Bejelentkezés
Zuhant a MOL az INA körüli csetepaté miatt
Drágán venni, olcsón eladni! Jó kis busi-nes ez Viktor!
Újra politikai támadások kereszttüzébe került a MOL Horvátországban. Délutánra több mint 3 és fél százalékot zuhantak az olajtársaság részvényei a magyar tõzsdén.
Megromlott a MOL viszonya a horvát kormánnyal annak nyomán, hogy az irányítói jogokat amúgy is gyakorló magyar cég tavaly decemberben tõzsdei ajánlattétel nyomán szerette volna 50 százalék fölé tornászni részesedését a horvát olajvállalatban, az INA-ban.
Az év eleje óta újabb és újabb elemekkel bõvülõ zágrábi politikai és sajtótámadások legújabb állomását jelenti az egyik horvát napilap híre, amely szerint Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatója 10 millió euró kenõpénzt juttatott el a volt horvát miniszterelnökhöz, hogy a MOL megszerezhette az INA irányítását.
A MOL árfolyama délutánra több mint 3 és fél százalékot zuhant a magyar tõzsdén. Az elemzõk szerint az áresés hátterében nem csupán az olaj árának süllyedése játszik szerepet, inkább az, hogy a befektetõk a legkevésbé sem boldogok, hogy a magyar olajtársaság újra a politikai támadások keresztüzébe került Horvátországban.
Kuti Ákos, az Equilor elemzõje a hirado.hu-nak elmondta: az õszi horvát választások felé közeledve a MOL az INA-ban játszott szerepe miatt a célkeresztben marad, de ezzel a befektetõk is tisztában vannak. A piacon ezek az inzultusok nem okoznak meglepetést, és a piaci szereplõk felkészültek arra, hogy egy ideig nem csitul a zágrábi zaj a magyar olajcég körül.
A szakértõ szerint a legrosszabb forgatókönyv az lehet, hogy a MOL egy új, számára hátrányos megállapodás nyomán elveszíti az irányítói jogokat a horvát olajtársaságban. Attól azonban semmiképpen nem kell tartani, hogy a MOL-t tulajdoni részesedésének csökkentésére kényszerítenék, vagy kiszorítanák a horvát piacról. Az elemzõ azzal számol, hogy az új zágrábi kormány megalakulása után a támadások alább hagynak. Az ugyanis Horvátországban mindenki számára világos, hogy az INA-nak szüksége van a MOL-ra és fordítva, sõt Horvátországnak is szüksége van Magyarországra.
Ahogyan elkezdõdött
A MOL régiós terjeszkedési stratégiájának kulcseleme volt, hogy megvethesse a lábát Horvátországban. A magyar olajtársaság 2003-ban jutott 25 százalék plusz egy részvény részesedéshez az ottani olajvállalatban, az INA-ban.
A megállapodás szerint a Mol öt évig nem növelhette részesedését. 2008 októberében azonban a Mol vált az INA legnagyobb részvényesévé, egy önkéntes nyilvános vételi ajánlat eredményeként. A Mol 47,2 százalékot szerzett, majd 2009 júniusában közölte, hogy a horvát kormánnyal 2009 januárjában aláírt részvényesi megállapodás módosítása alapján átvette az INA feletti irányítást úgy, hogy nem az övé cég többsége. A MOL mostani részesedése 47,447 százalék, a horvát államé 4,84 százalék.
A politikusok mossák kezeiket
Egy hónappal azután, hogy a magyar olajcég vette át a MOL irányítását, Ivo Sanader miniszterelnök váratlanul lemondott. Hirtelen távozását többen korrupciós ügyekkel hozták összefüggésbe. Õ az, akit horvát lapértesülések szerint Hernádi Zsolt MOL-vezérigazgató 10 millió euróval vesztegetett volna meg.
Zágrábban tavaly októberben parlamenti vizsgálóbizottság hallgatta meg a volt miniszterelnököt az INA privatizációjáról. A volt politikus akkor elmondta: személyesen nem vett részt a privatizációban, az eljárást egyik helyettese, Damir Polancec irányította. Ivan Suker pénzügyminiszter és a másik akkori miniszterelnök-helyettes, Jadranka Kosor jelenlegi kormányfõ is dolgozott az ügyön - tette hozzá.
