(A neten terjedõ levél példa arra, hogy a ZSIDÓ hogyan eteti a butaságban tengõdõket. Az ilyen leveleket olvasatlanul törlöm, de mivel egy hazfi küldte nekem, aki szintén nem látja át a csapdát, ezért kommentálom. A "szülõ" gyermeke természetesen DÁVID, mert mi más lenne. Aztán méltatja Horthy kormányzóságát, szót sem ejtve a zsidókról, mert sajnos Horthy egy szabadkõmûves zsidókegyenc volt, ezért nem számoltatta el Gömbösékkel a zsidajokat, de megtartotta õket és elõkészítette a magyar nemzetet a második holokausztjára. Emellett mostanában éppen Olstein-Orbán készül kormányzóságra, királyságra...stb, ezért tanult DÁVID, Géza fejedelem udvaráról a "történelem versenyre. Nos, Dávidkát adott idõben ezért fejbelövéssel kell jutalmazni, anyucival és a kiterjed zsidaj családjával együtt, demokratikusan! Nos, aki nosztalgiára vágyik, de ész nélkül, annak javaslom a Hello Kitty sorozatot!)
Tanulságos, az agymosott "szocializmus" idõszak elhallgatott
történelme - is. Amikor a Dávid felsõ tagozatos volt történelem versenyre
ment - amihez szülõi segítségként több ezer oldalakat olvastam Géza
fejedelem udvaráról és hasonlókról. Már rég nem a versenyfeladat miatt
olvastam, hanem azért, mert nem ugyanarról olvastam, mint amirõl tanultam.
Szájtátva fedeztem fel, hogy mennyire gazdag a magyar történelem... és most
szájtátva olvasom, hogy késõbb is mennyire gazdag volt. Nagy kár, hogy ezt
sem mi - és jórészt - a gyerekeink sem tudják.

SZÁMVETÉS-egy tanulságos összeállítás Horthy 17 évérõl. Tizenhét év...

Ez a történelemben semmicske, apró idõ néha megtelik nemzetpusztító
tragédiákkal, mint egykor Mohácstól a török berendezkedéséig, de megtelhet
nemzetet felemelõ építkezéssel, mint máskor:
az1832-es reform-országgyûléstõl a szabadságharcig eltelt több mint másfél
évtized.

Épp ennyi, tizenhét évünk adódott -
hatalmas csapások sora után - végre újból egy független Magyarország
felépítésére.
Nem volt könnyû: infláció, munkanélküliség, válságok, kis háborúk,
merényletek környékeztek bennünket, nagyhatalmak és kelletlen szomszédaink
acsarkodtak ránk. De sikerült.
Hazánk lakossága e rövid idõ alatt 1.639.479 fõvel növekedett.
Alap- és középfokú iskoláink száma 7418-ról csaknem a duplájára: 13780-ra;
óvodáinké 975-rõl 1140-re emelkedett.

Új kórházat 160-at is építettünk a kezdetekkor meglévõ 187 mellé, s bennük
megkétszerezõdött az orvosok száma.

2628 km . elsõrendû országutat építettünk,
vasútvonalaink hossza 8671 km-re nõtt, ebbõl 243 km-t villamosítottunk -
magyar találmány alapján.
Dieselmozdonyok gyártásában pedig világelsõk lettünk!

Duna-tengerjáró flottánk összeköti vízi útjainkat a világtengerekkel.

Államadósságunkat az idõszak felére kifizettük, sõt el tudtuk engedni a
gazdák összes tartozását.

Megteremtettük a mindenkire egyaránt vonatkozó szociális ellátórendszert,
biztonságos mûködéshez szükséges vagyonnal látva el a nyugdíj- és
betegségbiztosítókat.
Ingyenes gyógyszert kaptak a növekvõ számú cukorbetegek.

Budapest(gyógy)fürdõvárossá vált.
Nyaralótelepeket építettünk a munkásoknak a Dunakanyarban, a Soroksári
Dunaágban; a tisztviselõknek a hegyvidékeken és a Balatonnál.
Filléres vonatok szolgálják a hétvégi kikapcsolódást.
A köz szolgáinak (közüzemek dolgozó, köztisztviselõk, közalkalmazottak)
vasúti, üdülési, biztosítási, közüzemi díjbéli és egyéb kedvezményekkel
honoráltuk áldozatos munkáját.

Mindehhez a világ egyik legértékállóbb valutájának megteremtése is járult.

Politikai téren önállóságra törekedtünk.

