Kirúghatják az egyik államtitkárt
Decemberben új ember kerülhet az Orosz-Belarusz államszövetség vezetõ tisztségébe, ami talán elmozdulást jelent majd a holtpontról, amelyen a két ország közötti unió igen kezdetleges integrációja megakadt. Pavel Borogyin sajtótitkára ugyan tagadta az államtitkár elmozdítását, de egyes információk szerint a háttérben már megkezdõdtek a tárgyalások és jelöltállítások. Az integráció talán szebb jövõ elébe nézhet, ha a két fél hozzáállása pragmatikusabb formát ölt.

A változás szele?
„A hivatalnokok rotációjára van szükség az államszövetség vezetésében, hiszen az rosszul mûködik, és ezért a most befejezõdõ ciklus után új lendületre lesz szüksége" - fejtette ki véleményét egy orosz kormányközeli forrás a Forbes magazinnak a közös államszervezet vezetésérõl. A névtelenséget kérõ tisztviselõ elmondta, hogy Pavel Borogyin újrajelölése a Belarusz és Oroszország közötti államszövetség államtitkári posztjára még kérdéses, amit egy Alekszandr Lukasenkóhoz közeli forrás is megerõsített. Az orosz miniszterelnök sajtótitkára, Dmitrij Peszkov nem kívánta kommentálni a találgatásokat, és megjegyezte, hogy a következõ államtitkár személyérõl még folynak a tárgyalások, a döntés késõbb várható.

Még nem veszett el azonban a remény Borogyin számára: szóvivõje, Ivan Makusok úgy nyilatkozott, hogy a fõnöke lemondatása kapcsán lábra kapott hírek csupán pletykák és így a politikai uborkaszezon termékei, hiszen egy, a Duma képviselõi soraiból származó névtelen forrásra nem lehet komoly híreket alapozni. Szavai szerint a jelenlegi államtitkár nem tervez állást váltani. Makusok kiemelte: az államszövetség vezetõjét az Alekszandr Lukasenko vezette belarusz Államtanács választja a Vlagyimir Putyin vezette orosz minisztertanács által felterjesztett jelöltek közül a szövetség létrehozásáról szóló egyezmény 45-ös cikkelyének megfelelõen.

Habár Borogyin nem néz új állás után, a Forbes forrása Grigorij Rapotát, a Volga-menti Szövetségi Körzet elnöki megbízottját nevezte meg fõ jelöltként a posztra, aki 32 évet szolgált különbözõ tisztségekben a külföldi hírszerzésnél, késõbb pedig a titkosszolgálatok vezetõhelyettese, majd kereskedelmi és tudományos miniszter-helyettes volt, az utóbbi idõkben pedig az Eurázsiai Gazdasági Közösség titkáraként dolgozott. Az orosz minisztériumokban már folynak az egyeztetések. Egy belarusz forrás hozzátette, hogy Rapotán kívül a jelcini korszak másik jelentõs figurája (a korábbi tábornok és ex-belügyminiszter), Anatolij Kulikov is az esélyesek között van.

„Jobban szeretett anekdotákat mesélni, mint dolgozni"
Borogyinnak Idén decemberben, 11 év után jár majd le mandátuma az államszövetség élén. A rutinos apparátcsik, Jelcin adminisztrációjának korábbi vezetõje gyakorlatilag a kezdetek óta áll egy személyben a szupranacionális szerv élén, és hozzá fûzõdnek az államszövetség kiépítésének fõbb lépései. A költségvetéssel és kiadásokkal kapcsolatos munkájával szemben nem voltak ellenvetések - számolt be az unió parlamenti gyûlésének egyik tagja, de azt még õ is beismerte: Borogyint meglehetõsen nehéz lenne felelõsségre vonni munkássága miatt, hiszen az államszövetség alapvetõ szabályai, így az uniós alkotmány sincsenek sehol törvénybe iktatva.

