Az egyházak beszervezése
A számos nemzetközileg elismert kötetet jegyzõ vallástörténész a Fidesz egyházpolitikájáról szóló tanulmányában úgy véli: az egész társadalom életét befolyásoló egyezség született Magyarországon. Az állam a történelmi egyházakat anyagilag támogatja, cserébe elvárja, hogy legitimálják a hatalmát – és persze 2014-ben is választási gyõzelemhez segítsék a jelenlegi kormánypártot. LAMPÉ ÁGNES interjúja.

- Ön azt írja: az egyház a demokratikus országokban rég elveszítette társadalomformáló szerepét. Így lenne Magyarországon is?

– Magyarország szerintem már nem demokratikus, hanem autoriter társadalom. Minden a hatalomról és a pénzrõl szól, az emberek, az „alattvalók” pedig gyávák, mert az ezeréves szolgaság képmutatásra szoktatta õket. A mechanizmus egyszerû: az állam pénzzel támogat bizonyos egyházakat, ennek fejében elvárja, hogy azok legitimálják és támogassák a politikai hatalmát, konszolidálják a társadalmat, tompítsák a frusztrációkat és az elégedetlenséget.

- Ez a recept ma már aligha mûködõképes.

– Nagyon is az. Épp azért, mert szerintem a mienk nem demokratikus társadalom. Az értelmiség pedig nem a valóságban, hanem az önmaga által konstruált világban él, ideákat kerget, nem látja, mi történik valójában. Fogalma sincs arról, hogy például egy villanyszerelõnek sokkal fontosabb, hogy kenyeret adjon a családjának, mint a jogállam vagy a szólásszabadság eszméje.

- Ön elitváltásról és gazdasági polgárháborúról értekezik, „amelynek tétje az erõviszonyok tartós átrendezése, a társadalom hosszú távú, totális ellenõrzése”. Mit jelent mindez a mindennapokban?

– A hatalom lojális, megbízható káderekkel tölti fel az összes döntéshozói pozíciót. Úgy látom, hogy a párt elsõ embere már szinte isteni vezér, az önkény megtestesítõje, a hatalom forrása. Azt ugyan még nem mondták ki, hogy a hatalma Istentõl származik, de egyre többen éreznek hasonlót.

- Nem véletlen, hogy Orbán a kormányprogramról szóló felszólalását ezzel zárta: „Soli Deo Gloria”, azaz egyedül Istené a dicsõség.

– A jobboldalt szakrális, vallási retorika hatja át. Ez egyfajta kódolt beszéd, amelyet a magyar liberális értelmiség nem ért, mert gõze sincs a kereszténység történetérõl. Egy demokratikus jogállam miniszterelnöke húsvéti üzenetet küldött a néphez! Belegondolt ebbe valaki? Amelyben ráadásul átírta a keresztény dogmatikát, hiszen a Krisztusba mint Megváltóba vetett hit központi elem helyett újjászületésrõl beszélt.

- Aligha rejlett mindez a szavai mögött. És még mindig nem értem, hogyan lehet ezzel a retorikával „totálisan ellenõrizni a társadalmat”.

– A társadalmi és az üdvtörténeti sík összemosódik. Nézzük például az állam jóvoltából hamarosan történelmi egyházzá emelkedõ Hit Gyülekezetét, amely szerint elsõdleges feladat a sikeres földi életben felfedezni az üdvösségre való eleve elrendeltség jeleit. Ezért markáns náluk a kiválasztottság tudata, amit a gazdasági és társadalmi pozíció jelez. A szegénységet pedig elítélik. Úgy vélik, õk a felelõsek a sorsukért, nem a torz társadalmi struktúrák, nem az egyenlõtlenség. Inkább az, hogy „nem akarnak dolgozni”, „alkalmatlanok”, „lusták”.

- Az új alaptörvény preambulumában az szerepel: „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.” Mi ennek a jelentõsége?

– Ez nem más, mint az állam és az egyház összeolvasztásának deklarálása.
A nagyközönség a kereszténységen a katolicizmust érti, miközben a katolikus egyház I. Istvántól Kádár Jánoson át a mai napig nem a nemzet, hanem a mindenkori politikai hatalom oldalán állt. Mivel az egyház teológiailag csak semmitmondó üzeneteket képes megfogalmazni a társadalom számára, rájött: úgy tud rátelepedni az emberekre, ha ráteszi a kezét a szociális szolgáltatások teljes spektrumára, egészségügyre, betegellátásra, hajléktalanellátásra, oktatásra, médiára.

- Szászfalvi László egyházügyi államtitkár nyilatkozta, hogy „a Gyurcsány-korszak egyházellenes és koncepciótlan politikájának vége”.

