(Dehogyis! Emeli a nyugdíjakat is, nem?)
Kikezdheti a minimálbér intézményét a kormány terveibõl kirajzolódó közfoglalkoztatás. A magánvállalkozások a kötelezõ legkisebb bérnél kevesebbért is foglalkoztathatnának közmunkásokat. A vállalkozások egy része nyerhet az ügyön, az viszont, hogy hol és mennyit nyer az állam, egyelõre nem világos.

Egyre több kormányzati tervezet utal arra, hogy a jövõben a magánvállalkozások a minimálbérnél alacsonyabb összegért is alkalmazhatnának munkavállalókat, ami egyes szektorokban kikezdheti a minimálbér intézményét. A kormány ugyanis a munkaerõ-kölcsönzés olyan új rendszerét alakítaná ki, amellyel a magánvállalkozásoknak megnyitná a lehetõséget, hogy közmunkásokat foglalkoztassanak.

Mindezt közhasznú munkaerõ-kölcsönzõkön keresztül tenné lehetõvé. Mivel ezek a szervezõdések a közfoglalkoztatási minimálbért támogatásként megkaphatják majd az államtól közfoglalkoztatottak után, lehetõség nyílik arra, hogy nagyjából ezen az "áron" adják tovább a munkaerõt a vállalkozásoknak.

Így megyünk a minimálbér alá
A vállalkozások jól járhatnak, ha a közfoglalkoztatottak kikölcsönzéséhez csak a közfoglalkoztatási minimálbért kell kifizetniük a kölcsönzõknek, az ugyanis a jelek szerint kevesebb lesz a minimálbérnél, viszont ahogy a Magyar Munkaterv fogalmaz, kellõképpen magas lesz ahhoz, hogy jobban megérje a segély helyett, dolgozni. Ez az összeg valahol 26 ezer forint (a rendszeres szociális segély átlagos összege) és 60 ezer forint között lesz (utóbbi a legmagasabb adható segély, illetve megegyezik azzal a nettóval is, ami a minimálbérbõl a zsebünkben marad).
....................................................................
A kormány szabja majd meg a minimálbért
A kormány már az Országos Érdekegyeztetõ Tanács (OÉT) megszüntetésével elindult a minimálbér meghatározásának kisajátítása felé. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvényjavaslat szerint az OÉT helyét a tanács veszi át, de az OÉT-tõl eltérõen véleményét nem kell a kormánynak figyelembe vennie, így a minimálbér összegét is meghatározhatja.
....................................................................
Közelebbi képet a pár hete benyújtott közfoglalkoztatási törvénymódosításból kaphatunk: a javaslat szerint a közfoglalkoztatási garantált bér el kell, hogy érje a közfoglalkoztatást közvetlenül megelõzõen folyósított álláskeresési járadék, illetve a foglalkoztatást helyettesítõ támogatás (jelenleg az úgynevezett bérpótló juttatás) havi összegét. A bérpótló juttatás 28 500 forint, az álláskeresési járadék pedig a folyósítás utolsó szakaszában 46 800 forintra jön ki havonta.

Fontos megjegyezni, hogy közfoglalkoztatási garantált bér csak középfokú végzettséget vagy szakképesítést igénylõ munkakör esetén jár majd. A javaslatból a képzettséget nem igénylõ, egyszerû közfoglalkoztatási bér összege nem derül ki, de vélhetõen alacsonyabb lesz a garantált bérnél. Lehet, hogy a javaslat szövege pontatlan (hiszen a garantált közfoglalkoztatási bérre egyszerre két minimumot is megad), és a közfoglalkoztatási bérre vonatkozik a bérpótló juttatásnak megfelelõ 28 500 forintos határ.