Korlátok közé szorítottuk a szélsõséges pártok mûködését, megtiltottuk a
horogkereszt használatát, és az Egyesült Államokat másfél évtizeddel
megelõzve (!) eltöröltük a máskülönben csupán
ideiglenesen bevezetett numerus clausust.

Horthy Miklós kormányozta ekkor a világháborút elszenvedett, spanyolnáthát,
eszeveszett vörös terrort, és Trianont elszenvedõ Magyarországot, vagyis az
1920 és 1937 közötti, a még
újvilágháborútól mentes korszakról szól az írás.

Adataim pontosak. A boldog Kádár-korszak alatt kiadott enciklopédiafélékbõl
szemelgettem õket,
legfõképp az 1982-ben megjelent Magyar Történelmi Kronológiából (Akadémiai
Kiadó).

A milliószámra elõforduló munkás-mozgalmár szócikk közé nyilván nem a gaz
horthy fasiszta érát dicsérendõen pöttyentették ezt a néhány adatot, így
bátran elfogadhatjuk hitelesnek mindet. Természetesen felhasználtam saját
jegyzetanyagomat is.

Lássunk ezekbõl is egyet! Nagyanyám, Sárközy Istvánné, született Bleszkányi
Irén - a Csobánc utcai elemi iskola tanítónõje 275 pengõ nyugdíjra volt
jogosult.
Egy pengõ ma 1200-1300 Ft-nak felel meg, (ez közel 400.000.-ft)
Unokája (kétszer hosszabb munkaviszonnyal, néhány diplomával és egy vasas
szakmával) mintegy a negyedét- ötödét kapja ennek a nyugdíjnak.
Jómagam egy megbélyegzett osztályban érettségizvén (Antall József volt az
osztályfõnökünk) kényszerûségbõl Angyalföldön dolgoztam évekig, tanultam
szakmát.
S nemcsak szakmát tanultam az öreg szakiktól, hanem azt is, hogy a z
esztergályos kétszeres úr volt (Herr Dréher/r/), és glaszékesztyûben,
keménykalapban ment be dolgozni a Lángba, Ganz-Mávagba -s az általa gyártott
diesel-vonatok máig vidáman szolgálják a dél-amerikai közlekedést.
Üres óráiban nem maszekolt, hanem énekelt a gyár kórusában, evezett a gyár
csónakházában, sportolt a kötelezõen (úgy bizony!) elõírt s felépített gyári
sportpályán - tehette, mert a feleségének nem kellett dolgoznia. Gyermekei
pedig - óh, borzalom! - a hazáról tanultak az iskolában.
A hazáról!

Természetesen - mai szóval - "vesztesei" is voltak e kornak..Gyámolításukra
ott voltak az ONCSA-házak, az ínség- akciók, a tehetségmentõ
szolgálatok.....
Tehettünk, amennyit tehettünk. Hisz ne feledjük: ebbõl a tragédiákkal induló
17 évbõl 3-4 év a Nagy Gazdasági Világválságnak épp a közepén volt!

És hogyan is állunk azzal a rémületes Horthy- fasizmussal? Mindenekelõtt
szögezzük le: Horthy alatt nálunk se fasizmus, se nemzeti szocializmus nem
volt! (Csupán zárójelben fûzöm ide: ma Magyarországon új politikai fogalom
született, itt nem nemzeti szocializmus, hanem 60 évig nemzetellenes
szocializmus dühöngött ).

Nem uralta egy, egyetlenegy politikai irányzat a médiumokat, és hallatlan
választék: 1500 lap, s ebbõl mintegy 400 politikai jellegû jelent meg e
korban!
És bizony nem tartotta rettegésben semmiféle terrorrendszer a lakosságot.

Természetesen nem volt XXI. századi értelemben vett demokrácia, már csak
azért sem, mert a XX. század elejérõl van szó. A mai fogalmak visszavetítése
egy más korra elemi tudatlanság, vagy gonosz indulat!

A valóban antidemokratikus és szélsõséges pártok korlátozása akkor nemzetet
mentett.
Tekintélyuralmi rendszer? A Kormányzó csupán egyszer küldhette vissza
megfontolásra a képviselõháznak a törvényjavaslatokat - emlékezzünk Göncz
papára, mit mûvelhetett az Antall-kormány törvényeivel!
A puszta tekintélyt pedig megérdemelte, mint tisztakezû, becsületes, erõs
akaratú magyar vezetõ!

Barátaim! Egyszer végre el kellett mondani mindezt.

(És még valami, mikor lemondatták, a Horthy család birtoka ugyanakkora volt,
mint mikor kormányzóvá választották )

Csak azt kérem: adjátok tovább!( Ti gój "barmok")