Jadranka Kosor korábban arról nyilatkozott, hogy nem vett részt az INA privatizációjában, Ivan Suker pedig a bizottság elõtt kijelentette, úgy szavazott a parlamentben az INA privatizációs szerzõdésérõl, hogy nem ismerte annak tartalmát. Damir Polancec ellen idõközben nyomozás indult korrupció gyanújával, és már vádat is emeltek a politikus ellen.
A parlamenti bizottság azt a kérdést is vizsgálta, hogy kivételeztek-e a Mollal a privatizációs eljárásban. A testület nem indítványozhat vádemelést, de hatósági vizsgálatot kezdeményezhet.
A horvát vizsgálóbizottságot az idén márciusban állították fel az INA olajtársaság privatizációjával kapcsolatos tények, a horvát kormány és a Mol magyar olajtársaság között létrejött szerzõdések és azok mellékleteinek kivizsgálására. A horvát ügyészség 2009 novembere óta vizsgálja az eredeti privatizációs szerzõdés módosítását.
Közbeszól a pénzügyi felügyelet
A MOL a múlt év végén megpróbált 50 százalék fölé jutni az INA-ban. Decemberben tette közzé hivatalosan ajánlatát az INA részvényeseknek maximum 800.910 darab tehermentes, teljes mértékben befizetett, egyenként 900 horvát kuna névértékû INA törzsrészvény megvásárlására 2.800 horvát kuna részvényenkénti áron. Az ár több mint 60 százalék prémiumot jelent a Zágrábi Értéktõzsdén forgó INA részvények, a Mol ajánlatának bejelentését megelõzõ, december 2-ai záróárához képest.
A MOL végül nem tudta felvásárolni a számára a szavazati többséghez szükséges mennyiségû részvényt. A többi között azért, mert a horvát olajpapírok egy részét nyugdíjalapok happolták el elõle, a horvát értékpapírpiaci felügyelet (HANFA) pedig felfüggesztette az INA kereskedését a zágrábi tõzsdén.
A magyar olajcég és a horvát kormány közötti viszony megromlása a nyilvános részvényfelvásárlási ajánlat zágrábi blokkolása óta romlott meg.
Zágráb új részvényesi szerzõdést szeretne
Májusban a HANFA büntetõeljárást kezdeményezett az államügyészségnél a MOL , illetve "felelõs személyei ellen". A felügyelet nyíltan tõzsdei manipulációval és csalással vádolta meg a Molt, mert szerinte az a tavaly decemberi nyilvános vételi ajánlatával és a késõbb a médián keresztül terjesztett információival "hamis és félrevezetõ" jelzéseket adott, hogy megszerezze az INA részvényeinek többségét. A felügyelet azt közölte, hogy a tavaly decemberi nyilvános ajánlattételi felhívással a korábbi ajánlattételi áron akart értékpapírokhoz jutni, miközben "titokban" igyekezett megszerezni a papírok több mint 50 százalékát.
A Mol a HANFA korábbi kérdéseire május közepén közölte, hogy négy ügylet keretében összesen 21.009 INA részvényt vásárolt professzionális brókereken keresztül OTC-n vagy a Zágrábi Értéktõzsdén. Minden tranzakció a piaci árakkal összhangban történt, és minden vásárlást brókerek bonyolítottak - állt a Mol levelében.
Áprilisban maga a horvát kormányfõ jelentette be, hogy az INA papírjainak felvásárlása kapcsán ügyészségi nyomozás indult a HANFA feljelentése alapján Szlovákiára, Magyarországra és Ciprusra is kiterjedõen. A zágrábi kormány eredeti terve szerint módosította volna az INA olajtársaság privatizációjával kapcsolatos törvényt, hogy egyetlen tulajdonos kezébe se kerülhessen 49 százaléknál nagyobb hányad, de a kabinet megvárja az ügyészségi vizsgálat eredményét.
Június elején a horvát kormány a horvát kormány jelezte: új tárgyalásokat kezdeményez a Mol-INA részvényesi megállapodásáról.
Elégedetlenek vagyunk a hatalommegosztással a vezetésben" - mondta Davor Stern, az INA felügyelõ bizottságának elnöke, aki tagja lesz annak a kormánydelegációnak, amely a Mollal kötött részvényesi szerzõdést tervezi újratárgyalni a napokban.
A horvát kormány azt is szeretné elérni, hogy az INA "visszaszerezze korábbi pozícióit" Szlovénia és Bosznia-Hercegovina nagy-és kiskereskedelmi piacán.
