Bejelentkezés
Nyári futamok az állambiztonság éllovasaival
(mint pl. Pintér fõtanácsadói, az Echo és a Hírlap futtatottjai vagy Kaposvár besúgó fideszes polgármestere)
Csak kesernyés derûvel lehet szemlélni egykori állambiztonsági fõtisztek és változatlanul pozícióban lévõ ügynökök idõnkénti kompenzációs nyüzsgését. S azon "rendszerváltás" utáni miniszterek, államtitkárok, tábornokok gyermeteg és ostoba nyilatkozatait, akik elszabotálták az ügynökügyek törvényes rendezését, az állambiztonsági múlt feltárását, a közélet megtisztítását a hatalmukat átmentõktõl. Ma a legsötétebb figurák tûnnek fel újgazdag üzletemberként vagy az Orbán-adminisztráció képviselõjeként.
Meglessük, kik állnak Pintér mögött
Gálszécsy András, az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelõ minisztere - akinek semmittevését egyetlen "akció" szakította meg annak idején: az utolsó pillanatban megakadályozta, hogy az Antallt átverõ önkéntes testõr, a pitiáner besúgó Rácz Sándor István óbudai kisiparos az operatív-technikai igazgatóság parancsnok-helyettese legyen ezredesi rangban - korábban azt ismételgette: milyen nagy károkat okozna az ügynöknévsor nyilvánosságra hozása, most azt verklizi: milyen nagy károkat okozhat az ilyen kémügyekkel való nyílt foglalkozás. Csak ne tisztázódjon semmi, csak meg ne tudjon valamit a közvélemény, ez a biztosíték arra, hogy tovább süllyedjünk a bizalmatlanság, a zsarolhatóság, a törvényesen fenntartott háttérhatalom mocsarában.
De Boross Péter a legderûsebb. Hiába írtuk, hogy már csak mikulásünnepségeken lenne szabad fellépnie, õ idõnként elbõdül Gálszécsyvel együtt. Halvány lila gõze sincs arról, mi mozgatja a kémsztorit a mélyben, de igyekszik aktualizált okos kritikát mondani, például így: "... a magyar és nyugati titkosszolgálatok meglehetõs fenntartásokkal kezelték annak idején Laborcz Sándor kinevezését a Nemzetbiztonsági Hivatal élére azért, mert a szovjet titkosszolgálat (KGB) akadémiáján tanult."
Mily rövid a hóbagolyi emlékezet! Elsõ kedvence, Nagy Lajos ezredes, az NBH fõigazgatója, karhatalmista múltjával többször volt továbbképzésen a KGB-nél Moszkvában. Még 1990 nyarán is baráti kapcsolatot ápolt a KGB budapesti rezidensével, Juscsuk ezredessel. Amikor 1990 õszén távozott beosztásából, Boross Péter úriembernek nevezte, akinek tekintélye és tartása volt az állomány elõtt.
Nagy Lajos
Ez az úriember meghálálta az elismerést. Kapcsolatait pénzre váltva üzletelni kezdett, alapítóként támogatta a Földesi-Szabó ezredes nevével elhíresült Egymásért - Egy Másért Alapítvány bûnügybe torkollott maffiavállalkozását. Lebukása elõtt kitüntette Mádl Ferenc köztársasági elnök - Kiss Péter kancelláriaminiszter javaslatára -, s egyszerre két rendfokozattal léptette elõ: ezredesbõl vezérõrnaggyá.
Kocsis KálmánBoross másik kedvence: Kocsis Kálmán, a III/I volt csoportfõnök-helyettese, akibõl annak ellenére csinált fõigazgatót a hírszerzés az Információs Hivatal élén, hogy Kocsis összesen három évet tanult a Szovjetunióban. (A Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete nem textilfestõket, lírai költõket vagy pr-menedzsereket képzett.) Kocsis ma Pintér Sándor öt politikai fõtanácsadójának egyike havi 560 ezer forintért. Tanácsai az Alkotmányvédelmi Hivatal (az NBH utódja) mûködésére és az operatív technika (volt III/V csoportfõnökség) felhasználására vonatkoznak. Tanácsait Pintér kabinetfõnökén, Tasnádi László rendõr ezredesen keresztül juttatja el a miniszterhez, illetve a felügyelt két terület vezetõihez.
De ki is ez a Tasnádi László, akit Pintér Sándor belügyminiszter maga helyett küldött el a Nemzetbiztonsági Bizottság legutóbbi ülésére, hogy képviselje véleményét az orosz titkosszolgálatokkal összefüggésbe hozott kémügy zárt tárgyalásán? (Csatlakozott hozzá Bolcsik Zoltán, a Nemzeti Védelmi Szolgálat fõigazgatója, aki minden eddigi vezetõi beosztásában megbukott szakmailag, legutóbb Veszprém megyei rendõrfõkapitányként.) Az csak természetes, hogy Tasnádi elvtárs a hírhedt BM III-as Fõcsoportfõnökségrõl emelkedett fel az utóbbi 20 esztendõ nemzeti együttmûködésének eredményeképp a belügyminiszter kabinetfõnöki posztjára. Az 58 éves ezredes 1989-ben a BRFK III/II-2 alosztályának operatív tisztje. (A kémelhárító osztály egyik alosztálya a szovjet katonai objektumok védelméért felelt.) Nagy Imre és társainak újratemetésén, 1989. június 16-án "Amur" és "Vera" fedõnevû titkos megbízottak kapcsolattartó tisztjeként dolgozott, irányítva a két konkrét feladatot kapott hálózati személy mozgását. Sikeresen átmentette magát a '90-es években, s 2000 szeptemberében már a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának (a rendõrség belsõ elhárítása) helyettes vezetõje. Ilyen fiatal demokratára volt szüksége a Fidesznek, ezért kinevezték az APEH Bûnügyi Igazgatósága vezetõjévé. 2002 decemberében azonban engedély nélküli tájékoztatás miatt azonnali hatállyal felmentették beosztásából. Tárt karokkal fogadta Pintér Sándor háttérbirodalma, a miniszter tulajdonában állt Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. vezérigazgatója, és a Pajzs 07 Biztonságvédelmi Zrt. igazgatósági tagja lett. Ma pedig az egykori III/II-es rendõr százados kezén megy át minden fontos, titkos döntés a rendõrségrõl és a titkosszolgálatokról, s magabiztosan mozog a Parlamentben is, a Nemzetbiztonsági Bizottság alultájékozott, amatõr tagjai között.
