Csak semmi pánik, minden a terv szerint halad! Megmondtuk a Frank-ót, nem?

Magát gerjeszti a frankerõsödés - Vészjósló a svájci frank megállíthatatlannak tûnõ erõsödése. A frankban eladósodottak egyre nehezebben törlesztenek, a bankok leírásokkal, veszteségekkel néznek szembe. A legrosszabb az, hogy most még a devizahitelezési stop is nehezíti a helyzetet.

Bár már a csapból is folynak a hírek a svájci frank erõsödésérõl és a kölcsönadó bankok és a kölcsönt felvevõ magánszemélyek egyre reménytelenebb helyzetérõl, bizonyos sajnálatos összefüggések még csak most erõsödhetnek fel. A tovább erõsödõ frank veszélyeit nem szabad alábecsülni, rövid távon ez a legközvetlenebb veszély a magyar gazdaságra.

Sajnos, a korábbi nyakló nélküli devizahitelezés, majd immár a válaszként megfogalmazott devizahitelezés-leállítás egyaránt fokozza a devizahitelezés aktuális problematikáját. Azt ugyan mindenképpen érdemes rögtön leszögezni, hogy ezúttal sem a nyuszi viszi a puskát, vagyis a forint és a svájci frank átváltási aránya alapvetõen nem a magyar folyamatok révén árazódik be.

Sokkal inkább a svájci frank globális összefüggés-rendszere, kiemelten is menekülõ deviza jellege és az euróval szembeni cserearánya révén határozódik meg. Ám, sajnálatos módon éppen a magyar hitelezési trendek is a devizában eladósodottak ellen dolgoznak. Szögezzük le azt is, hogy ha a svájci frankban történõ eladósodás súlyos problémát okozott a magyar magánszemélyeknek és a magyar bankoknak, akkor a megoldás irányába a hitelek visszafizetésével és az eladósodottság csökkentésével lehet ellépni. Mégis, aktuálisan komoly öngerjesztõ hatása van a problematikának, a devizahitelezés leállításának és így a probléma mélyülésének.

Tekintsünk el egy pillanatra a forint és a svájci frank árfolyamát meghatározó ezernyi nemzetközi hatástól és tekintsük tisztán a két devizanemnek, a forintnak és a franknak a piacát, vagyis a kereslet-kínálatot. Svájciak utaznak Magyarországra, magyarok mennek Svájcba, illetve a két ország között áruforgalom is zajlik – mindezeknek van némi keresleti-kínálati eredõje, de ez nem lényeges, sokkal fontosabb kapocs a két devizanem között, hogy magyar magánszemélyek nagy tömegben svájci frankban adósodtak el. Hogy néz ki egy ilyen ügylet?

Amikor a magyar ügyfél svájci frank alapú hitelt vesz fel, valójában forintban kapja meg az igényelt összeget. Egyszerûsítsük le a történetet! A magyar bank svájci frankot kért kölcsön egy másik banktól, amit a magyar ügyfél igényeinek megfelelõen forintra vált, úgy hitelezi ki. Azaz a hitel folyósításakor svájci frankért forintot vesz, a forint iránt van kereslete, a svájci frankot eladja, minden ilyen ügylet gyengíti a frankot. Mi történik késõbb, amikor az ügyfél törleszt? Forintban fizet a banknak, amely a forintból svájci frankot vesz, amit visszaad a neki frankot kölcsönzõ banknak, vagyis ekkor a frank iránt nõ a kereslet.

Fordult a kocka

A svájci frank hitelek nagyon kedvezõek voltak, ameddig a frankhitelezés expanzióban volt. Nem pusztán az alacsonyabb kamatnak örülhettek az ügyfelek, de polgártársaik mérhetetlen hiteligénye miatt a frank eközben még gyengült is, vagyis a törlesztõrészletek egyre kedvezõbbé váltak. Amint már nem az új hitel folyósítás, hanem a visszafizetés került túlsúlyba, a svájci frank alapú hitelek elszámolásának egyenlege már azt jelezte, hogy nagyobb az igény a frank vételére, ami erõsíthette a frankot.
idézetek

Az fn.hu Facebook oldalán számos hozzászólást gerjesztett cikkünk. Íme néhány idézet ezekbõl:

"A Lajtán túl is hitelbõl élnek a "zemberek", de ott ilyen kóklereket, mint Orbán elzavarják! Teccik tudni?"

"Sajnos nekem is van frankhitelem, amikor felvettük, 144 volt, hát annyira nem fog visszazuhanni."

"Az igazság - a 2011-es költségvetés benyújtásának ideje - órája közeleg."
- - - - - -

Gondoljunk csak bele, hogy amikor ráadásul egy adminisztratív intézkedéssel a lakossági piacon teljesen meg is szûnt az új svájci frank hitelek folyósítása, a mérleg már nagyon a törlesztés felé billent, ami folyamatosan erõs svájci frank keresletet generált. Kedvezõ esetben persze a svájci frank gyengülhetne is egyéb nemzetközi okoknál fogva, vagy éppen Magyarországon a kiesõ lakossági hitelfelvételt ellensúlyozhatná a vállalati szektor hitelfelvétele, de egyik hatás sem érvényesül.

