Ostobaság és bunkóság.

Avagy, mitõl reng a föld alattunk.


Inkább meg tisztleve érzem magam ha le bunkóznak egyes írásaimért, mint sem sértõdött legyek.
Neveletlenségem és tiszteletlenségem, sok esetben átszakítja a karámot, s musztángként vágtázik, hogy rúgásaival, kárt tegyen mások önérzetében. De mire jó ez? A harag és a gyûlölet fokozott figyelmet fókuszál, arra a pontra ahonnan kapjuk a sérülést. Csak hogy, nem minden esetben kell ez ellen durva arroganciával védekezni. Véleményem szerint, csak az tudja igazán értékelni a jót, aki megízlelte, átélte a kegyetlen rosszat is. De hagyjuk a nyafogást és térjünk a lényegre.

Mint azt már említettem, hogy lehetõ legtöbb eseményre próbálom kiterjeszteni a figyelmem, ami a világban és a környezetemben történik. A válaszokat keresve, bukkanok olyan információkra, ami egyben magyarázat is. Utóbbi idõben jelentõs számú földrengést regisztráltak Magyarországon. Károkat nem igazán okoz, de annál nagyobb riadalmat kelt. Alapból nem jellemzõ és földrajzilag sem egy olyan helyen terül el az ország, ahol rendszeresnek kellene lenni a rengéseknek. Még is érzékelhetõ. Na akkor mi is lehet ennek az oka? Egy megtörtént esettel, talán közelebb tudom vinni e sorok olvasóit a vélhetõ magyarázathoz.
Európa neutrális szigetén, ahol jelenleg is élek, 2006-ban szoros egymás után megmozdult a föld.
Annak ellenére, hogy ez a terület sem tartozik bele egy olyan zónába, ahol vibráltatni kellene a talajt, abból a szándékból, hogy leperegjen a róla mocsok. Fõleg nem álmukból felrázni a lakosságot, ilyen módszerrel jelezve, hogy ideje lenne ki menni a wc-re, máskülönben ágyba pisálsz.
A négybõl, három eset éjszaka, míg a negyedik késõ délután volt érzékelhetõ. Az utóbbinál, a nyárra tekintettel, nyitva volt az irodám ablaka, s azonnal odarohanva, méregettem az ugrást, második emelet magasságából. Szerencsémre, sem az nap, sem késõbb nem ijesztgetett többé ez a jelenség, a mai napig. Egy szokatlan dolog elmúlt, de egy másik elkezdõdött. Ez pedig a kíváncsiságom kielégítése, a jelenséggel szemben. A sajtó mélyebben nem foglalkozott a magyarázattal, csak célzásokat tettek, hogy ha nagyobb rengés következne be, mekkora károkat okozna és hogyan csúszna bele az öreg városrész, az õt elválasztó folyóba.
Nem maradt más választásom, mint hogy magam próbáljak meg információkat beszerezni. Kutatásom eredménye megdöbbentõ. Egyáltalán nem magától mozdult meg a talaj. Nem a természet játszotta éjjeli játékát, jelezve az erõt, amit képvisel. Ellenkezõleg.
A történet ott kezdõdött el, hogy kíváncsi, nagy ambícióval rendelkezõ geológusok, 80 fokos vizet tudtak felfedezni a város alatt, 3 ezer méter mélyen. Persze azonnal aprópénzek csörgését vélték hallani a mélybõl és nem a víz csobogását. Hamarosan meg is született a nagy terv, egy kihagyhatatlan pénzcsináláshoz. A meleg vizet felhozva, rácsatlakoztatják a hálózatra, majd meg lenne oldva a város fûtése, ami ömlesztené a nagy dohányt, jó részt a semmibõl. Szponzorokat, valamint megfelelõ tõkét szedtek össze a munka beindításához. A heves tevékenység közepette, sok dolgot figyelmen kívül hagytak, de a legfontosabbat mindenképp. Föld anyánk, nem nagyon kedveli, ha csak úgy érzékeny rétegeket sértegetnek, a habselyem testén. Naná, hogy jelezte, ez így nem igazán lesz jó. Sorozatosan megrázva magát, akarta kiokádni magából az injekciós tükre hasonlító, fúrócsöveket.
A természetvédõk és egyéb szervezetek, ellentmondást nem tûrõ tiltakozásukkal elérték, hogy leállítsák a projektet, amíg nagyobb katasztrófához nem vezetne. A hoppon maradt pénzcsinálók, kudarcukat felmérve, elhúzták a belüket, fúrófejestõl, csövestõl, gépestõl. De mint jó zsidók, a veszteségbõl is pénzt tudnak csinálni. Így ha meleg vizes borogatásra nem is kerülhet sor, piacra dobhatják azt, hogy hogyan lehet mesterségesen földrengést elõidézni. Ettõl a mondattól, már csak egy lépés a magyarázat, miért is vannak olyan sok földrengések Magyarországon, az utóbbi idõkben. A feltételezésem valóságtartalmát erõsítené, ha azonnal utána nézne valaki, hogy az adott körzetekben vannak- e legális, vagy eltitkolt fúrások. Egyáltalán szokatlan mozgások, a nevezett területen, vagy közvetlen környékén. Mint azt mindenki tudja vagy hallotta, hogy országunk elég bõven meg van áldva, olyan meleg vizû földalatti forrásokkal, hogy nem elképzelhetetlen, valakik, lopva akarnak hozzá férkõzni. A mesterséges földrengéseknek, több más, millió-egy célja is lehet. Ha rendelkeznék ezzel a technológiával, minden éjszaka kiráznám a szart a cigány telepbõl, ha az a közelembe lenne. Ezektõl, nagyon félnek a retkek, meg Devlától. Javasolnám, ha még is kiderülne valami háttér aljasság, akkor azt azonnal le kell állíttatni. Meg elõzve komolyabb katasztrófák kialakulását, valamint jogtalan hozzáférést nemzeti kincsekhez. A jelek önmagukért beszélnek. Persze ehhez kellene tudni a jelekben olvasni.
Utolsó sorokban meg szíves elnézését kérem mindenkinek az ostobaságomért. Én már csak ilyen vagyok. A nagy életre önmaga az élet készített fel és nem egyetemek, megvásárolt diplomák, vagy rosszabb esetben lopott, kimásolt mondatok az internetrõl. Saját egyszerû szavaimmal próbálok megélni, ami sok esetben kivetni valót hagy maga után. Élvezettel nyugtázom ha kijavítanak, mert akkor tudom, hogy elolvasták azt amit az ostoba, híg agyam elébük vet. Az õserdei szafarikra is nélkülözhetetlen, egy primitív, helyi túravezetõ, mert másképp nem élnétek túl, ezer diplomával a zsebetekben.

" Raklap"