(Istoczy forog a sírjában! Ahogy ezek a "parlamenti zsidajok" összejátszanak, az már példaértékû!)
Októbertõl törvény szankcionálja majd a parlamenti zsidózást, cigányozást, legalábbis ezt ígéri a Fidesz. A jobbikosokat kordában tartani hivatott passzus kapcsán Vona pártelnök és Novák alelnök is arról beszélt: õk csupán „nevükön nevezik a dolgokat”. Összegyûjtöttük, mit is értenek ez alatt.

Novák Elõd-interjú, kurucinfo, idén február. Kérdés: „Ugye tudod, hogy holokauszt nem volt, hanem lesz?” Válasz: „Sem megerõsíteni, sem cáfolni nem kívánom.”

A „ködös” fogalmazás egyik indítéka vélhetõen az, hogy a nemzetiszocialista (és a kommunista) rendszerek bûneinek nyilvános tagadása vagy akár csak jelentéktelen színben való feltüntetése 2010 júliusa óta bûncselekmény és három évig terjedõ szabadságvesztéssel sújtható.

A másik ok pedig az, hogy azért mégiscsak ciki/kontraproduktív a vegytisztán rasszista szöveg. Az Országgyûlésben is illik legalább egy kicsit kódolni, összekacsintani, „ironizálni”, aztán hitetlenkedve tárni szét a kart: „Hát, elképesztõ, mit nem adnak a szánkba!”

Nézzünk néhány példát a parlamenti zsidózás mûfajából.

Hol a kipád?

„Szánalmasan tetszeni akarnak Izrael urai elõtt” – ezt idén februárban olvasta Orbán Viktorra Vona Gábor, a Jobbik elnöke. A mondat apropója az volt, hogy a miniszterelnök izraeli vezetõkkel és a Zsidó Világtanács képviselõivel találkozva befektetésekre ösztönözte tárgyalópartnereit. Vona felszólalására Németh Zsolt külügyi államtitkár készült reagálni, és míg a mikrofonját igazgatta, az egyik jobbikos odaszólt neki: „Biztos nem találja a kipát.”
Vona Gábor / Fotó: MTI

Vona Gábor / Fotó: MTI
Május harmadikán Gyöngyösi Márton vitte tovább a fáklyát: „Azzal nyilván nem lehet önöket meghatni, hogy mi a Jobbik véleménye Tom Lantosról, errõl a magyargyûlölõ, cionista, csaló szélhámosról…”

Június huszonnyolcadikán, az egyházügyi törvény tárgyalása során Szávay István volt soron: „Sokszor elmondtuk, elmondom ismét: a Hit Gyülekezetét többek között egyébként részben pont ebbe a kártékony, destruktív, nemzetellenes kategóriába soroljuk be, hozzátéve azt, hogy véleményünk szerint egyébként egy cionista bizniszszektáról van szó, amelyet az államnak semmilyen formában nem szabadna támogatnia. És mivel nem kell támogatnia, éppen ezért szerzõdést sem kell vele kötnie.”
Szávay beszél, Rozgonyi törülközik / Fotó: MTI

Szávay beszél, Rozgonyi törülközik / Fotó: MTI
Lenhardt Balázs - Szávay elõtt hat nappal - a fociban talált eszközt a zsidózásra: „A mai napig az MTK, mint klub, zsidó identitású klub… és valószínûleg ennek köszönhetõ, hogy a mérkõzéseiken gyakran feltûnik az izraeli zászló… Azt hiszem, hogy az eddig feltárt tényekbõl világosan látszik, hogy ennek a csapatnak zsidó identitása van, ezt a mai napig vallják, a többi magyar csapatnak magyar identitása van. Szerintem ebben semmi csoda nincs, hogy a magyar identitású szurkolók nem szimpatizálnak egy idegen, zsidó identitású csapattal.”

A kódkényszert sutba dobva megjegyezte: „Ne legyünk azonban szûkkeblûek, volt oka a magyar futballszeretõ társadalomnak egyéb szinten is az örömre. Kiesett ugyanis az NB I-bõl az MTK csapata. S meg kell mondjam, hogy ez klubhovatartozástól függetlenül a magyar futballszurkolókban osztatlan örömet váltott ki, mert Lipótváros büszkesége, amely a hazai mezõnyben egyébként egy idegen testet képez, sosem volt az átlagszurkoló kedvence.”