Samu AttilaHavi 556 ezer 600 forintért ad kommunikációs tanácsokat (így a Kuruc.infóval kapcsolatban is) Pintérnek a Samu Attila névre hallgató senki, aki se nem újságíró, se nem rendõr, inkább kora ifjúságától rendõrspicli hajlamú jellemtelen kalandor, ám cionista üzleti érzékkel milliárdossá gazdagodott olyan intrikus, akinek beteges örömöt az okoz, ha árthat másoknak. Sikerült teljesen elidegenítenie a sajtót a Belügyminisztériumtól, tanácsainak köszönhetõen ma már szinte mindenki utálja Pintért. Samu a rendszerváltás elõtt arról híresült el, hogy zavaros jelszavakkal labilis idegállapotban, párttagsági könyvét lobogtatva be akart menni az MSZMP utolsó kongresszusára, hogy felszólaljon, mondván, neki ehhez joga van. Nem hívtak mentõt hozzá, csak kizavarták az épületbõl.
A Reform bûnügyi tudósítójaként nyalta be magát - nem elõzmények nélkül - Pintér fõkapitány bûnügyi fõigazgatója Kacziba Antal vezérõrnagy mellé (be)súgónak. Bennfentes információival külsõzött a Népszabadság hírrovatánál, Vajda Péter rovatvezetõnél (volt ávós százados) és helyettesénél, Fekete Gy. Attila torzszülöttnél. Információival visszaélve zsarolt egyeseket, még rendõrtiszteket is, aki nem engedelmeskedett, azt kinyírta felettesei és a sajtó segítségével, így például egy tûzoltó tábornokot. Gazdag családi háttérrel, információs monopolhelyzetben megvette a Hajnali Krimi címû bulvárlapot, mely egy darabig bújtatta a politikai rendõrség bukott vezetõjét, majd nyíltan ügyvezetõ igazgatót csinált Horváth Józsefbõl, a BM III/III egykori csoportfõnökébõl. (Aki viszont hálából törvénytelen gyereket nemzett a szerkesztõség ifjú titkárnõjének.) Gyurcsány idején Samu a BRFK sajtófõnöke, meleg barátságot ápol Lapid dandártábornokkal, Gergényi közbiztonsági helyettesével, a Budapestre is ellátogató izraeli miniszterelnök-helyettes rokonával.
De tévedés azt hinni, amit írt a sajtó, hogy régi motorosként, a BRFK sajtófõnökeként tért vissza Pintér politikai fõtanácsadójának. Az idén februárban botrányosan felszámolt Zóna-Service Zrt. elsõ vezérigazgatójaként jegyezték utolsó törvényes munkahelyét. Csaknem tíz évig a citadellás Veres István sajtó- és propagandaügyeinek intézõje, samesza majd üzlettársa, együtt alapítják meg - a ferihegyi repülõtér utasainak nem nagy örömére - a kétes hátterû Zóna-Service Zrt.-t, megannyi régi állambiztonságival és rendõrrel. Samut maga Veres követte a vezérigazgatói székben.
Szálloda nyitását is tervezték, de közbejött Pintér fõtanácsadói ajánlata, s ez megint jó ugródeszka az üzlet szélesítéséhez, melybe beletartoznak Samu hazai és külföldi média tulajdonosi érdekeltségei is, ciprusi kerülõvel, melyekrõl majd máskor szólunk. Annyit jegyezzünk még meg, hogy a zsíros állást a milliárdos elégedetlenségével éli meg, mert még nem teljesült régi álma: a Nemzetbiztonsági Hivatal sajtófõnöki posztja. Pedig hányszor próbálkozott az elmúlt húsz évben! Ott azonban eleve hiányolták a kiegyensúlyozott ideg- és elmeállapotot, s visszatetszést keltettek hol arrogáns, kiszámíthatatlan, magamutogató, hol alattomos, sunyi és bosszúálló személyiségvonásai. És ráadásul Vajda Péter nyerte el az állást a szóvivõi feladatokkal együtt. Mögötte pedig - jól tudja - csak nyeretlen kétéves lehetett. De nem biztos, hogy fel kell adnia, lehet még esélyesen pályázó fiatal demokrata, ha olyan „szakemberek” is támogatják Pintéren kívül, mint Kövér és Demeter.
Valenta LászlóMéltatlanul kerül csak most sorra a belügyminiszter öt politikai fõtanácsadójának legjobban megfizetett éllovasa, a havi 880 ezer forintot keresõ, minden hájjal megkent gazdasági-pénzügyi szakembere, Valenta László ny. rendõr dandártábornok. (Egy bírósági jegyzõkönyvbõl tudjuk, hogy szakmai beceneve: „Hány százalék?” illetve „Tizenkét százalék”.) Az 1976-ban még baleseti helyszínelõ, a rendszerváltáskor már a budapesti rendõrfõkapitány anyagi és pénzügyi helyettese, aki tudja, hogy az informatikában még nagyobb az üzlet, azért 1991-tõl már az ORFK gazdasági és informatikai fõigazgatója. A ciklusváltás miatt átmenetileg a Preventív Rt. Tulajdonos igazgatója, majd 1998-ban visszajön Pintérrel, és 2002-ig a belügyminiszter kabinetfõnöke. Akkor megint vissza kell húzódnia az újgazdagok szervezett világába, és a P+V Tanácsadó Kft. ügyvezetõ résztulajdonosa. Piliscsabán lakik, akárcsak Kocsis Kálmán. 2011-tõl ismét a tulajdonostárs közelében feszít - azon kívül, hogy a Rendõrtábornokok Egyesületének kincstárnoka. Szimbolikus, testhezálló tisztség.
Idõ híján hagyjuk máskorra a negyedik és ötödik fõtanácsadó, a havi 770 ezret haza vivõ Örményi István és a havi 600 ezerért szolgáló Sömjéni László érdemeinek és nélkülözhetetlenségének méltatását.
