(De mit keresett ott a Nemzeti Gárda? Blackwater?)
A Nemzeti Gárda nyolcszáz katonája tér vissza az Egyesült Államokba júliusban, nyolcszáz haditengerész pedig õsszel hagyja el Afganisztánt.
http://index.hu/belfold/2011/07/05/vegitelet_es_konyorulet_szekesfehervaron/
Megkezdõdik az amerikai erõk kivonása Afganisztánból a nyáron. A lassú folyamat nyitányaként a Nemzeti Gárda nyolcszáz katonája tér vissza az Egyesült Államokba júliusban, nyolcszáz haditengerész pedig õsszel hagyja el Afganisztánt - közölték magas rangú amerikai tisztek szerdán.

Ez az elsõ alkalom, hogy a Pentagon részleteket árul el a Barack Obama elnök által júniusban bejelentett csapatkivonás menetrendjérõl. Obama a hadsereg ajánlásánál gyorsabb kivonást rendelt el: utasítására az év végéig tízezer, 2012 õszéig pedig 23 ezer katonát vezényelnek haza. David Rodriguez altábornagy, az Afganisztánban állomásozó amerikai erõk parancsnokhelyettese kabuli videókonferenciáján elmondta, hogy a harci, a támogató és a logisztikai csapatokat fokozatosan vonják ki Afganisztánból.
Fotó: AP Photo

A Nemzeti Gárda elsõként érintett egységei Kabulban állomásoznak, küldetésük befejezõdik júliusban, s helyükre már nem küldenek váltást. Az altábornagy arra számít, hogy az év végéig kivonandó további 8400 katonát illetõen a parancsnokok megvárják az õsz végét, s utána döntik, hogy mely egységeket tudják nélkülözni.

Az amerikai csapatok kivonását annak dacára is megkezdik, hogy Afganisztánban továbbra is heves harcok folynak. A múlt héten tálibok megtámadták Kabulban az Intercontinental szállodát és 12 embert öltek meg. Merész akciójuk újra felvetette azt a kérdést, hogy az afgán erõk mennyire felkészültek a biztonság szavatolására az amerikai csapatok távozása után.

Staffan de Mistura, az ENSZ afganisztáni ügyekben illetékes különmegbízottja a Biztonsági Tanács szerdai ülésén kifejtette, hogy megítélése szerint javult a helyzet az országban, dacára a közelmúlt merényleteinek. Úgy vélte, hogy Afganisztán most keresztúton áll, közeledik az a pillanat, amikor átveheti a felelõsséget saját biztonságáért. "Az átmenet, miként egy vonat, halad. A rendelkezésemre álló minden mutató szerint sínen van" - fogalmazott a diplomata.
Link

Tízezer katonát von ki az év végéig Afganisztánból Obama

A jövõ év nyaráig az elnök visszahívja a 2009 decemberben elrendelt csapaterõsítésben részt vevõ mind a 33 ezer katonát. A NATO fõtitkára üdvözölte a csapatvisszavonást.

Az év végéig 10 ezer fõvel csökkenti az Afganisztánban szolgálatot teljesítõ katonáinak létszámát az Egyesült Államok - jelentette be szerdán Washingtonban Barack Obama amerikai elnök.

A jövõ év nyaráig az elnök visszahívja a 2009 decemberben elrendelt csapaterõsítésben részt vevõ mind a 33 ezer katonát. Ezzel a csökkentés kezdeti szakasza befejezõdik, és az amerikai csapatok a továbbiakban olyan ütemben fogják majd elhagyni Afganisztánt, amilyenben az ország biztonsági erõi átveszik tõlük a védelmi feladatokat. Barack Obama bejelentette, hogy jövõ év májusában a NATO-országok és a többi szövetséges részvételével Chicagóban csúcstalálkozón vitatják meg az afganisztáni helyzetet és a további csapatcsökkentés ütemezését.
Fotó: AP Photo

Obama a csapatkivonás indoklásaként elmondta, hogy Amerikának sikerült súlyos, zavart okozó csapást mérni az al-Kaida vezetésére, és komoly veszteségeket okozni a táliboknak, akiket több erõdítményükbõl kiszorítottak. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok politikai rendezést szeretne elérni Afganisztánban, ezért az ország biztonsági erõinek és kormányának erõsítése mellett részt vállal az afgán nép - beleértve a tálibok - megbékélését célzó kezdeményezésekben.

"Ott, ahol fenyegetve vagyunk, erõvel kell válaszolnunk"

"Álláspontunk ezekkel a tárgyalásokkal kapcsolatban világos: ezeket az afgán kormánynak kell irányítania, amelynek fokoznia kell képességét, hogy meg tudja védeni a népét, és azoknak, akik részesei akarnak lenni egy békés Afganisztánnak, szakítaniuk kell az al-Kaidával, fel kell hagyniuk az erõszakkal, és be kell tartaniuk az afgán alkotmányt" - jelentette ki az elnök hozzátéve, hogy részben a katonai erõfeszítéseknek köszönhetõen az amerikai kormány bízik a haladásban. Barack Obama kifejezte szándékát, hogy a terrorizmus elleni harcban továbbra is együttmûködjön Pakisztánnal. Az elnök elmondta, hogy Irakból, ahol az amerikai haderõ befejezte harci küldetését, eddig 100 ezer katonát vontak ki.