Bézból a zsákból

Eztán közel egy teljes hónapot kellett várni arra, hogy végképp
kivezetés a terembõl

Az Országgyûlés tavaszi ülésszakának zárónapján, az egyházügyi törvény tárgyalása során elzsidózta magát a jobbikos Novák Elõd. A képviselõ akciója már a Házban is vihart kavart. Az LMP frakcióvezetõje, Schiffer András, és a Fidesz képviselõcsoportjának elsõ embere, Lázár János bocsánatkérést követelt Nováktól, amiért zsidózása közben „Fónagy János államtitkárt személyében is megsértette”.

A zárónapot követõen Lázár János az FN-nek adott interjújában kijelentette: „A Parlamentben nincs helye az emberi méltóságot sértõ megnyilatkozásoknak. Ha mégis elõfordul ilyen, azt szankcionálni kell.” Lázár az akár az egyhavi képviselõi fizetésig terjedõ pénzbüntetés mellett a vétkesnek a terembõl történõ kivezetését és a képviselõi jog ideiglenes felfüggesztését is megfontolandónak tartja.
kibújjon a lenhardti baseballütõ a zsákból: a képviselõ július huszonegyedikén a Jobbik félhivatalos lapján, a kurucinfón közölt jegyzetet (egy a Magyar Hírlapban megjelent Bayer Zsolt-cikkre reagálva): „Az MTK zsidó csapat, ezért nem szeretjük. Jogunk van hozzá… Egyetért velem a hazai szurkolótársadalom többsége, Újpesttõl Kispestig, Zalaegerszegtõl Kaposváron át Debrecenig, ha tetszik nektek, ha nem. Az MTK nem csupán alapítása, múltja, tradíciói miatt zsidó, de a jelene is az: Várszegi Gábor a klubtulajdonos és Deutsch Tamás, a Fidesz díszzsidaja a klub elnöke… Az Ajax Amszterdam, a helyi gyémántkereskedõk csapata is örökre zsidó marad, hiába játszik benne egyszerre 9-10 néger.”

Csakhogy egyértelmû legyen: Lenhardtnak nem az a baja az MTK-val, hogy rosszul játszik vagy jól, vagy közepesen, vagy durván, netán puhán. Nem. Az a baja, hogy egy (magyar) zsidó alapította a klubot, és ma is találni (magyar) zsidó származásúakat a vezetésében.

Ezt nevezik antiszemitizmusnak.

Közírói munkásság terén is domborít a párt. Hegedûs Lórántné május másodikán egy publicisztikában mixelte a következõ kijelentést: „Itt az idõ, hogy végre kimondjuk: izraeli honfoglalás zajlik hazánkban. Ez tény, bizonyítékul elég csak az izraeli tõkebefektetések, ingatlanfejlesztések gyakorlatilag kizárólagos magyarországi egyeduralmára gondolnunk. S ennek egyfajta biológiai fegyvere a cigányság. Eszközként használják õket a magyarság ellen, csakúgy - hogy egy kézenfekvõ hasonlattal éljünk -, mint a hókotró a homloktoló lapátot.”
fradi versus MTK

Akit érdekel egy testes, alapos elemzés a futball és a társadalmi identitás összefüggéseirõl, lesz szíves azonnal idekattintani. Megéri.

Két mozit is idelinkelünk, színesítendõ a képet. Az elsõ egy köztévés interjú, melyben Vona Gábor lezsidózza, egyúttal kiakasztja az amúgy sztoikusan nyugodt mûsorvezetõt, Bethlen Jánost. A másodikban Zagyva György Gyula ad „elmés” választ a szellemesnek szánt „Zsidók vagy cigányok?” riporteri kérdésre: „Melyik ujjadat harapd meg?” (2.15-nél)

Megint kipa

A parlamenti mente láthatóan lötyög a Jobbikon, hiszen a szélsõjobboldal igazi terepe az utca. A párt rendezvényeinek nélkülözhetetlen elemei a rasszista szövegek – a színpadon és a közönség soraiban egyaránt.

E kategóriából három példát citálunk.

