Az euróövezeti államok vasárnapi ülésükön hagyhatják jóvá a Görögországnak már korábban nyújtott mentõcsomag újabb részletének folyósítását, míg az új, hosszabb távú segélyrõl késõbb, júliusban születhet döntés - jelentette be a gazdasági ügyekért felelõs európai biztos.

Olli Rehn erõs utalást tett arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap akkor is támogatná a kifizetést, ha még nem született euróövezeti döntés az újabb csomagról. A most esedékes 12 milliárd eurós összegbõl 8,7 milliárd eurót az euróövezeti államok, míg 3,3 milliárd eurót az IMF fizet.

Az IMF korábban óvatosan állt az újabb, immár ötödik részlet kifizetéséhez, mivel a szervezet szabályai megkövetelik, hogy egy mentõprogramban részvevõ állam adósságfinanszírozása egy éves távlatban biztosított legyen. Ehhez minden bizonnyal egy újabb mentõcsomagra lenne szüksége a déli államnak, ám több európai állam és az Európai Központi Bank között nincs egyetértés abban, hogy az újabb programban milyen módon, és milyen mértékig vegyenek részt a magánszektorbeli hitelezõk.

Az ötödik részlet kifizetéséhez szükséges IMF aláíráshoz, illetve az azt lehetõvé tevõ vizsgálóbizottsági aláíráshoz kötötte több európai állam is hozzájárulását. A holland pénzügyminisztérium közleményben tájékoztatott arról, hogy csak akkor fizetnek, ha az IMF is fizet. Vezetõ euróövezeti szakemberek ugyanakkor arról számoltak be a Dow Jones hírügynökségnek, hogy az IMF várhatóan megelégszik az euróövezeti pénzügyminiszterek ígéretével, hogy hamarosan újabb mentõcsomaggal állnak elõ Görögország megsegítésére. „Az IMF megértette, hogy milyen kritikus a helyzet és hajlandó enyhíteni feltételein" - fogalmazott a szakértõ.

Görögországnak 117 milliárd eurónyi adósságot kellene megújítania 2012 és 2014 között, továbbá 33 milliárd eurónyi újonnan keletkezõ adósságot kell fedeznie. Ennek egy részét a jelenleg is mûködõ, rövid lejáratú kincstárjegy-kibocsátással képes fedezni, a hosszabb lejáratú, így biztosabb finanszírozási eszközök piaci hozamai azonban az államcsõd veszélye miatt az elmúlt hónapokban az egekbe szökött.

A korábban elfogadott, 110 milliárd eurós mentõcsomag 2013 második negyedévében jár le. A mostani, 12 milliárd eurós összeggel együtt eddig összesen 65 milliárd eurót használt fel Görögország a teljes hitelkeretbõl. Az elfogadott mentõcsomag részeként 44 milliárd eurónyi hosszú lejáratú állampapír-kibocsátással számoltak a hitelezõk 2012-tõl kezdõdõen, ám a 20 százalékot meghaladó kötvényhozamok mellett ennek lehetõsége megkérdõjelezõdött.

Az újabb mentõcsomagról azonban továbbra sem született döntés. Németország és több euróövezeti állam azt szeretné elérni, hogy a magánbefektetõk járuljanak hozzá 30 milliárd eurónyi, 2012 és 2014 között lejáró állampapír hosszabb lejáratú kötvényre cseréléséhez. Az EKB, Franciaországhoz hasonlóan arra figyelmeztetett, hogy ez valószínûleg államcsõdhöz vezetne, ami az egész euróövezetet veszélyeztetné.

Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök pénzügyminisztere leváltásával próbálja meg elfogadtatni a népszerûtlen megszorításokat, amelyeket az Európai Unió követel Athéntól. Az új tárcavezetõtõl, Evangelosz Venizelosztól azt várja, hogy megoldást találjon Görögország adósválságára. Az eddigi pénzügyminiszter, Jeórjiosz Papakonsztantinut a környezetvédelmi tárcához helyezte át a kormányfõ.

Közben egyre nõ a társadalmi elégedetlenség: szerdán a rendõrség könnygázt is bevetett Athén belvárosában, hogy föloszlassa a parlament épületénél összegyûlt több tízezres, az újabb költségvetési takarékossági intézkedések elfogadása ellen tiltakozó tömeget.

A tüntetõk egy csoportja összecsapott a rendõrséggel; Molotov-koktélokat, köveket és teli joghurtos dobozokat hajigáltak a rohamrendõrök közé, akik nem keményen visszavágtak a demonstrálóknak. A tiltakozó megmozdulást a szerdára meghirdetett 24 órás általános sztrájkhoz idõzítették; a munkabeszüntetés miatt megbénult az élet a mediterrán országban.
A fõvárosban, Athénban ostromállapot uralkodott a parlament környékén; nagyjából ötezer rendõrt vezényeltek az utcára, köztük több száz rohamrendõrt és ugyanennyi motoros rendõrt. A hatóságok kordonokkal és buszokkal barikádot vontak a parlament köré, hogy a képviselõk be tudjanak jutni az épületbe.

Forrás: Link