Kína és Izrael kész a hadseregek közötti gyakorlati együttmûködés kiszélesítésére - egyebek között ez derült ki az Ehud Barak izraeli miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter pekingi megbeszéléseirõl kiadott hírekbõl.
Barakot hétfõn fogadta kínai vendéglátója, Liang Kuang-lie (Liang Guanglie) államtanácsos, védelmi miniszter, elõtte pedig találkozott a kínai vezérkari fõnökkel, Csen Ping-tövel (Chen Bingde).

A The Jerusalem Post címû izraeli lap Barak látogatásával kapcsolatban kiemeli, hogy tíz éve nem utazott Kínába izraeli védelmi miniszter, s a vizit jelzi, hogy a fegyvereladások tilalma ellenére a két ország között az utóbbi másfél évben intenzívebbé váltak a védelmi kapcsolatok. Barak hivatalának közleményére utalva megállapítja, hogy a megbeszélések napirendjén a térségi kérdések, az iráni fenyegetés, a békefolyamat fejleményei és a terrorizmus kérdései is szerepeltek.
Izrael és Kína eddigi kapcsolataiban is meghatározó szerepe volt a katonai, haditechnikai együttmûködésnek, de míg például Kína elsõ negyedik generációs J-10-es vadászgépének megszületésénél ott volt az izraeli segítség, addig több jelentõsnek ígérkezõ együttmûködési kísérlet meghiúsult, mert Washington közbeszólt.
Kínának nagy csalódást jelentett például, amikor 2000-ben - az Egyesült Államok nyomására - Izrael bejelentette, hogy mégsem kívánja fázisvezérelt Phalcon radarrendszerét eladni neki. Bill Clinton tiltakozására ugyancsak lemondták három AWACS felderítõ repülõgép szállítását. 2004-ben a Bush-kormányzat is kifogásolta, hogy Izrael vállalta a 90-es években Kínának eladott Harpy pilóta nélküli robotrepülõgépek flottájának korszerûsítését.

Forrás: Link