Áll a bál: Semjén Zsolt kiverte az összes biztosítékot
Ha valaki fellapozza a romániai újságokat, átolvassa a hírportálokat, könnyen észreveheti, hogy egy hete másról sem esik szó, mint az ország területi és közigazgatási átszervezésérõl. Derült égbõl ugrott elõ a téma, miután Traian Bãsescu köztársasági elnök feladatba adta a kormánynak: kutyafuttában át kell szervezni az országot, ellenkezõ esetben uniós forrásokat veszítenek el.

Az átszervezés kérdése igen sokrétû, gazdasági és társadalmi megfontolásokat kell figyelembe venni. Bonyolítja a helyzetet, hogy a Székelyföld számára is történelmi sorsfordulót jelenthet Románia területi átrendezése. A magyar kormány Semjén Zsolt hangjával tiltakozik a tervek ellen.

A június 8-án megtartott különleges kormányülésen Traian Bãsescu államfõ arra kérte az Emil Boc által vezetett román kormányt, hogy rövid idõn belül dolgozzon ki egy olyan jogszabálytervezetet, amely az ország eddigi 41 megyéjét nyolcra csökkentené. Az 1968-ban létrehozott megyerendszer reformját a köztársasági elnök szerint több szempont is indokolja. Elmondta, az új „szupermegyék” létrehozása csökkentheti a bürokráciát, kevesebb megyében kevesebb intézményre lenne szükség, hiszen jelenleg 41 megyei rendõr-fõkapitányság, 41 mezõgazdasági igazgatóság, 41 közegészségügyi hatóság, 41 területi adóhatóság van, ezek helyett pedig csak hét vagy nyolc maradna.
Kattintson és nézzen szét Székelyföldön!

Emellett a nagyobb megyék sokkal hatékonyabb és koherensebb területfejlesztést tennének lehetõvé. Így orvosolható lenne az ország Európai Uniós források lehívásával kapcsolatos fogyatékossága. A reform lerombolná a jelenleg létezõ, a román sajtó által helyi báróknak nevezett megyei párthatalmasságok rendszerét is. Az államfõ által felhozott argumentumok mind jogosak, emiatt a kormány közeli elemzõk a lépést a Bãsescu-féle reformcsomag természetes részének titulálták. Mindazonáltal az idõzítés és az látszólag indokolatlan sietség más magyarázatok lehetõségét támasztja alá.

Derült égbõl
A román köztársasági elnök még áprilisban beszélt a közigazgatási rendszer átalakításáról, ám akkor senki nem gondolta volna, hogy hirtelen ilyen sürgõs lesz neki. Az eheti kormányülésre az elnökhöz közeli nagyobbik kormányalakulat, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) már be is mutatta tervezetét. Eszerint Romániát nyolc megyére osztanák, ebbõl hét hatalmas lenne, négy-hat jelenlegi egységet tömörítene magába, a nyolcadikat pedig a fõváros, Bukarest és annak környéke (a jelenlegi Ilfov megye) alkotná. A projekt egyébként a jelenlegi EU-s fejlesztési régiókat veszi alapul, azokat változtatná át varázsütésre közigazgatási egységekké. Ioan Oltean, a PDL fõtitkára be is jelentette, a kormány gyorsított eljárással, azaz a parlamenti vitát megkerülõ felelõsségvállalással fogadná el a törvényt. Ez a fajta trükk elengedhetetlen számukra, hiszen rendes parlamenti procedúra eltemetné a tervet mindörökre.

A problémát számukra azonban az jelenti, hogy szinte egyáltalán nem konzultáltak koalíciós partnerükkel, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ), amely legfontosabb vezetõin keresztül kategorikusan elutasította a javaslatot. Az RMDSZ számára elfogadhatatlan a PDL koncepciója, legfõképpen azért, mert a három székelyföldi megyét (Hargita, Kovászna és Maros) egy olyan régióba olvasztaná, amelyben a magyarság részaránya nem érné el a 30 százalékot sem.
Taktikázik az államfõ?

Az ellenzék is elveti a PDL és az államfõ tervét, zsigerbõl, hisz nekik ez a dolguk. Az elmúlt idõszakban egyébként a körmönfont politikai játékos hírében álló Bãsescu azt játszotta, hogy folyamatosan újabbnál újabb témákat dobott fel a politikai napirendre, lépéskényszerbe hozva az ellenzéki Szociálliberális Uniót (USL). Most is így történt, hiszen a hétvégén a balliberális koalíció is bemutatta saját közigazgatási reformtervezetét, amely nem számolná fel a jelenlegi megyéket, ehelyett beépítene az utóbbiak és a központi kormányzat közé egy újabb szintet, a régiókat. Az USL régiói területi felépítésüket tekintve azonban egybeesnek a PDL „szupermegyéivel”, a magyarság számára tehát ez a javaslat sem elõnyösebb, az ország egészét tekintve pedig egyenesen hátrányos.

A román sajtó szinte egyébrõl sem vitázott az elmúlt héten, mint a közigazgatási reformról. Szinte elsöprõ az egyetértés az átalakítás szükségessége kapcsán. Konszenzus van arról is, hogy az államfõ tervezete nem jó. Ezen a ponton túl azonban már változnak a vélemények. Két fajta érveléscsoportot érdemes megvizsgálni: egyrészt azokat a vélekedéseket, amelyek politikai és társadalmi szempontokat figyelembe véve vetik el a projektet, másrészt pedig azokat, amelyek a romániai magyarság és ezen belül a Székelyföld érdekeit veszik fontolóra. A két érveléscsoport egyébként több ponton találkozik, és erõsít rá egymásra.

Forrás: Link