Forrás: Link
Újra politikai támadások kereszttüzébe került a MOL Horvátországban. Délutánra több mint 3 és fél százalékot zuhantak az olajtársaság részvényei a magyar tõzsdén.
Megromlott a MOL viszonya a horvát kormánnyal annak nyomán, hogy az irányítói jogokat amúgy is gyakorló magyar cég tavaly decemberben tõzsdei ajánlattétel nyomán szerette volna 50 százalék fölé tornászni részesedését a horvát olajvállalatban, az INA-ban.
Az év eleje óta újabb és újabb elemekkel bõvülõ zágrábi politikai és sajtótámadások legújabb állomását jelenti az egyik horvát napilap híre, amely szerint Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatója 10 millió euró kenõpénzt juttatott el a volt horvát miniszterelnökhöz, hogy a MOL megszerezhette az INA irányítását.
A MOL árfolyama délutánra több mint 3 és fél százalékot zuhant a magyar tõzsdén. Az elemzõk szerint az áresés hátterében nem csupán az olaj árának süllyedése játszik szerepet, inkább az, hogy a befektetõk a legkevésbé sem boldogok, hogy a magyar olajtársaság újra a politikai támadások keresztüzébe került Horvátországban.
Kuti Ákos, az Equilor elemzõje a hirado.hu-nak elmondta: az õszi horvát választások felé közeledve a MOL az INA-ban játszott szerepe miatt a célkeresztben marad, de ezzel a befektetõk is tisztában vannak. A piacon ezek az inzultusok nem okoznak meglepetést, és a piaci szereplõk felkészültek arra, hogy egy ideig nem csitul a zágrábi zaj a magyar olajcég körül.
A szakértõ szerint a legrosszabb forgatókönyv az lehet, hogy a MOL egy új, számára hátrányos megállapodás nyomán elveszíti az irányítói jogokat a horvát olajtársaságban. Attól azonban semmiképpen nem kell tartani, hogy a MOL-t tulajdoni részesedésének csökkentésére kényszerítenék, vagy kiszorítanák a horvát piacról. Az elemzõ azzal számol, hogy az új zágrábi kormány megalakulása után a támadások alább hagynak. Az ugyanis Horvátországban mindenki számára világos, hogy az INA-nak szüksége van a MOL-ra és fordítva, sõt Horvátországnak is szüksége van Magyarországra.
Ahogyan elkezdõdött
A MOL régiós terjeszkedési stratégiájának kulcseleme volt, hogy megvethesse a lábát Horvátországban. A magyar olajtársaság 2003-ban jutott 25 százalék plusz egy részvény részesedéshez az ottani olajvállalatban, az INA-ban.
A megállapodás szerint a Mol öt évig nem növelhette részesedését. 2008 októberében azonban a Mol vált az INA legnagyobb részvényesévé, egy önkéntes nyilvános vételi ajánlat eredményeként. A Mol 47,2 százalékot szerzett, majd 2009 júniusában közölte, hogy a horvát kormánnyal 2009 januárjában aláírt részvényesi megállapodás módosítása alapján átvette az INA feletti irányítást úgy, hogy nem az övé cég többsége. A MOL mostani részesedése 47,447 százalék, a horvát államé 4,84 százalék.
A politikusok mossák kezeiket
Egy hónappal azután, hogy a magyar olajcég vette át a MOL irányítását, Ivo Sanader miniszterelnök váratlanul lemondott. Hirtelen távozását többen korrupciós ügyekkel hozták összefüggésbe. Õ az, akit horvát lapértesülések szerint Hernádi Zsolt MOL-vezérigazgató 10 millió euróval vesztegetett volna meg.
Zágrábban tavaly októberben parlamenti vizsgálóbizottság hallgatta meg a volt miniszterelnököt az INA privatizációjáról. A volt politikus akkor elmondta: személyesen nem vett részt a privatizációban, az eljárást egyik helyettese, Damir Polancec irányította. Ivan Suker pénzügyminiszter és a másik akkori miniszterelnök-helyettes, Jadranka Kosor jelenlegi kormányfõ is dolgozott az ügyön - tette hozzá.
