutak.

"A NIS számára a magyarországi projekt azért lehet érdekes, mert ez egy újabb lépés, amivel kiterjeszthetjük jelenlétünket Szerbián kívül" - olvashatók Kirill Kravcsenko ügyvezetõ szavai a szerb cég honlapján megjelent közleményben. Hozzátette: Angola, Bosznia és Románia után Magyarország a negyedik, ahol a cégnek kutatása vagy kitermelése van az anyaországon kívül.

Kravcsenko szerint az együttmûködés lehetõvé teszi a NIS hosszútávú céljainak elérését: 2020-ra a vállalat 50 millió tonnára kívánja emelni olaj- és gáztartalékait, a kitermelést pedig évi 5 millió tonnára futtatnák fel. A mostani szándéknyilatkozatot egyébként még mindkét cég igazgatóságának jóvá kell hagynia, érdekesség, hogy a NIS többségi tulajdonosa az orosz Gazprom, mely ezzel a megállapodással közvetve tulajdonrészt szerezhet a magyar gázmezõben.

Forrás: Link