Az amerikai védelmi tárca tudományügyi tanácsa jelentést terjesztett elõ a szenátusnak, amelyikben az európai rakétavédelmi rendszer elfogórakétáit jellemzõ paramétereket elemezte ki. A Pentagon szakértõi szerint a rendszer nem teszi lehetõvé, hogy az amerikai elfogórakéták megsemmisítsék az ellenség rakétáit azok repülésének korai fázisában, és ezen kívül további lényeges hiányosságai is vannak. A jelentés levonja azt a következtetést, hogy az európai rakétavédelem hatástalan és lényegesen alulmarad az amerikai hajókora telepített elfogó rakéták mögött. Elõrebocsátjuk, hogy a 2009-ben elfogadott európai rakétavédelmi rendszer kiépítését elõirányozó tervezet elsõsorban az iráni, 1000-5500 kilométer hatótávolságú rakéták elfogását tûzi ki feladatául. Az ehhez szükséges fegyverzetek kísérleti indításai 2005-ben indultak és az amerikai katonaság szavai szerint sikeresek voltak. A tudományügyi tanács szakembereinek véleménye szerint azonban ellentmond ennek az állításnak. Szerintük az ellenséges rakéták sebessége nem hagy kellõ idõt a döntéshozatalra, ami oda vezethet, hogy rések keletkeznek a rakétapajzsban.


Az európai rakétavédelem hatékonytalanságáról érkeztek hírek, miközben Oroszország és az Egyesült Államok akadozva párbeszédet folytat a globális rakétavédelem kialakításáról. Washington közismerten nem módosítja stratégiáját az európai rakétavédelem kérdésében: 2020-ra több mint 400 ellenrakétát kíván elhelyezni csupán Lengyelországban és Romániában. Az ún. harmadik kelet- és középe-európai álláskörzet kialakítására vonatkozó amerikai tervek Moszkva heves ellenzését váltották ki. Az elõretolt állások kiépítése az orosz határ viszonylagos közelében a katonai szakértõk szerint kihat az orosz hadászati nukleáris erõk alkalmazásának hatékonyságára.

Az európai rakétavédelem körüli helyzet rendkívül átpolitizált – véli Mihail Nejzsmakov politológus.

„A Reagan-féle csillagháborúkhoz hasonló bizonyos programot láthatunk, amikor is a Szovjetunióra gyakorolt pszichológiai nyomás fontosabb volt, mint maga a program. A szakértõk tisztában vannak azzal, hogy semmilyen iráni rakéta sem lehet veszélyes Európa szempontjából. Oroszország részérõl Európát pláne nem fenyegeti veszély. Vagyis az európai rakétavédelmi rendszer körüli helyzet az Oroszországra gyakorolt nyomás elemét képezi.”

Washington és a NATO képviselõi ígérik, hogy az európai rakétavédelem nem irányul Oroszország ellen, de jogilag kötelezõ erõvel bíró dokumentumokkal ezt nem hajlandók megerõsíteni. Így, nagyon is realisztikusnak tûnhetnek Medvegyev elnöknek a közelmúltban elhangzott szavai, hogy 2020-ra elérhetik a „holtpontot”, ami újabb fegyverkezési versenyt indíthat el. De ez a legkevésbé sem kívánatos.

Herceg Károly politológus – biztonságpolitikai és külügyi szakértõ
Link