Tavaly novemberben a budapesti Károlyi-szobornál demonstrált a Jobbik. Eredetileg a kilencvenegy éve Budapestre bevonuló Horthy Miklósra emlékeztek volna (pozitívan), plusz a mû eltávolítását kívánták követelni, de egy, az alkotmány-elõkészítõ eseti bizottságban zajlott vita miatt kormányellenes tüntetés kerekedett a dzsemboriból.
Novák Elõd / Fotó: MTI

Novák Elõd / Fotó: MTI
Károlyiban zsidó hazaveszejtõt lát a szélsõjobb, így nem meglepõ, hogy a tüntetés elõtt kipát helyeztek a szobor fejére, a bronznyakba pedig Novák Elõd akasztott táblát a következõ szöveggel: „Én felelek Trianonért.” A „kiegészítõket” egy rendõr eltávolította, ám a jobbikosok visszahelyezték azokat.

E beszédes díszlet elõtt vétette észre magát Szegedi Csanád az „Izraelnek a magyar Országgyûlésben több képviselõje van, mint a Knesszetben” gondolattal. Amivel arra utalt, hogy a magyar törvényhozás pár nappal korábban ratifikálta az EU és Izrael között létrejött társulási szerzõdést.

A szimpatizánsok a tüntetés végén hurkot vetettek Károlyi nyakába, és a kötelet húzni kezdték; a nyilvánvalóan szankciókkal járó szobordöntést végül a párt csendõrei akadályozták meg.

Ó

Nem új keletû az utcai zsidózás. 2009 januárjában Szegeden gyûlt a Jobbik. A tömegben Szálasi-idézettel turbózott röplapokat terjesztettek, valamint Szigeti Boglárka, a párt helyi szóvivõje olyasmiket mondott, hogy „az Ótestamentum azért hiteltelen, mert zsidók írták”. (A borzongani kedvelõk videót is láthatnak a kisasszonyról a Délmagyar itt kattintható cikkében.)

Szintén egy vidéki harcos, a szentendrei Filó András városi elnök volt a fõszereplõje egy tavalyi történetnek, amikor „a zsidó közösséget sértõ karikatúrákat, szélsõséges, zsidózó szövegeket” helyezett el a párt irodájának kirakatában.

Míg a zsidózás kötelezõ kûr egy szélsõjobbos párt számára, és a kemény mag tréningezését szolgálja, addig a cigányozás funkciója a rendszerváltás utáni Magyarországon az, hogy szélesítse a párt bázisát. Ennek eszköze a „minden cigány tolvaj és gyilkos”, valamint az „egyetlen cigány sem dolgozik” tételmondatok mantrázása, variálása.

Az Országgyûlés honlapján megtalálható jobbikos felszólalások bármelyikére kattintva nyolcvan százalékos valószínûséggel cigányozásra akadunk (a maradéknak a fele zsidózás). Mi itt most Vona Gábor 2011. február tizenötödikei, nem mellesleg Gárda-mellényben elmondott felszólalását idézzük. Melyben az elnök kijelenti, „etnikai tisztogatás zajlik Magyarországon”, cigányok ölik az idõs fehéreket; és megoldásként a „túlzott cigány népszaporulat” visszametszését ajánlja.

„Tarkón lõni, ledarálni”

A nagygyûlés a cigányozásnak is táptalaja. Szintén februárban Lakon, egy gyilkosság helyszínén tartott romaellenes demonstrációt a párt. Riportoztuk azt az estét, diktafonra vettük, ahogy a pulpitusról beszélõ szónokok lábától a következõket kiabálták föl a tüntetõk: „Ki kell irtani õket!” „Dögöljön meg minden cigány!” „Csendõrséget!” „Minden cigány bûnözõ!” „Fegyverbe!” „Vesszenek!” „Csóvát nekik!” „Halál rájuk!” „Tarkón lõni õket!” „Inkább ledarálni!"
Képriport Lakról / Fotó: Neményi Márton / fn.hu

Képriport Lakról / Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Rendre utasítás, csitítás nem volt, bátorítás annál inkább. Vona Gábor reakciója: „Nagyon szeretek közétek jönni, nagyon


szeretek jobbikos demonstrációra járni, mert az embert mindig áttölti az az erõ, ami belõletek, belõlünk árad. A magyarság szeretete, a magyarság féltése, a szebb jövõbe vetett remény.”

Vona a szokásos formulával köszönt el: „Adjon az Isten!” A válasz alantról kétszólamú volt: „Szebb jövõt!” Illetve: „Sieg! Heil!”
Link