(Csak bujkál bennünk a kisördög, és nem álljuk meg, hogy meg ne említsük - természetesen az elõzõektõl teljesen függetlenül, merõ véletlenségbõl -, hogy Valenta Lászlóné Gombos Jolán (1946, Tirgu-Mures (azaz Marosvásárhely), Németh Jolán) nevét olvastuk azon az ügynöklistán, melyet az '56-os Intézet hozott nyilvánosságra két éve, Nagy Imre újratemetésének 20. évfordulóján. A Somogyi Néplap kaposvári újságíróját, Bencsik András sógornõjét 1978-ban szervezte be a III/III-4-c „Viktória” fedõnéven, hazafias alapon a kulturális elhárítás területére. A titkos megbízott jelentései 1982-ben „személyi körülményei miatt” megszakadtak, de 1988. októberében új területen, a III/III-6-a alosztályon újra aktivizált szerepben folytatódtak, ez az alosztály hajtotta végre azokat az akciókat, melyek az „ellenséges propagandaanyagok készítését és terjesztését” - tehát a szamizdatokat - voltak hivatottak elhárítani.)
S ha már Kaposvárott vagyunk: Somogy megyei hét volt Széles Gábornál az Echo TV-ben és a Magyar Hírlapnál. Az olyan állandó jelleggel megjelenõ stabil besúgó szereplõk , mint Boros Imre, az Orbán-kormány volt minisztere („D-8”-as fõoperatív tiszt, BM III/II-8) vagy Dalia László („Vitéz László” fedõnevû titkos megbízott, BM III/III-4) mellé megjelentek a somogyi volt besúgók is. (Csak azért állunk meg egy pillanatra, hogy megjegyezzük: amikor a Magyar Hírlap egyik rovatvezetõje megunta Boros népszerûsítését, és két napra a fiókjába tette annak kéziratát, mire a harmadik napon felhívta egy hang a Fidesz közelébõl, és megkérdezte: tényleg ki akarja rúgatni magát? Nem akarta. És a mai napig gondolkodás nélkül közli a „D-8”-as minden írását. Ugyanezt teszi az Echo TV szerkesztõje is Boros képernyõs meghívásával. A dúsgazdag zalai földbirtokosnak nem lehet ellent mondani. És még az is lehet, hogy fiatal demokrataként helyet kap az átalakuló Orbán-kormányban…)
Boros Imrét nyugállományba helyezik
A somogyi nyári futamot ismét Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere vezette, aki 1980-tól 1989-ig szolgálta a kémelhárítást titkos megbízottként. „Krakus Péter” fedõnéven hazafias alapon vállalta a katonai objektumok védelmét, ám nemcsak a külföldi gépkocsik rendszámát írta fel, hanem szemrebbenés nélkül jelentett saját rokonságáról is. 1982 nyarán például azt, hogy unokanõvére férjével együtt megérkezett az NSZK-ból, és Fonyódligeten nyaralnak. 1983. augusztusában arról számolt be, hogy húga esküvõjére megjöttek a rokonok az NSZK-ból, köztük unokanõvérének apósa, aki régebben a német belügynél dolgozott.
Szita Károly jelenti: húga esküvõjére megérkeztek a rokonok az NSZK-ból
Somogy bemutatásához nélkülözhetetlen volt Dr. Magyar Kálmán régész, történész, középkori várkutató, a Somogyi Reneszánsz Szövetség elnöke, aki tavaly október 20-án feltûnt , és elõadást is tartott Piliscsabán a bencés rend konferenciáján is. De készített õ már olyan, a figyelmet magáról elterelõ dolgozatot is, amely a BM III-as Fõcsoportfõnökség hivatásos állományának tagjait foglalta lajstromba. Ahhoz még nem volt bátorsága, hogy bevallja: nem sokkal a rendszerváltás elõtt, 1988-ban mondott igent a politikai rendõrségnek, és hazafias alapon, titkos megbízottként „Óvári” fedõnéven dolgozott a kulturális elhárításnak.
Magyar Kálmán 6-os kartonja
A kis besúgók persze könnyebben elvegyülhetnek ott, ahol mások díszpolgári címet kapnak ismert múltjuk ellenére. Kaposvár díszpolgára például az emléktáblát is kapott H. P. történész, akit még az ÁVH szervezett be „Halász Pál” fedõnéven Földes Ferenc hadnagy révén az I/3-a osztályra. Tevékenységének feldolgozását a III/II-2-a végezte el 1969-ben. Emléktáblát kapott 2000-ben Kaposvár önkormányzatától dr. Nyíri Tamás teológus, filozófus professzor is. Ha tájékozódott volna a polgármester, illetékes helyen elmondták volna, hogy Nyíri professzort, a Hittudományi Akadémia tanárát 1974-ben szervezte be az egyházi elhárítás, a III/III-1-a. „Igali” fedõnéven és hazafias alapon vállalta feladatát a római katolikus egyház felsõ vezetõinek körében.
Békés SándorKaposvárott vezet fõiskolai kommunikációs tanszéket továbbá Békés Sándor a BM Állambiztonsági Fõcsoportfõnökségének egykori AC-25-ös számú szigorúan titkos állományú õrnagya, III/III-as operatív fõtiszt, az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának volt vezetõje.
Csobbanjunk egyet a Balaton somogyi partján, Siófokon „a balatoni régió legnagyobb 4 csillagos welness- és konferencia szállodájában”, ahol nemrég Orbán Viktorral az élen mindenki megjelent, aki számít a Fideszben. (Érdekes módon nem a „fideszes szállodának” becézett közeli, szintén modern hotelben foglaltak szállást, mely a Széchenyi terv keretében épült. Igaz, az nem a víz partján fekszik.) Nos, ennek a menõ szállodának (gyógyvíz + welness + a tó vize) az egyik igazgatója, aki a hivatalos titulus szerint „humánpolitikai és munkaügyi vezetõ” egy 67 éves partiumi, nagykárolyi születésû hölgy igen nagy érdemeket szerzett 1968 és 1983 között a magyar kémelhárítás és a katonai hírszerzés körében „Fekete Edit” fedõnéven.