A nemzetközi piacok azért nem tudnak ellensúlyt képezni, mert más országokban is voltak svájci frank hitelek, és ahol éppen adminisztratív szabályozás nem is tiltja a svájci frank hitelek folyósítását, illetve felvételét, a válság miatt ott is visszaszorult a hitelfelvételi kedv. Nem képez ellensúlyt a magyar vállalati szektor sem, a bankok szinte egyáltalán nem hitelezik már svájci frankban a kkv-ket. Általában nem nagyon hitelezik a kkv-ket, de amelyiket mégis, azokat is óva intik a kockázatos svájci frank alapú hiteltõl.

Még devizahitelt is legfeljebb akkor folyósítanak, ha az adott cég bevételi szerkezete ezt indokolja. Igen ám, de a legtöbb magyar cég export-teljesítménye legfeljebb euróhitelt indokol, svájci frank hitelt biztosan nem.

Stresszhelyzet

Mi lehet az ördögi kör vége? Meddig drágulhat a frank? Hol okoz már-már kezelhetetlen helyzetet? Vagyis milyen árfolyamnál romlik meg az ügyfelek visszafizetési hajlandósága, illetve képessége olyan mértékben, hogy az már a bankrendszert, illetve a nemzetgazdaságot veszélyezteti? Sokan, sokféle árfolyam-küszöböt fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy hol válik kritikussá a magyar devizaadósok, illetve a magyar bankok helyzete. Korábban voltak elemzések, amelyek a 215-ös, vagy éppen a 220-as frankárfolyamnál már riogattak, most amikor a 225-ös limitet is elhagytuk, a jóslatok már 230-as, 240-es szintekrõl és ott lavinaszerûen elinduló problémákról tesznek közzé elõrejelzéseket.

A folyamat egyelõre megállíthatatlannak tûnik, igaz egyszer minden trendnek vége szakad és most tényleg az egész világ abban érdekelt, hogy ne erõsödjön a svájci frank. Magyar nyertese nincsen a történetnek, figyelem, a bank, amelyiknek most éppen sokkal többet fizet a frankban eladósodott adós, kifejezetten retteg az erõsebb franktól, és félreértés ne essék, még Svájc maga is a gyengébb svájci frankban érdekelt. A Svájci Nemzeti Bank gõzerõvel adott is el svájci frankot. Vagyis eurót vásárolt, hogy szembe menjen a frank erõsödésével, de nem tudta megállítani a folyamatot.

No hitel

Ajánlott weboldalak

* BAR-lista.lap.hu
* Lakáshitel.lap.hu
* Hitel.lap.hu

Hitel pedig nincsen. Nem pusztán az adminisztratív devizahitel tiltás miatt, hanem mert a válság óvatosabbá tette a magánszemélyeket, már nem keresik annyira a hitelt, inkább megtakarítanak, nem fogyasztanak, nem mernek egy autóért, vagy lakásért hosszú évekre elkötelezõdni. A vállalati szektornak a túléléshez is szüksége lenne pénzre, de ilyen célra a bankok nem szoktak hitelezni, jó megtérülést mutató fejlesztési és beruházási elképzelés pedig egyre kevesebb van. Hova tartunk így?

Az adatok sok problémát jeleznek, a devizahitelesek közül egyre kevesebben fizetik határidõre a törlesztõrészleteket, a bankok egy része a biztonságos mûködés érdekében már ma is tõkepótlásra szorulna, többen év végére valóban elérnek olyan szinteket, ahol már törvényi kötelezettség lesz a feltõkésítés. A kormány nem igazán tehet a folyamatok ellen. A devizahiteleseket megsegítõ intézkedésekkel nagyon csínján kell bánni, a frank árfolyamára nincsen hatása. Igaz, józan külpolitikával és gazdasági hitelességgel a forint kockázati felárát kordában lehetne tartani, de ez sem segítene az árfolyam-problémában. Egyelõre szintén csak kormányzati ígéret a már régóta bedobott „rossz bank”, vagyis a nemzeti eszközkezelõ is, de eddig úgy tûnik, hogy csak elég kezdetlegesen vannak kidolgozva ennek részletei.

Fagyhalál

A hitelezés pedig befagyott. A forinthitelek még mindig drágák, és ha hamarosan kamatemelési trend válthatja a kamatcsökkenési trendet, akkor nõni fog az árkülönbség a forinthitelek rovására a devizahitelekkel szemben. A bankok nem szívesen növelik a bajt a fejük felett. Természetesen nem mondja ki senki kategorikusan, hogy nincs több hitel, csak éppen szigorúbbak a szûrõk, kevesebben mennek át a rostán, üzletileg teljesen indokoltan csökkent a bankok kockázat-viselési hajlandósága.

A Magyarországról pozitív, vagy negatív megjegyzéseket odavetõ nemzetközi újságcikkek, elemzõk, brókerházak sokszor egyetlen paraméter alapján írnak gyorsértékeléseket: „hogy odamondtunk az IMF-nek”, „milyen nagy az adósságunk”, „tartjuk a hiánycélt”, „jobb lenne a visszafogottabb tónus a piac rossz mûködése esetén nélkülözhetetlen szupranacionális szervezetekkel”. Aki valóban érti a magyar adóssághelyzet problematikáját, aki összetettebb elemzéssel kísérletezik, általában elég borúlátó! Szeptember elején van miért imádkoznunk!

Forrás: Link