A hétfõi nap Olaszországról szólt a valódi világban, ahol a lényegi dolgokra figyelnek. Minden eddiginél közelebb kerültünk az eurózóna össszeomlásához, mivel a zóna legnagyobb adósságállománnyal rendelkezõ országa is bedõlni látszik. Olaszország 1,6 billió eurós adóssága ugyanis már akkora összeg, hogy annak refinanszírozását az eurózóna egész biztos nem tudja összekalapozni. Ez az USA és Japán után a világ egyik legnagyobb adósságállománya, az olasz GDP 119%-ának felel meg.

Pedig két százalékpontnyira vannak a mentõcsomagtól. Az irányadó tízéves olasz államkötvény (a hitelek piaci megújításának eszköze) elõször zárt 5% felett. Ez olyannyira magas, hogy eddig ki kellett menteni minden eddigi eurózóna tagállamot, amelyik 7% felett tudott csak újrafinanszírozni. Ez történt Görögországgal, Írországgal és Portugáliával is. Ezek a kötvények átlag 43 napot töltöttek 5,5% felett, még 24 napot 6% felett, és még további 15 napot 6,5% felett, mielõtt mentõcsomagot kértek volna az EU-tól és az IMF-tõl. Tehát hacsak az események nem gyorsulnak fel, két-három hónapnyira vagyunk az eurózóna összeomlásától. Az olasz törvényhozás a szokásos megszórítósdival próbálkozik, 2014-re kívánja egyensúlyba hozni a költségvetést.

És hogy mért most emelkedett meg az olasz refinanszírozási ráta? Benne volt nyilván a görög mentõcsomag kimentése is. Azóta még rosszabb adatok érkeznek Athénból. Aztán benne volt az is, hogy a Moody's Portugália hitelkockázati besorolását befektetési szint alá minõsítette. Ez utóbbi komoly felzúdulást keltett az Európai Bizottságban is. Ennek a két országnak közvetlen ragály hatása lehet az olasz mutatóra.

De a világgazdasági kilátások sem javultak. A folytatódó földrengések taccsra tették az amúgy is gyengélkedõ japán gazdaságot. Az Egyesült Államokban pedig válságértekezletet tartott a hétvégén Obama a Republikánusokkal, mert ha nem emelik meg gyorsan az államadósságplafont, augusztustól nem lesz mibõl fizetni a közalkalmazottakat. Az Egyesült Államok minden eddiginél közelebb került története elsõ államcsõdjéhez.

A többi nagy európai ország bankjai természetesen Olaszországban is jelen vannak, ezt eredményezte az uniós pénzügyi piaci liberalizáció. Azaz ugyanúgy kitettek, ahogy a görög, ír vagy a spanyol esetben.

Szépen csúszunk bele a hírhedt W alakú válság második V-jébe...

Forrás: Link