– Közhely. Bevett jobboldali toposz, hogy a komplett balliberális oldal egyház- és vallásellenes, a Gyurcsány-kormány pedig különösen az volt. Ha a katolikus egyháznak nincs pozitív mondanivalója, a legkönnyebb megoldás, ha áldozatként mutatja be magát. Nem versenyez a vallási piacon, hanem a hatalom segítségével kívánja maga alá gyûrni a társadalmat.

- Azt is írja: fundamentalista, valláserkölcsi konzorcium létrehozása zajlik a szemünk elõtt. Megmagyarázná?

– Ebben a folyamatban nem a katolikus egyház, hanem a politikai szervezete, az amúgy gyakorlatilag nem létezõ párt, a KDNP vesz részt. Vezetõi és tagjai a kereszténységet elsõsorban a szexuál-etikával azonosítják. Szerintem mögöttük nem a katolikus püspöki konferencia, hanem inkább a katolikus egyház nemzetközi pasztorális intézménye, a feudális, patriarchális keresztény felfogást képviselõ Opus Dei állhat. A szervezetnek erõs regionális központja van Magyarországon. Alapfilozófiája szerint a társadalmat nem alulról kell evangelizálni, hanem felülrõl, a politika és az elit befolyásával. Ami patriarchális, tekintélytisztelõ, a középkori szexuáletikára épülõ erkölcsi rendet jelent. Orbánék a katolikusok, reformátusok, evangélikusok és a judaizmust képviselõ Mazsihisz mellett – mivel az ortodoxok és az unitáriusok nem számítanak „történelminek” – valószínûleg a történelmi egyház rangjára emelik a Köves Slomó féle, 2004-ben alakult fundamentalista Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget és a Hit Gyülekezetét is. Így lesz teljes a kör. És a „történelmiek” kapják majd a pénzt és a támogatást. Azzal pedig, hogy a Hit Gyülekezete is belép a „konzorciumba”, az általa ellenõrzött média betagozódik a mainstreambe, és szállítja a felsõ középréteg azon szeletét, amelyet a KDNP képtelen volt elérni.

- Szép kis összeesküvés-elmélet arról, hogy középkori rend alakul a 21. századi Magyarországon.

– Nézze, minden hatalom mûködtetéséhez ideológia kell. A Fidesznek viszont többre volt szüksége, hiszen a nacionalizmus nem az. A fundamentalista valláserkölcs – a melegek elítélésével, az abortuszellenességgel, a patriarchális családmodellel és a többivel – kiválóan alkalmas erre a célra.

- Mibõl gondolja, hogy a társadalmon keresztülverhetõ ez az „új rend”?

– A társadalom nyolcvan százaléka képtelen mit kezdeni olyan eszmékkel, mint szabadság, jogállam vagy jogegyenlõség. Csak az érdekli: legyen kenyér, virsli, esetleg egy üveg sör. Amúgy pedig sodródik. Emlékszik, Orbán hogyan fogta meg a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kérdést? Nem azt mondta, hogy az emberek maguk döntsenek, visszalépnek-e az állami pénztárba, vagy sem, hanem hogy aki maradna, annak kell választania. Tudta, hogy a kilencven százalék nem tesz semmit, csak sodródik. Magyarország így nem a Nyugathoz, hanem a Kelethez tartozik. A gondolkodásunk észak-balkáni, bizánci struktúrájú, ahol a szó értéktelen, és mindennek az ellenkezõje igaz. Persze fontos, hogy megõrizzük a jogállamiság látszatát, de ez nem lehet akadálya a politikai akarat megvalósításának. És mondok még valami erõset: az Orbán-rendszer gondolkodásmódját a nemzetiszocialista Carl Schmitt politikai teológiája határozza meg. Érdemes utánaolvasni! Lényege, hogy az erkölcsnek nincs köze se politikához, se joghoz, és minden jogszerûvé tehetõ. Végsõ cél a társadalom totális ellenõrzése. Ehhez kell az egyház, amelynek az a szerepe, hogy megdolgozza az embereket.

- Mi a végcél mindezzel?

– A Fidesz az egyházak segítségével terelné a szavazófülkébe az embereket, hogy 2014-ben megnyerje a választást.

Jakab Attila egyetemi tanulmányait a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Fõiskolán kezdte. 1990 és 1998 között a strasbourg-i Marc Bloch Egyetem Katolikus Teológia Karán tanult, és doktorátust (PhD) szerzett. 1998 és 2002 között a genfi egyetemen dolgozott. Több hazai és nemzetközi tudományos társaság tagja. A Peter Lang berni kiadónál a „Christianismes anciens” (Ókereszténységek) sorozat társszerkesztõje, a Genfi Nemzetközi Geopolitikai Tanulmányi Központ tudományos munkatársa.

Forrás: Link