Az Egyesült Államok jövõbeni katonai stratégiájával kapcsolatban kijelentette, hogy Amerikának, miként korábbi nemzedékeknek, vállalnia kell egyedülálló szerepét a történelemben.

"Ott, ahol fenyegetve vagyunk, erõvel kell válaszolnunk - ám ha ez az erõ irányítható, nem szükséges nagy hadseregeket külföldre vezényelnünk. Ha ártatlanokat mészárolnak le és veszélybe kerül a globális biztonság, nem kell majd aközött választanunk, hogy tétlenül álljunk-e, avagy egyedül cselekedjünk. Ehelyett meg kell szerveznünk a nemzetközi fellépést, ahogy azt Líbia esetében tesszük, ahol egyetlen katonánk sincs a hadszíntéren, hanem támogatjuk a szövetségeseinket a líbiai nép megvédésében, és lehetõséget adunk a számukra, hogy maguk határozzák meg a sorsukat" - jelentette ki Barack Obama.
Fotó: AP

Hangsúlyozta, hogy az önrendelkezés elvét támogatva Washington, a saját ideáljainak is megfelelve, támogatni fogja a demokráciára törekvõ arab forradalmakat. Obama befejezésül elmondta, hogy Amerika, amely az elmúlt évtizedben a hatalmas államadóssága és gazdasági nehézségei ellenére is 1000 milliárd dollárt költött háborúkra, most az otthoni építkezésre fog összpontosítani.

Rasmussen üdvözli a döntést, Cameron egyetért

Anders Fogh Rasmussen NATO-fõtitkár közleményében üdvözölte Barack Obama bejelentését. "Az elnök döntése természetes eredménye az általunk elért haladásnak (Afganisztánban)" - közölte a NATO-fõtitkár. Rámutatott arra, hogy az amerikai elnök bejelentése a NATO-szövetségesekkel és a partnerekkel folytatott szoros konzultációk után történt. "Látjuk, hogy változik a helyzet. A tálibok nyomás alatt vannak. Az afgán biztonsági erõk napról napra erõsebbek" - közölte Rasmussen.

Obama bejelentése elõtt néhány órával David Cameron brit miniszterelnök arról tájékoztatott közleményében: teljes mértékben egyetért Obama helyzetértékelésével, azzal, hogy elõrehaladás történt a biztonság megteremtésében, s hogy a csapatleépítés ellenére állandó nyomás alatt lehet tartani az afganisztáni lázadókat. Cameron megismételte, hogy 2015 után brit katonák nem lesznek Afganisztánban.
Link

Rábólintott az új rendõri erõk létrehozására az afgán elnök

Hamid Karzai afgán elnök elfogadta az új helyi biztonsági erõk létrehozására irányuló amerikai tervet, amely tehermentesítené a nemzetközi erõket a tálibok egyre erõsebb ellenállásával szemben.

A helyi rendõri erõk létrehozása érzékeny kérdés az afgánok számára, mivel a megszálló szovjetek által mozgósított milíciákat idézi fel, amelyek annak idején nagy szerepet játszottak a szovjet csapatok kivonulását követõ véres polgárháborúban. Karzai sokáig ellenállt Washington nyomásának, amely arra ösztönözte, hogy hasonló egységeket hozzon létre a felkelõk által leginkább támadott vidékeken, de szerdán végül beadta a derekát - adta hírül az elnöki hivatal csütörtöki közleménye.

A tárgyaláson az afgán kormány magas rangú tisztségviselõi, az Egyesült Államok kabuli nagykövete és David Petraeus, az Afganisztánban harcoló nemzetközi erõk (ISAF) fõparancsnoka vett részt. Az Egyesült Államok szeretné, ha Karzai nagyobb szerepet vállalna a biztonság megteremtésében, hiszen Barack Obama amerikai elnök a jelenlegi tervek szerint 2011 júliusában megkezdené az amerikai csapatok kivonását Afganisztánból.

A 150 ezer embert tömörítõ ISAF körében a kilenc éve tartó háború egyre több áldozatot szed: csaknem kétezer külföldi katona halt meg eddig - csak az elmúlt hónapban mintegy 100 -, az afgánok vesztesége pedig ennek a többszöröse. Karzai egyik szóvivõje, Hamid Elmi elmondta, hogy a rendõrséget segítõ helyi rendõri erõk nagyságát, fizetését és szolgálati idejét a belügyminisztérium határozza meg, és a csapatok neki lesznek alárendelve. A szóvivõ szerint a kormány nem fegyverzi fel az egységeket, azoknak saját harci eszközeikre kell hagyatkozniuk. Az afgánok többségének - különösen a vidéken élõknek - van fegyvere.

Kabul korábban is próbálkozott már hasonló egységek létrehozásával: ilyen volt a Kelet-Nangarharban mûködõ közösségi rendõri erõ is, amely érdeklõdés hiányában elhalt. A tálibok elûzése után több tízezer afgán csatlakozott az állami biztonsági erõkhöz, de az itt szolgálók felszerelése kevésbé modern és fizetésük is sokkal kevesebb, mint az egyre népszerûbb biztonsági magáncégeknél.
Link