Bejelentkezés
Kik voltak ott az óbudai zsinagóga szentelésen? (frissítve)
Kik voltak ott az óbudai zsinagóga szentelésen? (frissítve)
(A zsinagóga eddig a zsidók kezében lévõ televíziós stúdió volt, és onnan vetítettek, ahogyan most is, csak mára lebontották a díszletet és maradt a valóság!)
Vasárnap délután ünnepélyesen megnyitották és felszentelték Budapest legrégebbi - 190 éves - zsinagógáját. Az óbudai zsinagóga felszentelési szertartását Izrael országos fõrabbija, Jona Metzger vezette, az izraeli kormányt pedig Jákov Mergi vallásügyi miniszter képviselte az eseményen.
Az ünnepélyes eseményen részt vett Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke és Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezetõ igazgatója is.
A rendezvényen megjelent mások mellett Fónagy János közlekedési államtitkár, Szõcs Géza kulturális államtitkár, Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselõje, Szekeres Imre korábbi honvédelmi miniszter, Tarlós István, a Fidesz fõpolgármester-jelöltje, Erdõ Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezetõ igazgatója, Németh Sándor a Hit Gyülekezete vezetõ lelkésze és Lomnici Zoltán, a Legfelsõbb Bíróság volt elnöke. Orbán Viktor nem volt ott a rendezvényen.
Az eseményen a magyar kormányt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Martonyi János külügyminiszter képviselte. Semjén Zsolt a felszentelési szertartáson kijelentette: aki nem ismeri a bibliai hagyományt, az nem lehet igazán otthon a civilizációban; aki nem ismeri a Szentírást és annak történeteit, az nem lehet szellemi értelemben európai.
"Amikor ezek között a falak között újra felhangzik az Isten szava, akkor ez a legrégibb civilizációs és kulturális örökség továbbadását is jelenti" - mondta Semjén Zsolt.
A felújítást, amelyet kizárólag magánadományokból fedeztek, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetõ rabbija kezdeményezte, egyben õ az új zsinagóga rabbija is.
Az ünnepség végén a zsinagógában gyertyát gyújtottak a vészkorszak áldozatainak emlékére.
Részletek az elhangzott beszédekbõl:
"Amikor ezek között a falak között újra felhangzik az Isten szava, akkor ez a legrégibb civilizációs és kulturális örökség továbbadását is jelenti" - fogalmazott Semjén Zsolt. Mint hangsúlyozta: a zsinagóga felszentelésének napja szimbolikus, mert ezzel "lezárjuk azokat az évtizedeket, amikor az Isten házát méltatlan célra használták". Amikor újra megnyitják a zsinagógát, akkor "helyreáll a dolgoknak a természetes rendje" - tette hozzá.
Jona Metzger, Izrael Állam országos fõrabbija ünnepi beszédében felidézte, hogy ötven évig nem volt ebben a zsinagógában vallási szertartás. "Áldás számunkra, hogy megértük ezt az idõpontot" - mondta, megköszönve a magyar kormánynak, hogy szabadon lehet vallást gyakorolni.
A fõrabbi szólt arról, hogy vasárnap találkozott Schmitt Pál köztársasági elnökkel, akinek a közelgõ zsidó újév (Ros Hasana) alkalmából imakönyvet ajándékozott. Jona Metzger utalt arra, hogy a most megjelentek közül többen kisgyermekként még jártak ebbe a zsinagógába. A mostani zsinagóga-avatással "bebizonyítjuk, hogy Izrael népe él" a nácizmus pusztításai ellenére - hangoztatta.
Jona Metzger emlékeztetett arra, hogy "ez az épület azért épült itt, mert az õseiknek nem engedték meg, hogy közelebb menjenek a városhoz" zsidó voltuk miatt. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy ez a zsinagóga imádkozó zsidó hívõ emberekkel lesz tele.
Köves Slomó, az EMIH vezetõ rabbija kiemelte: "ezek a falak látták a közösség pezsgõ virágzását, de a fizikai, szellemi pusztulást is", s "a falak soha nem adták fel a reményt", hogy egyszer a hívek visszatérnek közéjük. Sok ember, egy valódi közösség kezdeményezésére és támogatásával indult újra ez a zsinagóga - mutatott rá.
A vezetõ rabbi megjegyezte: a gyûlölködõ antiszemitizmusra az a válasz, hogy "kezünkbe kell vennünk saját sorsunkat, formálni kell identitásunkat, (...) ha azt akarjuk, hogy mások tiszteljenek, nekünk is tisztelnünk kell önmagunkat". Ki kell nyitnunk a kapukat olyanok elõtt is, akik nem zsidó emberek - hangsúlyozta.
A mai nap azt is üzenheti: minden gyermeknek tudnia kell, mi az a zsinagóga, és mindenki gyakorolhassa szabadon a vallását. A tóraszekrény felújítása a magyarországi zsidóság megújulását szimbolizálja. A felújítás június közepén kezdõdött és a tervezett munkálatok "rekordgyorsasággal" elkészültek - tette hozzá.
Köves Slomó megemlítette, hogy Simon Peresz, Izrael államfõje és Benjamin Netanjahu miniszterelnök levélben üdvözölte a zsinagóga felszentelését.
Jona Metzger és Oberlander Báruch, az EMIH-hez kötõdõ Chabad Lubavics mozgalom vezetõje a szertartáson ünnepélyesen, közösen átvágott egy szalagot, majd az új tóratekercset elhelyezték a tóraszekrényben.