A csinos aradi ifjúsági tornászbajnokot, magyar-olasz szakos középiskolai tanárt a III/III-4-a szervezte be a sajtó vonalára. Elhelyezték a Magyar Újságírók Országos Szövetségébe, megfordult annak balatonszéplaki nemzetközi újságíró üdülõjében is. Szenzációs dolgokat jelentett a MUOSZ akkori fõtitkárának nemzetközi üzleteirõl, a prágai központú Nemzetközi Újságíró Szövetség pénzforrásairól; eredményesen beépült a budapesti román nagykövetségre, Bukarestben a legfelsõbb párt-és kormánykörökben mozgott kapcsolatai révén. 1977-ben átvette a III/III-5-a, a kiemelt sajtóobjektumok (tévé, rádió, hírügynökség, vezetõ lapok) területe. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában két dossziéban olvashatók jelentései, melyek sajátos képet adnak a hetvenes-nyolcvanas évek pesti értelmiségérõl, újságíró krémjérõl, szerkesztõségi viszonyairól. Különösen izgalmasak a Nemzetközi Újságíró Üdülõbõl küldött beszámolói a szobákban zajlott furcsa összejövetelekrõl, illegális portai kulcsfelvételrõl, azt is hallja, mirõl beszélnek a park padjain. S részletesen jellemzi egy feltûnõen viselkedõ, mindig a középpontban és mindig idõzavarban lévõ kolleganõjét, aki roppant nagy jelentõséget tulajdonít a kapcsolatainak; munkásõr is, s nagyon sok munkaidõn kívüli elfoglaltsága van. De „Fekete Edit” titkos megbízott nem jön rá, hogy megfigyelt kolleganõje - aki csak 3 évvel idõsebb nála, s Széplaktól nem messze a Balaton partján született - szintén a III/III-4-a-nak dolgozik „Gyarmathy Csilla” fedõnév alatt, hálózati tevékenységét a III/II-nél kezdte 1963-ban, szintén a MÚOSZ-ban. Mielõtt elmélyednénk mindkét dossziéjában, van egy ajánlatunk az igazgatónõnek: írjuk meg együtt tanulságos történetét. Csaknem 30 esztendõ elteltével mesélje el nekünk a saját verzióját, láttassa velünk saját szemszögébõl, s belülrõl az állambiztonsági hálózati munka egykori megpróbáltatásait, izgalmait, lelkiismereti problémáit, következményeit. Jelentkezzen szerkesztõségünk e-mail címén, s mi felkeressük.
„Fekete Edit” jelenti a román nagykövetségrõl
Ugorjunk egy állambiztonsági céges futamra Nyíregyházára. A Nyíregyházi Fõiskola szenátusa „A Fõiskola Tiszteletbeli Polgára” címet adományozta Cserhalmi Imre újságírónak, a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiája címzetes fõiskolai tanárának, az életmûveket elbíráló Aranytoll Bizottság és a Választmány tagjának. Gratulálunk a fideszes többségû szenátus tájékozottságához, jól megalapozott döntéséhez, melyre minden bizonnyal kellõ körültekintéssel felkészült. Cserhalmi (Friedman) Imre (1934, Budapest, Wittenberg Gabriella) az állambiztonság „Újságíró” fedõnevû „T” (titkos találkozó) lakásgazdája volt 1959-tõl a XIII. kerület Pannónia utca 42. I.1. szám alatt. Már korábban is kipróbált hálózati személy, 1956. októberében a XI. kerületi karhatalmi század operatív csoportjának dolgozott, amelyet Kónya Pál r. hadnagy vezetett. A „T” lakásban mint albérlõ lakott az „Újlaki” fedõnevû informátor, Szalkai Sándor újságíró, késõbbi televíziós rendezõ is.
Cserhalmi Imre: „Önként felajánlom használatra a BM. állambiztonsági szerveinek…”
Szegeden összenõ, ami összetartozik: Botka László MSZP-s polgármester barátságosan és mindenkit meglepõ módon megegyezett, üzletet kötött egy nagy értékû újszegedi ingatlan adásvételérõl Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspökkel, az egykori „Lawrence” titkos megbízottal. Kiss-Rigót nagyon késõn, 1989. június 30-án szervezte be az egyházi elhárítás, a III/III-1-a hazafias alapon. (Beszervezettségét a mai napig tagadja, s mert beszervezõje, Péter-Bartha Gábor a bíróság elõtt hazudott érdekében, még pert is nyert egy történésszel szemben.) A magyar katolikus egyház vezetése azonban személyében kecskére bízta a káposztát, amikor Várszegi Asztrik lemondása után õt kérte fel az egyház állambiztonsági múltjának feltárására, egyes személyek szerepének tisztázására hivatott Lénárd Ödön Alapítvány kuratóriumi elnökének. Kiss-Rigó gyakorlatilag minden alapítványi tevékenységet leállított, eredményt nem tud, és nem is akar felmutatni.
Kiss-Rigó László: „Lawrence” titkos megbízott
Lesz az idén is Prima Primissima díjátadó gála, csak az elviselhetetlen Takács Ildikótól, Demján rossz szellemétõl tudnánk megszabadulni, továbbá a most közzé tett Társadalmi Tanácsadó Testületi tagok névsorban szereplõ két komoly hálózati múlttal rendelkezõ személytõl: a „Képesi Endre” fedõnevû volt II/5-ös ügynöktõl , a „nagy rendezõtõl” és az Antall-kormány „Doki” fedõnevû titkos megbízottjától, akit az NSZK ellen vetett be 1977-tõl a kémelhárítás III/II-2-a alosztálya. Nincs szégyenérzetük, mindent vállalnak.
Megkezdõdtek az elõfutamok a Magyar Újságírók Országos Szövetsége év végéig tartandó két küldöttgyûlésére is. Találtunk céges beütést már a Szervezõ Bizottság tagjai között is, de errõl majd legközelebb. Annyi már most bizonyos, hogy komoly cionista erõk mozdultak meg Vincze Mátyás, az MTI volt elnök-vezérigazgatója, a B'nai B'rith (A Szövetség fiai) magyarországi elsõ embere elnökké választása érdekében. Érte kampányol például Wisinger István korábbi elnök és a halálarcú etikai abszurd, Halák László, aki annak ellenére az Etikai Bizottság elnöke akar maradni, hogy még a Zsindex is azt írta róla: „…amíg ez a Halák nevû vezetõ tisztviselõ a MÚOSZ-ban, addig nyugodtan tekinthetjük az újságíró szövetséget az MSZP fiókszervezetének vagy lábvizének.”
Még néhány megyés akció vidékfejlesztés címszó alatt, aztán Széles Gábor (volt KGB-kapcsolat), aki negyedszer sem lesz miniszter, a nézettség és a példányszám vészes csökkenésének mérséklése céljából stand up comedy-adásokat tervez. Elsõ alkalommal augusztus 20-án a nemzeti együttmûködés jegyében Vámos György mentalista szuperprodukciója várható az Echo TV-ben: egy asztalhoz ülteti Paul Lendvait (Cole Michael állambiztonsági társadalmi kapcsolat) és besúgóját, Vajda Pétert (volt rendõr százados, „Mohácsi”, jelenleg Népszava). Az adás kritikáját már megrendelték a szép és mértéktartó Fáy Miklósnál (Népszabadság). Szorítunk a szorgos mentalistának.
