A legfrissebb foglalkoztatottsági és feldolgozóipari adatok alapján egyre világosabban látszik, hogy komoly gondok vannak az amerikai gazdasággal. A kérdés csak az, hogy átmeneti vagy tartós jelenségrõl van-e szó, és hogyan értékeli mindezt a Fed. Elemzõk szerint a rózsásnak távolról sem nevezhetõ kilátások ellenére egyelõre nem lesz újabb állampapír-vásárlási program (QE 3.0) - legalábbis addig biztosan nem, amíg a munkanélküliség el nem éri a 10 százalékot, a maginfláció pedig egy százalék alá nem kerül.

A két héttel ezelõtti foglalkoztatottsági statisztikából egyértemûen látszott, hogy a gazdaság munkahely-teremtõ képessége sokkal gyengébb annál, mint amit a tartós élénkülés igényelne (ez havi szinten plusz 150 ezer fõt jelentene). A jelentésnek mindössze egyetlen pozitív eleme volt, mégpedig az, hogy a bérek felfelé mozdultak.

Kérdés azonban, hogy vannak-e a gazdaságnak olyan tartalékai, amelyek "garantálni" tudják, hogy havi szinten folyamatosan legalább 150 ezer újabb ember jusson munkához. Elemzõk szerint négy dolog van, ami életet lehelhet a gazdaságba:

1) A japán földrengés miatt az autógyártók hosszú heteken keresztül komoly beszerzési problémákkal küzdöttek, ám mostanra ezek megszûnni látszanak. Éppen ezért jelentõs termelésbõvüléssel számolnak az elemzõk, ami számításaik szerint a következõ negyedévben 1,5 százalékpontos növekedési többletet hozhat.

2) Az üzemanyagárak csökkenése valószínûleg ösztönzõleg hat majd a fogyasztásra.

3) Bizonyos adókedvezmények év végén megszûnnek, így a második félévben a beruházási aktivitás élénkülése várható.

4) A naptárhatás megszûnése miatt a nettó export esetében is növekedés várható.

Az említett tényezõk ellenére azonban a monetáris szigorítás valószínûleg még jócskán várat magára - jóllehet az inflációs kockázatok egyre nagyobbak és a legfrissebb gazdasági aktivitási indexek is váratlanul gyengére sikeredtek.

A Morgan Stanley elemzõi a következõ menetrenddel számolnak:

2011. június: Véget ér az állampapír-vásárlási program (QE2)
2011. negyedik negyedév: a lejáró jelzálog-fedezetes eszközökbõl (MBS) befolyó összeget többé nem állampapír-vásárlásra fordítják
2012. elsõ negyedév: a lejáró állampapírokból befolyó összeget többé nem állampapír-vásárlásra fordítják, változik a jegybanki kommunikáció
2012. második negyedév: határidõs betétek és passzív repók segítségével csökkenni kezd a jegybanki mérlegfõösszeg
2012. harmadik negyedév: 25 bázisponttal 0,5 százalékra emelkedik az irányadó ráta (fed funds rate)
2012. negyedik negyedév: megkezdõdik a jelzálog-fedezetes eszközök (MBS-ek) eladása.

Hogyan mûködik a QE?
A QE során jelentõs mennyiségû állampapír kerül a jegybank birtokába, ami eszközár-inflációhoz, dollár-gyengüléshez, az inflációs várakozások emelkedéséhez, és reálhozam-csökkenéshez vezet. Pontosan így történt ez a QE 1.0 allatt is, és pontosan ezeket azérveket hozta fel tavaly a jegybankárok éves Jackson Hole-i konferenciáján Ben Bernanke , mintegy elõkészítve a folytatást. A program persze nem csak az eszközárakra, az inflációra, a dollárra és a hozamokra hat, hanem a pénzkínálatra is, ami tulajdonképpen meghatározza, hogy a gazdasági szereplõk mennyit költhetnek.

Élet a QE 2.0 után
A QE 2.0 végét már beárazták a piacok: az idõpont közeledtével az inflációs várakozások, és a részvényárfolyamok lejjebb kerültek, hiszen a piaci szereplõk tudják, hogy a program végét követõen a pénzkínálat dinamikája csökkenni fog - bár mértéke valószínûleg így is jóval a nominális GDP-é felett lesz, ami ösztönzõleg hathat a fogyasztásra.

Lesz-e QE 3.0?
Az elemzõk többsége szerint a kedvezõtlen reálgazdasági adatok ellenére a Fed egyelõre nem hirdet meg újabb állampapír-vásárlási programat (QE 3.0) - hacsak a munkanélküliség el nem éri a 10 százalékot, a maginfláció nem kerül ismét egy százalék alá, az eszközárak pedig meredeken lefelé nem veszik az irányt , ami a vagyonhatáson keresztül jelentõsen visszafogná a fogyasztást.

Persze még ha ez be is következik, akkor sem biztos, hogy a Fed úgy gondolja, hogy a monetáris kondíciók lazításának az újabb állampapír-vásárlási program (QE 3.0) a megfelelõ módja. Hogy miért? Kétségtelen, hogy a QE 2.0-nak köszönhetõn javultak a pénzügyi kondíciók, a QE 2.0 és a velejáró nyersanyagár-emelkedés miatt azonban a program nettó reálgazdasági hatásai elenyészõek voltak.

Elemzõk szerint a QE 3.0 vanank alternatívái is (például hozamplafon bevezetése, amire egyébként az '40-es években már volt is példa), amelyek pozitív hatással lehetnek a gazdaságra - részben a jelzáloghitelezési kondíciók enyhülésén, részben az ingatlanok megfizethetõbbé tételén keresztül.

A tervezett intézkedésekre vontakozólag konkrét üzenetet jegybanki körökbõl egyelõre valószínûleg nem hallhatunk - laglábbis a jegybankárok minden évben megrendezésre kerülõ Jackson Hole-i üléséig erre kevés esélyt látunk. Soron következõ kamatmeghatározó ülésüket holnap és szerdán tartja a Fed Nyíltpiaci Bizottsága (FOMC), ám ekkor valószínûleg mindössze annyit tudunk majd meg, hogy a jegybankárok milyennek ítélik meg a gazdaság jelenlegi helyzetét.

Forrás: Link