Talán nem meglepõ, hogy az orosz képviselõk elégedetlenebbek Borogyin munkásságával. Az Egységes Oroszország egyik politikusa megjegyezte, hogy az államtitkár újrajelölésével probléma lesz, ugyanis nem feltétlenül a moszkvai érdekeket tartja szem elõtt. Így világos, hogy a Kreml egy szigorú és befolyásos irányítót akar kinevezni a névleges és Lukasenkóhoz hû figura helyére, aki képes nyomást gyakorolni Minszkre. A jelenlegi államtitkárt ugyanis a belarusz fél támogatja, hiszen õ az egyike azon kevés orosz politikusoknak, akik pozitívan viszonyulnak Lukasenkóhoz, sõt egyenesen barátság fûzi õket össze. Nem meglepõ tehát, hogy Minszknek nincs ellenvetése Borogyin újrajelölésével szemben, és a belarusz elnök utasította is miniszterelnökét, hogy az levélben értesítse Putyint a jelenlegi titkár újrajelölésének javaslatáról.

„Borogyin többet foglalkozott személyes ügyeivel, mint az államiakkal". Az orosz hivatalnokok szavai az államtitkár korrupciós botrányát juttathatja eszünkbe, amikor is a gyanú szerint 30 millió dollárt kapott a Kreml felújításáról szóló szerzõdések megkötéséért a Mabeteksz és Merkata cégekkel. Az államszövetség titkárának megnyilvánulásait már rég senki sem veszi komolyan. Borogyin évente kétszer megígéri, hogy az alkotmányt hamarosan elfogadják, és a szövetséghez nem csak posztszovjet, de európai államok is csatlakozni fognak. A kritikusok ezeket a nyilatkozatok túl nagyzolónak tartják, miközben a jóslatok eddig még egyszer sem váltak valóra. Makusok úgy reagált erre, hogy Borogyin félig viccnek szánja az európai országok csatlakozásáról szóló megjegyzéseit, de miután az államtitkár az unió fejlesztéséért dolgozik, a kritikákat továbbra is elutasítja.

Hol is tart az államszövetség?
A két ország unióját már a kezdetektõl fogva politikai és gazdasági közösségnek tervezték (a törvényhozás egyesítésével és egységes parlamenttel, közös kormánnyal és más hatalmi szervekkel, közös szimbolikával és valutával). Szakértõk azonban egyhangúlag egyetértenek abban, hogy mindez csak papíron létezik. Ennek ellenére évrõl-évre ötmilliárd rubelt különítenek el az államszövetség mûködésére. „Ha valamelyik jogász elmagyarázná, hogy ez a szövetség hogyan számít államképzõdménynek, akkor Nobel-díjat kapna" - viccelõdött az abszurd helyzettel Jaroszlav Romancsuk belarusz közgazdász.

Az már most is világosan látszik, hogy az integráció elõrehaladottságát egyedül Borogyin veszi komolyan, de egyébként nem történt komoly elõrelépés ez ügyben már 15 éve, vagyis a megalapítás óta. A szakértõk azonban azt is megjegyzik, hogy Belarusznak nincs sok választása. Az integráció jelenlegi kezdeti szintjérõl mindenképpen el kell mozdulni, de nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Minszk elõtt a nyugati út zárva van, és Moszkva nélkül nem tudja fenntartani gazdaságát. Az orosz fél viszont komolyabb integrációs együttmûködést követelhet meg a jövõben. Bizalom ugyan nem lesz a két oldal között, de egy pragmatikus alapokon nyugvó szövetség mûködõképesebb lehetne, mint a jelenlegi.

Mi várható?
Annak ellenére, hogy egy jelentéktelen államszövetségben értelemszerûen jelentéktelen az államtitkár szerepe, Borogyin menesztése komoly politikai alkuk/viták tárgya lesz. Valerij Karbalevics politológus meg van gyõzõdve, hogy a következõ államtitkár személyérõl Moszkvában fognak dönteni. Az államszövetség jövõjével kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy a közösségnek új lendületre van szüksége a vezetõ személyétõl függetlenül is, és ez Oroszország és Belarusz esetében azt jelenti, hogy a két országot tömörítõ unió mûködését a háromtagú (a jelen két ország mellett még Kazahsztánt is magában foglaló) vámunió és egységes gazdasági közösség kereteihez kellene igazítani.

Forrás: Link