Link
Csak kesernyés derûvel lehet szemlélni egykori állambiztonsági fõtisztek és változatlanul pozícióban lévõ ügynökök idõnkénti kompenzációs nyüzsgését. S azon "rendszerváltás" utáni miniszterek, államtitkárok, tábornokok gyermeteg és ostoba nyilatkozatait, akik elszabotálták az ügynökügyek törvényes rendezését, az állambiztonsági múlt feltárását, a közélet megtisztítását a hatalmukat átmentõktõl. Ma a legsötétebb figurák tûnnek fel újgazdag üzletemberként vagy az Orbán-adminisztráció képviselõjeként.
Meglessük, kik állnak Pintér mögött
Gálszécsy András, az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelõ minisztere - akinek semmittevését egyetlen "akció" szakította meg annak idején: az utolsó pillanatban megakadályozta, hogy az Antallt átverõ önkéntes testõr, a pitiáner besúgó Rácz Sándor István óbudai kisiparos az operatív-technikai igazgatóság parancsnok-helyettese legyen ezredesi rangban - korábban azt ismételgette: milyen nagy károkat okozna az ügynöknévsor nyilvánosságra hozása, most azt verklizi: milyen nagy károkat okozhat az ilyen kémügyekkel való nyílt foglalkozás. Csak ne tisztázódjon semmi, csak meg ne tudjon valamit a közvélemény, ez a biztosíték arra, hogy tovább süllyedjünk a bizalmatlanság, a zsarolhatóság, a törvényesen fenntartott háttérhatalom mocsarában.
De Boross Péter a legderûsebb. Hiába írtuk, hogy már csak mikulásünnepségeken lenne szabad fellépnie, õ idõnként elbõdül Gálszécsyvel együtt. Halvány lila gõze sincs arról, mi mozgatja a kémsztorit a mélyben, de igyekszik aktualizált okos kritikát mondani, például így: "... a magyar és nyugati titkosszolgálatok meglehetõs fenntartásokkal kezelték annak idején Laborcz Sándor kinevezését a Nemzetbiztonsági Hivatal élére azért, mert a szovjet titkosszolgálat (KGB) akadémiáján tanult."
Mily rövid a hóbagolyi emlékezet! Elsõ kedvence, Nagy Lajos ezredes, az NBH fõigazgatója, karhatalmista múltjával többször volt továbbképzésen a KGB-nél Moszkvában. Még 1990 nyarán is baráti kapcsolatot ápolt a KGB budapesti rezidensével, Juscsuk ezredessel. Amikor 1990 õszén távozott beosztásából, Boross Péter úriembernek nevezte, akinek tekintélye és tartása volt az állomány elõtt.
Nagy Lajos
Ez az úriember meghálálta az elismerést. Kapcsolatait pénzre váltva üzletelni kezdett, alapítóként támogatta a Földesi-Szabó ezredes nevével elhíresült Egymásért - Egy Másért Alapítvány bûnügybe torkollott maffiavállalkozását. Lebukása elõtt kitüntette Mádl Ferenc köztársasági elnök - Kiss Péter kancelláriaminiszter javaslatára -, s egyszerre két rendfokozattal léptette elõ: ezredesbõl vezérõrnaggyá.
Kocsis KálmánBoross másik kedvence: Kocsis Kálmán, a III/I volt csoportfõnök-helyettese, akibõl annak ellenére csinált fõigazgatót a hírszerzés az Információs Hivatal élén, hogy Kocsis összesen három évet tanult a Szovjetunióban. (A Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete nem textilfestõket, lírai költõket vagy pr-menedzsereket képzett.) Kocsis ma Pintér Sándor öt politikai fõtanácsadójának egyike havi 560 ezer forintért. Tanácsai az Alkotmányvédelmi Hivatal (az NBH utódja) mûködésére és az operatív technika (volt III/V csoportfõnökség) felhasználására vonatkoznak. Tanácsait Pintér kabinetfõnökén, Tasnádi László rendõr ezredesen keresztül juttatja el a miniszterhez, illetve a felügyelt két terület vezetõihez.
De ki is ez a Tasnádi László, akit Pintér Sándor belügyminiszter maga helyett küldött el a Nemzetbiztonsági Bizottság legutóbbi ülésére, hogy képviselje véleményét az orosz titkosszolgálatokkal összefüggésbe hozott kémügy zárt tárgyalásán? (Csatlakozott hozzá Bolcsik Zoltán, a Nemzeti Védelmi Szolgálat fõigazgatója, aki minden eddigi vezetõi beosztásában megbukott szakmailag, legutóbb Veszprém megyei rendõrfõkapitányként.) Az csak természetes, hogy Tasnádi elvtárs a hírhedt BM III-as Fõcsoportfõnökségrõl emelkedett fel az utóbbi 20 esztendõ nemzeti együttmûködésének eredményeképp a belügyminiszter kabinetfõnöki posztjára. Az 58 éves ezredes 1989-ben a BRFK III/II-2 alosztályának operatív tisztje. (A kémelhárító osztály egyik alosztálya a szovjet katonai objektumok védelméért felelt.) Nagy Imre és társainak újratemetésén, 1989. június 16-án "Amur" és "Vera" fedõnevû titkos megbízottak kapcsolattartó tisztjeként dolgozott, irányítva a két konkrét feladatot kapott hálózati személy mozgását. Sikeresen átmentette magát a '90-es években, s 2000 szeptemberében már a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának (a rendõrség belsõ elhárítása) helyettes vezetõje. Ilyen fiatal demokratára volt szüksége a Fidesznek, ezért kinevezték az APEH Bûnügyi Igazgatósága vezetõjévé. 2002 decemberében azonban engedély nélküli tájékoztatás miatt azonnali hatállyal felmentették beosztásából. Tárt karokkal fogadta Pintér Sándor háttérbirodalma, a miniszter tulajdonában állt Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. vezérigazgatója, és a Pajzs 07 Biztonságvédelmi Zrt. igazgatósági tagja lett. Ma pedig az egykori III/II-es rendõr százados kezén megy át minden fontos, titkos döntés a rendõrségrõl és a titkosszolgálatokról, s magabiztosan mozog a Parlamentben is, a Nemzetbiztonsági Bizottság alultájékozott, amatõr tagjai között.