Jadranka Kosor korábban arról nyilatkozott, hogy nem vett részt az INA privatizációjában, Ivan Suker pedig a bizottság elõtt kijelentette, úgy szavazott a parlamentben az INA privatizációs szerzõdésérõl, hogy nem ismerte annak tartalmát. Damir Polancec ellen idõközben nyomozás indult korrupció gyanújával, és már vádat is emeltek a politikus ellen.
A parlamenti bizottság azt a kérdést is vizsgálta, hogy kivételeztek-e a Mollal a privatizációs eljárásban. A testület nem indítványozhat vádemelést, de hatósági vizsgálatot kezdeményezhet.
A horvát vizsgálóbizottságot az idén márciusban állították fel az INA olajtársaság privatizációjával kapcsolatos tények, a horvát kormány és a Mol magyar olajtársaság között létrejött szerzõdések és azok mellékleteinek kivizsgálására. A horvát ügyészség 2009 novembere óta vizsgálja az eredeti privatizációs szerzõdés módosítását.
Közbeszól a pénzügyi felügyelet
A MOL a múlt év végén megpróbált 50 százalék fölé jutni az INA-ban. Decemberben tette közzé hivatalosan ajánlatát az INA részvényeseknek maximum 800.910 darab tehermentes, teljes mértékben befizetett, egyenként 900 horvát kuna névértékû INA törzsrészvény megvásárlására 2.800 horvát kuna részvényenkénti áron. Az ár több mint 60 százalék prémiumot jelent a Zágrábi Értéktõzsdén forgó INA részvények, a Mol ajánlatának bejelentését megelõzõ, december 2-ai záróárához képest.
A MOL végül nem tudta felvásárolni a számára a szavazati többséghez szükséges mennyiségû részvényt. A többi között azért, mert a horvát olajpapírok egy részét nyugdíjalapok happolták el elõle, a horvát értékpapírpiaci felügyelet (HANFA) pedig felfüggesztette az INA kereskedését a zágrábi tõzsdén.
A magyar olajcég és a horvát kormány közötti viszony megromlása a nyilvános részvényfelvásárlási ajánlat zágrábi blokkolása óta romlott meg.
Zágráb új részvényesi szerzõdést szeretne
Májusban a HANFA büntetõeljárást kezdeményezett az államügyészségnél a MOL , illetve "felelõs személyei ellen". A felügyelet nyíltan tõzsdei manipulációval és csalással vádolta meg a Molt, mert szerinte az a tavaly decemberi nyilvános vételi ajánlatával és a késõbb a médián keresztül terjesztett információival "hamis és félrevezetõ" jelzéseket adott, hogy megszerezze az INA részvényeinek többségét. A felügyelet azt közölte, hogy a tavaly decemberi nyilvános ajánlattételi felhívással a korábbi ajánlattételi áron akart értékpapírokhoz jutni, miközben "titokban" igyekezett megszerezni a papírok több mint 50 százalékát.
A Mol a HANFA korábbi kérdéseire május közepén közölte, hogy négy ügylet keretében összesen 21.009 INA részvényt vásárolt professzionális brókereken keresztül OTC-n vagy a Zágrábi Értéktõzsdén. Minden tranzakció a piaci árakkal összhangban történt, és minden vásárlást brókerek bonyolítottak - állt a Mol levelében.
Áprilisban maga a horvát kormányfõ jelentette be, hogy az INA papírjainak felvásárlása kapcsán ügyészségi nyomozás indult a HANFA feljelentése alapján Szlovákiára, Magyarországra és Ciprusra is kiterjedõen. A zágrábi kormány eredeti terve szerint módosította volna az INA olajtársaság privatizációjával kapcsolatos törvényt, hogy egyetlen tulajdonos kezébe se kerülhessen 49 százaléknál nagyobb hányad, de a kabinet megvárja az ügyészségi vizsgálat eredményét.
Június elején a horvát kormány a horvát kormány jelezte: új tárgyalásokat kezdeményez a Mol-INA részvényesi megállapodásáról.
Elégedetlenek vagyunk a hatalommegosztással a vezetésben" - mondta Davor Stern, az INA felügyelõ bizottságának elnöke, aki tagja lesz annak a kormánydelegációnak, amely a Mollal kötött részvényesi szerzõdést tervezi újratárgyalni a napokban.
A horvát kormány azt is szeretné elérni, hogy az INA "visszaszerezze korábbi pozícióit" Szlovénia és Bosznia-Hercegovina nagy-és kiskereskedelmi piacán.
Forrás: Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2011. June 22. 10:23:29