Azt is fontos figyelembe venni, hogy ezek az összegek valószínûleg a bruttó béreket jelentik majd, vagyis a 28 500 forint 23,5 ezer forintra, a 46 800 pedig 38,5 ezer forintra jöhet ki nettóban. Nem tisztázott egyelõre, hogy mennyi munkáért járnak majd ezek az összegek, ugyanis a közfoglalkoztatási törvény alapján a munkaidõt a kormány késõbb, kormányrendeletben határozza majd meg. Az azonban valószínûsíthetõ, hogy ezek az összegek nem az idén bevett 4 órás közfoglalkoztatásra vonatkoznak majd, akkor ugyanis a garantált közfoglalkoztatási bérrel többet lehetne keresni, mint a piacon minimálbérrel, vagyis ellentétes lenne a kormány szándékával.
....................................................................
Sokkterápia
A munkaadók felõl a kormány nem ütközne heves ellenállásba a minimálbér alatti piaci foglalkoztatás megteremtésével, hiszen a kötelezõ minimálbér miatt az alacsony képzettségû munkaerõ drágább, mint tisztán piaci körülmények között lenne, így rontja a vállalkozások jövedelmezõségét. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Hírszerzõnek adott interjúban a kormány munkaerõpiaci terveit úgy kommentálta, hogy "azt a munkaerõt, amelyik képes dolgozni, a segélyek és a munkajövedelmek közötti szakadék széthúzásával a munkaerõpiacra kényszerítjük. Ahol egyébként nagyon nehezen talál majd állást, és fokozatosan leértékeli a munkaerejét, elõször tartja magát 100 ezer forintra, majd 80-ra, és végül eljut 60 ezerig". A Fideszhez közel álló szakember szerint a minimálbért fel kellene függeszteni vagy térségek szintjén kellene differenciálni.
....................................................................

Kinek kellene közmunkás?
Nem minden vállalkozás örülhet azonban a kormány terveinek, ugyanis nem minden szektor képes foglalkoztatni képzetlen közmunkásokat. Jellemzõen a mezõgazdasági idénymunkákban, illetve az építõiparban alkalmazhatók alacsony képzettségû emberek, de utóbbiban is inkább árokásásra, nagy értékû gépek kiszolgálására, illetve értékes anyagok felhasználására-megmunkálására nem igazán - vélik munkaerõpiaci szakértõk.

Szintén nem sokan alkalmasak például futószalag melletti összeszerelõ munkákra, de gépgyártásra vagy kereskedelmi munkákra sem. A közmunkásokat képezni kellene ezekhez a munkákhoz, ami egyébként - konkrétumok nélkül - szerepel is a kormány terveiben.

A mezõgazdaság és az építõipar lehet egyébként a fõ célterület, a tervek alapján ugyanis a kormány is ár- és belvízvédelemhez, a közutakon, a vasúton, állami erdõterületeken, illetve az energiatakarékossághoz kapcsolódó munkáknál alkalmazna közfoglalkoztatást.

Hogy lesz ebbõl megtakarítás?
Ezek alapján viszont nem nagyon látszik, hol is szeretné elérni a kormány azokat a megtakarításokat, amelyeket a Széll Kálmán-tervben bemutatott. Jövõre például a korhatár alatti rokkant-, illetve korkedvezményes nyugdíjasok juttatásainak felülvizsgálatából összesen 93 milliárd forintos kiadáscsökkentést remélnek.

Viszont azokat, akiktõl megvonják a juttatásokat, mintegy 100-150 ezer embert a közmunkaprogramba terelnek, így ki kell fizetni nekik a 28-46 ezer forintos közfoglalkoztatási vagy garantált bruttó bért, amihez hozzáadódnak még a munkáltatói járulékok is. Ez azt jelenti, hogy az államnak összesen 36-60 ezer forintba fog kerülni egy közfoglalkoztatott, vagyis a juttatások megvonása nem tiszta megtakarítást jelent, hanem a juttatások egy részének másik zsebbõl való kifizetését. A megtakarítás néhány közfoglalkoztatott esetében akár elenyészõ is lehet, hiszen egy átlagos rokkantnyugdíj 67 ezer forint.

Annak egyébként, hogy a közmunkára nem lesz elegendõ az a betervezett szûk költségvetési forrás, már látszanak a jelei. Az idei költségvetésben a kormány a 2010-re elõirányzott 117 milliárddal szemben 64 milliárd forintot különített el közmunkára, illetve további 88,5 milliárdot szánt keresetpótló szociális ellátásokra, amirõl a kabinet nevében nyilatkozók ugyancsak a közfoglalkoztatásra szánt forrásként beszélnek. Így az idei közfoglalkoztatásra a kormány valójában 152,5 milliárdot szánt eredetileg. Csakhogy úgy tûnik, elfogyott a pénz, ugyanis Matolcsy György múlt héten benyújtott költségvetési törvénymódosítása, amellyel a 250 milliárdos kiadáscsökkentést vezeti át a büdzsén, az említett 88,5 milliárd forintos keretet nem megvágja, hanem megnöveli 113 milliárd forintra.

Forrás: Link