Samu AttilaHavi 556 ezer 600 forintért ad kommunikációs tanácsokat (így a Kuruc.infóval kapcsolatban is) Pintérnek a Samu Attila névre hallgató senki, aki se nem újságíró, se nem rendõr, inkább kora ifjúságától rendõrspicli hajlamú jellemtelen kalandor, ám cionista üzleti érzékkel milliárdossá gazdagodott olyan intrikus, akinek beteges örömöt az okoz, ha árthat másoknak. Sikerült teljesen elidegenítenie a sajtót a Belügyminisztériumtól, tanácsainak köszönhetõen ma már szinte mindenki utálja Pintért. Samu a rendszerváltás elõtt arról híresült el, hogy zavaros jelszavakkal labilis idegállapotban, párttagsági könyvét lobogtatva be akart menni az MSZMP utolsó kongresszusára, hogy felszólaljon, mondván, neki ehhez joga van. Nem hívtak mentõt hozzá, csak kizavarták az épületbõl.
A Reform bûnügyi tudósítójaként nyalta be magát - nem elõzmények nélkül - Pintér fõkapitány bûnügyi fõigazgatója Kacziba Antal vezérõrnagy mellé (be)súgónak. Bennfentes információival külsõzött a Népszabadság hírrovatánál, Vajda Péter rovatvezetõnél (volt ávós százados) és helyettesénél, Fekete Gy. Attila torzszülöttnél. Információival visszaélve zsarolt egyeseket, még rendõrtiszteket is, aki nem engedelmeskedett, azt kinyírta felettesei és a sajtó segítségével, így például egy tûzoltó tábornokot. Gazdag családi háttérrel, információs monopolhelyzetben megvette a Hajnali Krimi címû bulvárlapot, mely egy darabig bújtatta a politikai rendõrség bukott vezetõjét, majd nyíltan ügyvezetõ igazgatót csinált Horváth Józsefbõl, a BM III/III egykori csoportfõnökébõl. (Aki viszont hálából törvénytelen gyereket nemzett a szerkesztõség ifjú titkárnõjének.) Gyurcsány idején Samu a BRFK sajtófõnöke, meleg barátságot ápol Lapid dandártábornokkal, Gergényi közbiztonsági helyettesével, a Budapestre is ellátogató izraeli miniszterelnök-helyettes rokonával.
De tévedés azt hinni, amit írt a sajtó, hogy régi motorosként, a BRFK sajtófõnökeként tért vissza Pintér politikai fõtanácsadójának. Az idén februárban botrányosan felszámolt Zóna-Service Zrt. elsõ vezérigazgatójaként jegyezték utolsó törvényes munkahelyét. Csaknem tíz évig a citadellás Veres István sajtó- és propagandaügyeinek intézõje, samesza majd üzlettársa, együtt alapítják meg - a ferihegyi repülõtér utasainak nem nagy örömére - a kétes hátterû Zóna-Service Zrt.-t, megannyi régi állambiztonságival és rendõrrel. Samut maga Veres követte a vezérigazgatói székben.
Szálloda nyitását is tervezték, de közbejött Pintér fõtanácsadói ajánlata, s ez megint jó ugródeszka az üzlet szélesítéséhez, melybe beletartoznak Samu hazai és külföldi média tulajdonosi érdekeltségei is, ciprusi kerülõvel, melyekrõl majd máskor szólunk. Annyit jegyezzünk még meg, hogy a zsíros állást a milliárdos elégedetlenségével éli meg, mert még nem teljesült régi álma: a Nemzetbiztonsági Hivatal sajtófõnöki posztja. Pedig hányszor próbálkozott az elmúlt húsz évben! Ott azonban eleve hiányolták a kiegyensúlyozott ideg- és elmeállapotot, s visszatetszést keltettek hol arrogáns, kiszámíthatatlan, magamutogató, hol alattomos, sunyi és bosszúálló személyiségvonásai. És ráadásul Vajda Péter nyerte el az állást a szóvivõi feladatokkal együtt. Mögötte pedig - jól tudja - csak nyeretlen kétéves lehetett. De nem biztos, hogy fel kell adnia, lehet még esélyesen pályázó fiatal demokrata, ha olyan „szakemberek” is támogatják Pintéren kívül, mint Kövér és Demeter.
Valenta LászlóMéltatlanul kerül csak most sorra a belügyminiszter öt politikai fõtanácsadójának legjobban megfizetett éllovasa, a havi 880 ezer forintot keresõ, minden hájjal megkent gazdasági-pénzügyi szakembere, Valenta László ny. rendõr dandártábornok. (Egy bírósági jegyzõkönyvbõl tudjuk, hogy szakmai beceneve: „Hány százalék?” illetve „Tizenkét százalék”.) Az 1976-ban még baleseti helyszínelõ, a rendszerváltáskor már a budapesti rendõrfõkapitány anyagi és pénzügyi helyettese, aki tudja, hogy az informatikában még nagyobb az üzlet, azért 1991-tõl már az ORFK gazdasági és informatikai fõigazgatója. A ciklusváltás miatt átmenetileg a Preventív Rt. Tulajdonos igazgatója, majd 1998-ban visszajön Pintérrel, és 2002-ig a belügyminiszter kabinetfõnöke. Akkor megint vissza kell húzódnia az újgazdagok szervezett világába, és a P+V Tanácsadó Kft. ügyvezetõ résztulajdonosa. Piliscsabán lakik, akárcsak Kocsis Kálmán. 2011-tõl ismét a tulajdonostárs közelében feszít - azon kívül, hogy a Rendõrtábornokok Egyesületének kincstárnoka. Szimbolikus, testhezálló tisztség.
Idõ híján hagyjuk máskorra a negyedik és ötödik fõtanácsadó, a havi 770 ezret haza vivõ Örményi István és a havi 600 ezerért szolgáló Sömjéni László érdemeinek és nélkülözhetetlenségének méltatását.
(Csak bujkál bennünk a kisördög, és nem álljuk meg, hogy meg ne említsük - természetesen az elõzõektõl teljesen függetlenül, merõ véletlenségbõl -, hogy Valenta Lászlóné Gombos Jolán (1946, Tirgu-Mures (azaz Marosvásárhely), Németh Jolán) nevét olvastuk azon az ügynöklistán, melyet az '56-os Intézet hozott nyilvánosságra két éve, Nagy Imre újratemetésének 20. évfordulóján. A Somogyi Néplap kaposvári újságíróját, Bencsik András sógornõjét 1978-ban szervezte be a III/III-4-c „Viktória” fedõnéven, hazafias alapon a kulturális elhárítás területére. A titkos megbízott jelentései 1982-ben „személyi körülményei miatt” megszakadtak, de 1988. októberében új területen, a III/III-6-a alosztályon újra aktivizált szerepben folytatódtak, ez az alosztály hajtotta végre azokat az akciókat, melyek az „ellenséges propagandaanyagok készítését és terjesztését” - tehát a szamizdatokat - voltak hivatottak elhárítani.)
