Fõleg, ha permeteznek!
Amerikai kutatók legújabb felfedezése szerint a repülõgépek képesek befolyásolni az idõjárás alakulását. Ez alatt most nem azt kell érteni, hogy a repülõk is hozzájárulnak a napjainkban zajló klímaváltozáshoz. A gépek idõjárásra gyakorolt hatásának szemmel látható jelei vannak.

A forgalmasabb reptereken gyakrabban esik
Aki akár csak egyszer életében felnézett már az égre, mikor meghallotta egy repülõgép zaját, valószínûleg látta a repülõ által az égre rajzolt csíkot, amit „maga után húz”. Ezek a felhõk segítségével rajzolt minták annak a hõmérséklet-változásnak a hatására jönnek létre, ami akkor keletkezik, mikor a repülõ áthalad egyes felhõkön, de ezt már eddig is tudtuk. Idén azonban a kutatók rájöttek, hogy a repülõk nem csupán „kilyuggatják” a felhõket, hanem esõt és hóesést is elõ tudnak idézni.
A National Center for Atmospheric Research által vezetett kutatásból kiderült, hogy a forgalmasabb reptereken, mint például a londoni Heathrow vagy a chicagói O’Hare Nemzetközi Repülõtér, gyakrabban tapasztalnak erõsebb esõt és hóesést, mikor a gépek felszállnak vagy éppen landolnak. Ez persze csak bizonyos körülmények együttes fennállása esetén valósul meg, például ha a felhõ rétegei 5 Fahrenheit (15 Celsius-fok) vagy pedig annál alacsonyabb hõmérsékletûek.

Mikor a repülõk áthaladnak ezeken a felhõkön, a propellereik felkavarják a levegõt a gép körül, ami így lehûl és szétterjed. A felhõkben lévõ nagyon hideg vízcseppek ilyenkor jégdarabkákká fagynak, és ahogy elkezdenek leesni, hópelyhek vagy esõcseppek lesznek belõlük.
A klímára nincs hatással
Az ilyen esetekben gyorsan megváltozik az idõjárás, és ilyenkor alakulnak ki a felhõkben azok a lyukak vagy minták, melyeket egy pihenéssel töltött vasárnap délután szoktunk látni, mikor a felhõket nézzük.
Andrew Heymsfield, a kutatás vezetõje a Time magazinnak azt mondta, hogy sokszor elõfordul, hogy a repülõk véletlenül mérhetõ mennyiségû esõzést vagy havazást okoznak, ahogy keresztülszelnek egy felhõt.
„Ez a csapadékmennyiség nem elég ahhoz, hogy hatással legyenek a klímára, és esetleg megváltoztathassa azt, de a jelenség látványos és könnyen észrevehetõ a nagy repülõterek közelében" - mondta Heymsfield.
Az ilyen nagy repterek közé sorolja Heymsfield a chicagóin és a londonin kívül a frankfurti repteret, a párizsi de Gaulle repteret, a washingtoni Seattle-Tacoma repteret, a kanadai Yellowknife repteret és az antarktikai Byrd Stationt. Ha az ember repülõvel utazik valahová, és az elõbb felsorolt repülõterek valamelyikérõl száll fel nagy valószínûséggel éghajlattól és évszaktól függõen esõt vagy havat lát majd.

Hidegebb éghajlaton többször csinálnak esõt a gépek
A jelenség létrejöttéhez szükséges idõjárási körülmények gyakrabban állnak fenn hidegebb éghajlatú területeken, Heymsfield szerint a középsõ szélességi fokoknál vagy a sarki övezetek környékén fordul elõ a leggyakrabban.
A kutató mûholdas képek és idõjárás-jelentések segítségével számítógépeket felhasználva határozta meg, hogy 62 mérföldön belül milyen sûrûn lehet találkozni olyan felhõkkel, melyekbõl a repülõkkel való találkozás esetén esõ vagy hó hullhat. Azért éppen 62 mérföldet határozott meg, mert ekkora távolságra van szüksége egy repülõgépnek ahhoz, hogy 10 000 láb, vagyis körülbelül 3 kilométer fölé emelkedjen, ahol a legtöbb ilyen felhõ található.
A mûholdas képek tanulmányozása is igen érdekes volt. A repülõk egy ideig egyenesen mentek, majd egyszer csak elfordultak 45 fokban balra. Sikerült rájönnünk, hogy ezt azokon a területeken csinálják, ahol lyukak vannak a felhõkön, ugyanis azokban tûntek fel legközelebb.

Minél többet repülünk, annál többet esik majd
További érdekesség, hogy minden típusú repülõgép képes havat és esõt okozni. Ebbõl kiindulva, ha a világ továbbra is egyre kisebb lesz, és a repülõgépekkel való utazás még népszerûbbé válik és tovább fog fejlõdni, akkor számítanunk kell majd arra, hogy több esõt és havat fogunk látni, miközben a bõröndünket húzzuk magunk után a reptéren.

Forrás: Link