Mi a szösz?
Az árfolyamrögzítési kérelmeket a legkorábban késõ nyártól fogadhatják a finanszírozók, köztük a pénzügyi vállalkozások, s legkésõbb október 1-jétõl a Nemzeti Eszközkezelõ is mûködni fog, az ehhez szükséges törvényi rendelkezések várhatóan július közepéig megszületnek. A hitelezés bõvülése a növekedési cél elérésének is fontos feltétele, ezen a kormány folyamatosan dolgozik - nyilatkozta Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára.

A Nemzeti Eszközkezelõ mûködésében a szociális szempontok lesznek irányadóak, azoknak a családoknak nyújt majd segítséget, akik önerejükbõl nem képesek a lakhatásukról gondoskodni, például, mert az egyik vagy mindkét keresõ elveszítette a munkáját, emiatt késedelembe estek, s ingatlanjukat a bank potenciálisan elárvereztethetné.

Az eszközkezelõnek legkésõbb október 1-jén meg kell kezdenie mûködését, mivel akkor lép hatályba a 2 százalékos kilakoltatási kvóta, akkortól merülhet fel szociális probléma egyes családok esetében. Az eszközkezelõ mûködésére vonatkozó részletes szabályok kidolgozását július 31-re várja a kormány az ezért felelõs minisztertõl - mondta Nátrán Roland.

A kényszerértékesítés 100-110 ezer 90 napon túli késedelembe esett hiteladóst fenyeget, a kvótarendszer azonban korlátozza azoknak a családoknak a számát, akik a kényszerértékesítés veszélyével szembesülnek - mutatott rá az államtitkár. Az idei utolsó negyedévben a lakásfedezetek 2 százalékát értékesíthetik a bankok, vagyis a moratórium feloldása legfeljebb kétezer adóst érinthet, s ezeknek is csak egy része nem tud önerõbõl a lakhatásáról gondoskodni. Nátrán Roland szerint azonban nem biztos, hogy a bankok kitöltik a kvótát.

Az eszközkezelõnek az idén várhatóan mintegy 5 milliárd forintot kell ingatlanvásárlásra fordítania kétezer lakás diszkontáron történõ megvásárlása esetén, figyelembe véve, hogy az átlagos ingatlanérték 7 millió forint, s a lakások teljes értéke így maximum mintegy 14 milliárd forint lehet- mondta a helyettes államtitkár. A kvóta emelkedésével a következõ évben elvileg legfeljebb 12 ezer esetben kell beavatkozni, így az idei potenciális költségvetési teher három-négyszeresével lehet számolni jövõre. Az ezzel kapcsolatos döntést a kormány, illetve az Országgyûlés a jövõ évi költségvetés tárgyalásakor fogja meghozni.

A pénzügyi stabilitási szempontok valóban fontosak, a kormánynak azonban ezen túl egyéb szempontokat is figyelembe kell vennie, nem engedheti, hogy családok tömegesen kerüljenek az utcára - reagált a helyettes államtitkár a jegybank közelmúltbeli javaslatára. (Az MNB szerint a bankszövetséggel kötött ötpontos megállapodás néhány eleme pénzügyi stabilitási kockázatokat hordoz, illetve tovább rontja a bankok hitelezési képességét, ezért azt tartaná jónak, ha az árfolyamrögzítési lehetõség csak a szociálisan rászorulókra és a fizetési nehézségekkel küzdõkre terjedne ki, a negyedéves árverezési kvótát pedig 5-10 százalékra emelné.)

A helyettes államtitkár elmondta: a kvótarendszer nemcsak szociális szempontok miatt fontos, hanem az ingatlanpiac védelme miatt is. Magyarországon a nyugat-európai átlagnál is magasabb a lakástulajdonnal rendelkezõ családok aránya, a kvótarendszer pedig segít megelõzni, hogy a lakások értéke hirtelen nagymértékben csökkenjen. A kormány ezzel védi a magyar állampolgárok tulajdonát, ami az államnak feladata is.

Link