S ha már Kaposvárott vagyunk: Somogy megyei hét volt Széles Gábornál az Echo TV-ben és a Magyar Hírlapnál. Az olyan állandó jelleggel megjelenõ stabil besúgó szereplõk , mint Boros Imre, az Orbán-kormány volt minisztere („D-8”-as fõoperatív tiszt, BM III/II-8) vagy Dalia László („Vitéz László” fedõnevû titkos megbízott, BM III/III-4) mellé megjelentek a somogyi volt besúgók is. (Csak azért állunk meg egy pillanatra, hogy megjegyezzük: amikor a Magyar Hírlap egyik rovatvezetõje megunta Boros népszerûsítését, és két napra a fiókjába tette annak kéziratát, mire a harmadik napon felhívta egy hang a Fidesz közelébõl, és megkérdezte: tényleg ki akarja rúgatni magát? Nem akarta. És a mai napig gondolkodás nélkül közli a „D-8”-as minden írását. Ugyanezt teszi az Echo TV szerkesztõje is Boros képernyõs meghívásával. A dúsgazdag zalai földbirtokosnak nem lehet ellent mondani. És még az is lehet, hogy fiatal demokrataként helyet kap az átalakuló Orbán-kormányban…)
Boros Imrét nyugállományba helyezik
A somogyi nyári futamot ismét Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere vezette, aki 1980-tól 1989-ig szolgálta a kémelhárítást titkos megbízottként. „Krakus Péter” fedõnéven hazafias alapon vállalta a katonai objektumok védelmét, ám nemcsak a külföldi gépkocsik rendszámát írta fel, hanem szemrebbenés nélkül jelentett saját rokonságáról is. 1982 nyarán például azt, hogy unokanõvére férjével együtt megérkezett az NSZK-ból, és Fonyódligeten nyaralnak. 1983. augusztusában arról számolt be, hogy húga esküvõjére megjöttek a rokonok az NSZK-ból, köztük unokanõvérének apósa, aki régebben a német belügynél dolgozott.
Szita Károly jelenti: húga esküvõjére megérkeztek a rokonok az NSZK-ból
Somogy bemutatásához nélkülözhetetlen volt Dr. Magyar Kálmán régész, történész, középkori várkutató, a Somogyi Reneszánsz Szövetség elnöke, aki tavaly október 20-án feltûnt , és elõadást is tartott Piliscsabán a bencés rend konferenciáján is. De készített õ már olyan, a figyelmet magáról elterelõ dolgozatot is, amely a BM III-as Fõcsoportfõnökség hivatásos állományának tagjait foglalta lajstromba. Ahhoz még nem volt bátorsága, hogy bevallja: nem sokkal a rendszerváltás elõtt, 1988-ban mondott igent a politikai rendõrségnek, és hazafias alapon, titkos megbízottként „Óvári” fedõnéven dolgozott a kulturális elhárításnak.
Magyar Kálmán 6-os kartonja
A kis besúgók persze könnyebben elvegyülhetnek ott, ahol mások díszpolgári címet kapnak ismert múltjuk ellenére. Kaposvár díszpolgára például az emléktáblát is kapott H. P. történész, akit még az ÁVH szervezett be „Halász Pál” fedõnéven Földes Ferenc hadnagy révén az I/3-a osztályra. Tevékenységének feldolgozását a III/II-2-a végezte el 1969-ben. Emléktáblát kapott 2000-ben Kaposvár önkormányzatától dr. Nyíri Tamás teológus, filozófus professzor is. Ha tájékozódott volna a polgármester, illetékes helyen elmondták volna, hogy Nyíri professzort, a Hittudományi Akadémia tanárát 1974-ben szervezte be az egyházi elhárítás, a III/III-1-a. „Igali” fedõnéven és hazafias alapon vállalta feladatát a római katolikus egyház felsõ vezetõinek körében.
Békés SándorKaposvárott vezet fõiskolai kommunikációs tanszéket továbbá Békés Sándor a BM Állambiztonsági Fõcsoportfõnökségének egykori AC-25-ös számú szigorúan titkos állományú õrnagya, III/III-as operatív fõtiszt, az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának volt vezetõje.
Csobbanjunk egyet a Balaton somogyi partján, Siófokon „a balatoni régió legnagyobb 4 csillagos welness- és konferencia szállodájában”, ahol nemrég Orbán Viktorral az élen mindenki megjelent, aki számít a Fideszben. (Érdekes módon nem a „fideszes szállodának” becézett közeli, szintén modern hotelben foglaltak szállást, mely a Széchenyi terv keretében épült. Igaz, az nem a víz partján fekszik.) Nos, ennek a menõ szállodának (gyógyvíz + welness + a tó vize) az egyik igazgatója, aki a hivatalos titulus szerint „humánpolitikai és munkaügyi vezetõ” egy 67 éves partiumi, nagykárolyi születésû hölgy igen nagy érdemeket szerzett 1968 és 1983 között a magyar kémelhárítás és a katonai hírszerzés körében „Fekete Edit” fedõnéven.
