Vagy esetleg a makói gázmezõt? ki tudja már ezt eldönteni?
Az orosz részvények visszavásárlásáról írt hétfõ délutáni számában a Le Monde. A vezetõ francia lap felidézi a Mol-részvények eladását, mint az oroszok erõszakos behatolási kísérletét a nyugati piacra. Ez az üzleti lépés illeszkedik az uniós országok visszaállamosítási politikájába - írja Le Monde. A franciák szerint budapesti üzleti körökben az a pletyka terjed, hogy a kormány egy nagy beruházást, a metrót, vagy a paksi erõmû bõvítését adta cserébe a kivásárolt oroszoknak.

A francia újság szerint a Mol-részvények visszavásárlása "szimbolikus reváns volt két olyan egykori nagyhatalmon, amelyek hajdanán uralmuk alatt tartották Magyarországot: Ausztrián és a Szovjetunión". A tranzakció részleteinek ismertetése után a tudósító megjegyezte, hogy a visszavásárlás ugyanakkor illeszkedik az uniós országoknak a gazdaságok "visszaállamosítására" irányuló folyamatába, amellyel enyhíteni akarják a globalizáció negatív hatásait a Brüsszelben követett neoliberális irányvonal ellenére. A cikk szerzõje, Joelle Stolz idézte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter mondatát, miszerint a privatizáció idõszaka Magyarországon véget ért, megerõsítve ezzel Orbán Viktor konzervatív kormányának beavatkozó törekvését.
Az igaz - írta a Le Monde -, hogy már nincs sok privatizálnivaló: Nagy-Britannia után ugyanis Magyarország a legnyitottabb gazdaságú uniós állam és volt kommunista ország. A bruttó nemzeti össztermék nyolcvan százalékát az elsõsorban német, osztrák, brit, francia vagy kínai kézben lévõ magáncégek termelik meg - tette hozzá a szerzõ. A lap azt is megjegyezte, hogy még az Orbán-kormány hatalomra kerülése elõtt a Mol-ügy lefékezte ezt a liberális nyitási folyamatot, és magára irányította az Európai Bizottság figyelmét is, amikor 2007 júniusában a Gyurcsány-kormány vonakodása ellenére az osztrák OMV lett a Mol legnagyobb részvényese.
A Le Monde azt is felidézte, hogy 2008-ban az OMW ellenséges felvásárlási ajánlatot tett, hogy megszerezze a magyar olajvállalat feletti ellenõrzést. A Mol ugyanis olajfinomítókkal és kúthálózattal, valamint leányvállatokkal is rendelkezik a volt Jugoszlávia területén, például Horvátországban, s a zágrábi hatóságok azt gyanítják, hogy a Mol jelenleg az INA olajipari vállalatban akarja megszerezni a többséget - hangsúlyozta a Le Monde.

A Molon akartak kitörni a spájzból
Budapest ellenállása - emlékeztetett a lap - a regionális szinten vezetõnek számító OMV koncentrációját egyébként ellenzõ Brüsszelt is megszólalásra késztette, de 2009 márciusában az osztrák vállalat hirtelen az orosz Szurgutnyeftyegaznak eladta a Mol 21,2 százaléknyi részvényét 1,4 milliárd euróért. Ez az adásvétel zavart okozott Budapesten, "ahol még nem felejtették el sem a Habsburg-hatalmat, sem azt a még inkább fájó emléket, hogy az 1956-os magyar forradalmat a szovjetek leverték" - fogalmazott a tudósító. A Molon keresztül - mutatott rá a lap - Moszkva azt remélte, hogy belépõjegyet nyerhet a nyugat-európai piacra, de az oroszoknak 2009 óta nem sikerült részvényesként megjelennie a közgyûléseken, miután a Magyar Energia Hivatal nem hagyta jóvá a részvénykönyvi bejegyzést, mert az orosz cég tulajdonosi körére vonatkozó információk nem voltak világosak.
A Mol-ügy a lap szerint még a Fidesz választási gyõzelme elõtt szóba került Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök két találkozóján, majd téma volt a magyar kormányfõ elsõ moszkvai munkalátogatásán is. A tudósító meglátása szerint annak az Orbánnak a kitartása kellett az ügy elõmozdításához, aki már ellenzéki diákként is a szovjet csapatok távozását követelte. A kérdés azért is kényes a Le Monde szerint, mert Magyarország sokkal jobban függ az orosz gázellátástól, mint a szomszédjai.

Az orosz részvények a GDP két százalékának megfelelõ összegbe kerültek a magyar kormánynak. Azért, hogy ne adósodjon el még jobban az ország, Budapest a Nemzetközi Valutalap által 2008-ban megítélt hitel maradékát használja fel, amelybõl mintegy 3 milliárd euró még rendelkezésre áll. A sors iróniája, hogy a neoliberális ortodoxia õrzõje fogja végül megsegíteni Magyarországot abban, hogy visszaszerezze energetikai szuverenitását" - írta a Le Monde.

Francia érdekek vs. orosz érdekek
A hivatalos cáfolat ellenére a Le Monde szerint budapesti üzleti körökben arról pletykálnak, hogy született egy bizalmas záradék, melyben az oroszoknak beígértek egy jövõbeni jelentõs szerzõdést a magyar piacon, mégpedig vagy a budapesti metrót vagy pedig a paksi atomerõmû bõvítését, amelyrõl a fukusimai katasztrófa ellenére 2013 elején várható döntés.
Az oroszoknak ígért metróbõvítés nem elõször kerül szóba. A BKV-val pereskedõ francia Alstom cég is azzal vádolta meg Budapestet, hogy a metrókocsi-szerzõdéstõl azért akarnak visszalépni, mert az oroszoknak ígérték oda a metrószerelvények cseréjét. Tarlós István fõpolgármester határozottan cáfolta ennek a tényét, a kormány részérõl ugyanakkor erre nem érkezett cáfolat. Ellenben elhangzottak olyan nyilatkozatok, köztük legutóbb Keskeny Ernõtõl a magyar-orosz kormányközi vegyes bizottság alelnökétõl, aki a Világgazdaság június elsejei számában arról beszélt, hogy a Magyarország és Oroszország közötti gazdasági kapcsolatoknak része lehet a metróbeszerzés, és egy kiírandó új tenderen az oroszok nagy eséllyel indulnának. Az oroszoknak eladott metrókocsi-üzlet vádja elõször tavaly nyáron jelent meg a budapesti Városházán, mikor az Alstom metrókocsijai nem kapták meg határidõre a Nemzeti Közlekedési Hatóság engedélyét.
A Paksi Atomerõmû bõvítésében való orosz részvétel lehetõsége is már korábban felmerült. Ebben a beruházásban szintén érdekeltek lehetnek a franciák is: Fellegi Tamás márciusban reményét fejezte ki, hogy már idén novemberben kiírhatják a tendert és jövõre döntés születhet. Akkor a nemzeti fejlesztési miniszter öt potenciális pályázót említett, az oroszokat, a kínaiakat, japánokat, dél-koreaiakat és a francia Areva-t, mely utóbbi a miniszter szerint nagyon aktív tárgyalópartner.

Forrás: Link