Link
(A zsinagóga eddig a zsidók kezében lévõ televíziós stúdió volt, és onnan vetítettek, ahogyan most is, csak mára lebontották a díszletet és maradt a valóság!)
Vasárnap délután ünnepélyesen megnyitották és felszentelték Budapest legrégebbi - 190 éves - zsinagógáját. Az óbudai zsinagóga felszentelési szertartását Izrael országos fõrabbija, Jona Metzger vezette, az izraeli kormányt pedig Jákov Mergi vallásügyi miniszter képviselte az eseményen.
Az ünnepélyes eseményen részt vett Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke és Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezetõ igazgatója is.
A rendezvényen megjelent mások mellett Fónagy János közlekedési államtitkár, Szõcs Géza kulturális államtitkár, Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselõje, Szekeres Imre korábbi honvédelmi miniszter, Tarlós István, a Fidesz fõpolgármester-jelöltje, Erdõ Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezetõ igazgatója, Németh Sándor a Hit Gyülekezete vezetõ lelkésze és Lomnici Zoltán, a Legfelsõbb Bíróság volt elnöke. Orbán Viktor nem volt ott a rendezvényen.
Az eseményen a magyar kormányt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Martonyi János külügyminiszter képviselte. Semjén Zsolt a felszentelési szertartáson kijelentette: aki nem ismeri a bibliai hagyományt, az nem lehet igazán otthon a civilizációban; aki nem ismeri a Szentírást és annak történeteit, az nem lehet szellemi értelemben európai.
"Amikor ezek között a falak között újra felhangzik az Isten szava, akkor ez a legrégibb civilizációs és kulturális örökség továbbadását is jelenti" - mondta Semjén Zsolt.
A felújítást, amelyet kizárólag magánadományokból fedeztek, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetõ rabbija kezdeményezte, egyben õ az új zsinagóga rabbija is.
Az ünnepség végén a zsinagógában gyertyát gyújtottak a vészkorszak áldozatainak emlékére.
Részletek az elhangzott beszédekbõl:
"Amikor ezek között a falak között újra felhangzik az Isten szava, akkor ez a legrégibb civilizációs és kulturális örökség továbbadását is jelenti" - fogalmazott Semjén Zsolt. Mint hangsúlyozta: a zsinagóga felszentelésének napja szimbolikus, mert ezzel "lezárjuk azokat az évtizedeket, amikor az Isten házát méltatlan célra használták". Amikor újra megnyitják a zsinagógát, akkor "helyreáll a dolgoknak a természetes rendje" - tette hozzá.
Jona Metzger, Izrael Állam országos fõrabbija ünnepi beszédében felidézte, hogy ötven évig nem volt ebben a zsinagógában vallási szertartás. "Áldás számunkra, hogy megértük ezt az idõpontot" - mondta, megköszönve a magyar kormánynak, hogy szabadon lehet vallást gyakorolni.
A fõrabbi szólt arról, hogy vasárnap találkozott Schmitt Pál köztársasági elnökkel, akinek a közelgõ zsidó újév (Ros Hasana) alkalmából imakönyvet ajándékozott. Jona Metzger utalt arra, hogy a most megjelentek közül többen kisgyermekként még jártak ebbe a zsinagógába. A mostani zsinagóga-avatással "bebizonyítjuk, hogy Izrael népe él" a nácizmus pusztításai ellenére - hangoztatta.
Jona Metzger emlékeztetett arra, hogy "ez az épület azért épült itt, mert az õseiknek nem engedték meg, hogy közelebb menjenek a városhoz" zsidó voltuk miatt. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy ez a zsinagóga imádkozó zsidó hívõ emberekkel lesz tele.
Köves Slomó, az EMIH vezetõ rabbija kiemelte: "ezek a falak látták a közösség pezsgõ virágzását, de a fizikai, szellemi pusztulást is", s "a falak soha nem adták fel a reményt", hogy egyszer a hívek visszatérnek közéjük. Sok ember, egy valódi közösség kezdeményezésére és támogatásával indult újra ez a zsinagóga - mutatott rá.
A vezetõ rabbi megjegyezte: a gyûlölködõ antiszemitizmusra az a válasz, hogy "kezünkbe kell vennünk saját sorsunkat, formálni kell identitásunkat, (...) ha azt akarjuk, hogy mások tiszteljenek, nekünk is tisztelnünk kell önmagunkat". Ki kell nyitnunk a kapukat olyanok elõtt is, akik nem zsidó emberek - hangsúlyozta.
A mai nap azt is üzenheti: minden gyermeknek tudnia kell, mi az a zsinagóga, és mindenki gyakorolhassa szabadon a vallását. A tóraszekrény felújítása a magyarországi zsidóság megújulását szimbolizálja. A felújítás június közepén kezdõdött és a tervezett munkálatok "rekordgyorsasággal" elkészültek - tette hozzá.
Köves Slomó megemlítette, hogy Simon Peresz, Izrael államfõje és Benjamin Netanjahu miniszterelnök levélben üdvözölte a zsinagóga felszentelését.
Jona Metzger és Oberlander Báruch, az EMIH-hez kötõdõ Chabad Lubavics mozgalom vezetõje a szertartáson ünnepélyesen, közösen átvágott egy szalagot, majd az új tóratekercset elhelyezték a tóraszekrényben.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2010. September 09. 04:25:00
- 2010. September 09. 22:21:35
- 2010. September 09. 22:24:25
- 2010. September 09. 22:31:43
- 2010. September 09. 22:34:57
- 2010. September 09. 23:55:05