A csinos aradi ifjúsági tornászbajnokot, magyar-olasz szakos középiskolai tanárt a III/III-4-a szervezte be a sajtó vonalára. Elhelyezték a Magyar Újságírók Országos Szövetségébe, megfordult annak balatonszéplaki nemzetközi újságíró üdülõjében is. Szenzációs dolgokat jelentett a MUOSZ akkori fõtitkárának nemzetközi üzleteirõl, a prágai központú Nemzetközi Újságíró Szövetség pénzforrásairól; eredményesen beépült a budapesti román nagykövetségre, Bukarestben a legfelsõbb párt-és kormánykörökben mozgott kapcsolatai révén. 1977-ben átvette a III/III-5-a, a kiemelt sajtóobjektumok (tévé, rádió, hírügynökség, vezetõ lapok) területe. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában két dossziéban olvashatók jelentései, melyek sajátos képet adnak a hetvenes-nyolcvanas évek pesti értelmiségérõl, újságíró krémjérõl, szerkesztõségi viszonyairól. Különösen izgalmasak a Nemzetközi Újságíró Üdülõbõl küldött beszámolói a szobákban zajlott furcsa összejövetelekrõl, illegális portai kulcsfelvételrõl, azt is hallja, mirõl beszélnek a park padjain. S részletesen jellemzi egy feltûnõen viselkedõ, mindig a középpontban és mindig idõzavarban lévõ kolleganõjét, aki roppant nagy jelentõséget tulajdonít a kapcsolatainak; munkásõr is, s nagyon sok munkaidõn kívüli elfoglaltsága van. De „Fekete Edit” titkos megbízott nem jön rá, hogy megfigyelt kolleganõje - aki csak 3 évvel idõsebb nála, s Széplaktól nem messze a Balaton partján született - szintén a III/III-4-a-nak dolgozik „Gyarmathy Csilla” fedõnév alatt, hálózati tevékenységét a III/II-nél kezdte 1963-ban, szintén a MÚOSZ-ban. Mielõtt elmélyednénk mindkét dossziéjában, van egy ajánlatunk az igazgatónõnek: írjuk meg együtt tanulságos történetét. Csaknem 30 esztendõ elteltével mesélje el nekünk a saját verzióját, láttassa velünk saját szemszögébõl, s belülrõl az állambiztonsági hálózati munka egykori megpróbáltatásait, izgalmait, lelkiismereti problémáit, következményeit. Jelentkezzen szerkesztõségünk e-mail címén, s mi felkeressük.
„Fekete Edit” jelenti a román nagykövetségrõl
Ugorjunk egy állambiztonsági céges futamra Nyíregyházára. A Nyíregyházi Fõiskola szenátusa „A Fõiskola Tiszteletbeli Polgára” címet adományozta Cserhalmi Imre újságírónak, a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiája címzetes fõiskolai tanárának, az életmûveket elbíráló Aranytoll Bizottság és a Választmány tagjának. Gratulálunk a fideszes többségû szenátus tájékozottságához, jól megalapozott döntéséhez, melyre minden bizonnyal kellõ körültekintéssel felkészült. Cserhalmi (Friedman) Imre (1934, Budapest, Wittenberg Gabriella) az állambiztonság „Újságíró” fedõnevû „T” (titkos találkozó) lakásgazdája volt 1959-tõl a XIII. kerület Pannónia utca 42. I.1. szám alatt. Már korábban is kipróbált hálózati személy, 1956. októberében a XI. kerületi karhatalmi század operatív csoportjának dolgozott, amelyet Kónya Pál r. hadnagy vezetett. A „T” lakásban mint albérlõ lakott az „Újlaki” fedõnevû informátor, Szalkai Sándor újságíró, késõbbi televíziós rendezõ is.
Cserhalmi Imre: „Önként felajánlom használatra a BM. állambiztonsági szerveinek…”
Szegeden összenõ, ami összetartozik: Botka László MSZP-s polgármester barátságosan és mindenkit meglepõ módon megegyezett, üzletet kötött egy nagy értékû újszegedi ingatlan adásvételérõl Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspökkel, az egykori „Lawrence” titkos megbízottal. Kiss-Rigót nagyon késõn, 1989. június 30-án szervezte be az egyházi elhárítás, a III/III-1-a hazafias alapon. (Beszervezettségét a mai napig tagadja, s mert beszervezõje, Péter-Bartha Gábor a bíróság elõtt hazudott érdekében, még pert is nyert egy történésszel szemben.) A magyar katolikus egyház vezetése azonban személyében kecskére bízta a káposztát, amikor Várszegi Asztrik lemondása után õt kérte fel az egyház állambiztonsági múltjának feltárására, egyes személyek szerepének tisztázására hivatott Lénárd Ödön Alapítvány kuratóriumi elnökének. Kiss-Rigó gyakorlatilag minden alapítványi tevékenységet leállított, eredményt nem tud, és nem is akar felmutatni.
Kiss-Rigó László: „Lawrence” titkos megbízott
Lesz az idén is Prima Primissima díjátadó gála, csak az elviselhetetlen Takács Ildikótól, Demján rossz szellemétõl tudnánk megszabadulni, továbbá a most közzé tett Társadalmi Tanácsadó Testületi tagok névsorban szereplõ két komoly hálózati múlttal rendelkezõ személytõl: a „Képesi Endre” fedõnevû volt II/5-ös ügynöktõl , a „nagy rendezõtõl” és az Antall-kormány „Doki” fedõnevû titkos megbízottjától, akit az NSZK ellen vetett be 1977-tõl a kémelhárítás III/II-2-a alosztálya. Nincs szégyenérzetük, mindent vállalnak.
Megkezdõdtek az elõfutamok a Magyar Újságírók Országos Szövetsége év végéig tartandó két küldöttgyûlésére is. Találtunk céges beütést már a Szervezõ Bizottság tagjai között is, de errõl majd legközelebb. Annyi már most bizonyos, hogy komoly cionista erõk mozdultak meg Vincze Mátyás, az MTI volt elnök-vezérigazgatója, a B'nai B'rith (A Szövetség fiai) magyarországi elsõ embere elnökké választása érdekében. Érte kampányol például Wisinger István korábbi elnök és a halálarcú etikai abszurd, Halák László, aki annak ellenére az Etikai Bizottság elnöke akar maradni, hogy még a Zsindex is azt írta róla: „…amíg ez a Halák nevû vezetõ tisztviselõ a MÚOSZ-ban, addig nyugodtan tekinthetjük az újságíró szövetséget az MSZP fiókszervezetének vagy lábvizének.”
Még néhány megyés akció vidékfejlesztés címszó alatt, aztán Széles Gábor (volt KGB-kapcsolat), aki negyedszer sem lesz miniszter, a nézettség és a példányszám vészes csökkenésének mérséklése céljából stand up comedy-adásokat tervez. Elsõ alkalommal augusztus 20-án a nemzeti együttmûködés jegyében Vámos György mentalista szuperprodukciója várható az Echo TV-ben: egy asztalhoz ülteti Paul Lendvait (Cole Michael állambiztonsági társadalmi kapcsolat) és besúgóját, Vajda Pétert (volt rendõr százados, „Mohácsi”, jelenleg Népszava). Az adás kritikáját már megrendelték a szép és mértéktartó Fáy Miklósnál (Népszabadság). Szorítunk a szorgos mentalistának.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.