Egyszerre két átfogó kozmikus projektet dolgoz ki Oroszország. Az egyik a Szojuz ûrhajók új nemzedékére vonatkozik, a másik egy teljesen új kozmikus rendszerre, a Rusz-M hordozórakétával együtt. A rakétához a starthelyet az ország távol-keleti vidékén építik ki. Innen a távlatokban lehetségesek a pilóta irányítású repülések a Holdra. Az új kozmikus szállítórendszer létrehozásáról még 2006-ban hoztak döntést. Húsz év múlva Oroszország nem csupán a Föld körüli térséget, de a Holdat, sõt a Marst is meghódíthatja. Most az orosz rakétaépítõk a több mint 20 tonna súlyú, új generációs, többfunkciós ûrhajó mellett, kisebb tömegû berendezéseket is terveznek a nemzetközi ûrállomáshoz (ISS) való eljutásra..


Ami a nagy súlyú ûrhajót illeti, ehhez új rakétát építenek. Oroszországnak vannak „Zenit” rakétái, amelyek nagy raksúllyal rendelkeznek. Ezek szolgálnak prototípusként a Rusz-M rakétákhoz – közölte Igor Liszov, a Novosztyi Kozmonavtyiki ( Ûrkutatás újdonságai) szemleírója.

- Új rakétára lesz szükség, miután az új ûrhajó feltételezhetõen nehezebb lesz a Szojuzoknál. Több személy és nagyobb rakományok szállítására lesz alkalmas, komfortosabb lesz. Új startkomplexum szükséges, erre a célra épül a Vosztocsnij ûrrepülõtér.

A Vosztocsnij építése a távol-keleti Amur megyében már nyáron megkezdõdik. A helyet nem véletlenül választották. Az új startkomplexum ugyanazon a földrajzi szélességen van, mint a Bajkonur, ami lehetõvé teszi, hogy a nemzetközi ûrállomásra Oroszországból, és ne Kazahsztánból repüljenek. Ugyanakkor az Arhangelszk megyei Pleszeckbõl, a másik orosz ûrrepülõtérrõl, ezek a repülések nem oldhatók meg. Így Oroszország biztosítja a független hozzájutást bármelyik röppályára – jelentette ki Alekszandr Lopatyin, a Szövetsége Kozmikus Ügynökség helyettes vezetõje. - Az sem kevésbé fontos, hogy az építkezés kedvezõ impulzust ad az egész távol-keleti országrész fejlõdéséhez. Új vállalatok épülnek a rakéták tervezéséhez és szereléséhez, oxigén-nitrogén és hidrogén keverékek gyártásához. Ilyen technológiai perspektívákkal Oroszország kozmikus bázist építhet a Holdon és lemondhat a nemzetközi ûrállomásról - véli Igor Liszov.

- A nemzetközi ûrállomás 2020-ig mûködik. Azt követõen el kell süllyeszteni az óceánban, mert elöregedik. Hogyan tovább? Vagy önállóan felépíteni egy orosz állomást, amelyik 20 vagy 30 évig kering majd a Föld körül 400 kilométeres távolságban, vagy pedig bolygóközi expedíciókra vállalkozni, legalább a Holdra. A holdbázis a minimum, amely biztosítja a fejlõdést, és elkerülhetõvé teszi a stagnálást az ûrkutatásban.

Forrás: Link