Dehogy megy szembe! Egyhelyben áll, sõt visszafelé hátrál. Egyébként meg milyen rendõrsegg? Bohócok ezek, nem is kicsit. Ostoba barom a zöme, a maradék már már döntött! Remélem van elég lõszerük, hogy végezzenek a vezetõikkel. Csak hatékonyan fiúk, ott van nektek a "norvég minta". Úgy kell csinálni a Tevében, csak kicsit jobban! Persze demokratikusan!
Sem a magyar, sem az európai szabályozásnak nem felel meg a BRFK határozata, amelyben forrásai felfedésére kötelezte egy büntetõügyben az atlatszo.hu portál vezetõjét, Bodoky Tamást.

Ki kell adni információforrásait a Brokernet zsarolási ügyében Bodoky Tamásnak a BRFK határozata szerint. Az oknyomozó újságírással foglalkozó, „magyar Wikileaksnek” is nevezett atlatszo.hu egy a Brokernettel kapcsolatos zsarolási ügyben töltött fel dokumentumokat az internetre, ami után a rendõrség Bodokyt tanúként idézte be, a fájlokat tartalmazó adathordozót lefoglalta, és arra kötelezték az újságírót, hogy fedje fel, kitõl jutottak az anyagokhoz.

Bodoky Tamás ezt megtagadta arra hivatkozva, hogy még a hatályos magyar jogszabályok is lehetõvé teszik, hogy egy újságíró incognitóban hagyja forrásait, arra csak különleges esetek (például nemzetbiztonságot veszélyeztetõ ügyekben) kerülhet sor. „Az újságírói gyakorlat ilyen esetekben az, hogy azonosíthatatlan forrásokra hivatkoznak a kollégák. Postaládába befújt dokumentumokról, névtelen levelekrõl beszélnek. Mi nem használtuk ki a kiskaput, hanem elvi döntést hoztunk arról, hogy megpróbáljuk a forrásvédelemhez való újságírói jogot, és ehhez tartjuk magunkat továbbra is” - mondta az ügyrõl a hvg.hu-nak Bodoky Tamás, hozzátéve: ezzel a céljuk az volt, hogy teszteljék: a médiatörvény – a jogalkotó ígéreteinek megfelelõen – valóban védi-e az újságíró forrásvédelemhez fûzõdõ jogait.

A BRFK elutasította Bodoky Tamás érvelését, mint az újságíró írta az atlatszo.hu-n, „a határozat indokolása az igazán érdekes. Nem bíbelõdik azzal, hogy alátámassza: miért különösen indokolt a jelen esetben az információforrás felfedésére kötelezni az újságírót, noha ez a nyomozó hatóságnak a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvetõ szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 6. § (3) bekezdése alapján kötelessége lenne. A rendõrség ehelyett nemes egyszerûséggel azt állítja, hogy az újságírót a büntetõeljárások során nem illeti meg tanúzási mentesség”.

Mindennel szemben a BRFK
Nemcsak az európai minimumkövetelményeknek, és a hatályos jogszabályoknak, de még az egyébként nagyon rossz, és az újságírók védelmét gyengítõ magyar médiaszabályozásnak sem felel meg a BRFK érvelése Bodoky Tamás ügyében – mondta a hvg.hu-nak Szigeti Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa. A jogi szakértõ szerint a BRFK panaszt-elutasító határozata félre értelmezi a hatályos jogszabályokat, amikor arra hivatkozik, hogy rá nem vonatkozik a 2010. éviCIV.es törvény, az úgynevezett „elsõ médiatörvény”, pedig azt még ez is megemlíti, hogy az újságírókat forrásvédelem illeti meg nyomozati hatósági eljárásban.

A BRFK határozata így még a hatályos magyar törvényeknek is ellentmond, az európai szabályozással, és az Európai Emberi Jogi Bíróság határozataival sincs összhangban – mindkettõ kötelezõ érvényû Magyarországra nézve is. Mint Szigeti Tamás elmondta, a bíróság precedens értékû ítéletében (az úgynevezett „Sanoma-ügyben”) három általános kritériumot határozott meg a forrás felfedésével kapcsolatban. Az elsõ szerint erre csak egy kormánytól független szerv kötelezheti az újságírót (tipikusan bírósági határozat, de semmiképpen a rendõrség), és szükség van megfelelõ, szintén független jogorvoslati fórumra is – jelen esetben Bodoky Tamás panaszát ismét a BRFK fogja elbírálni.

Mi a közérdek?
A második egyfajta „szükségességi teszt” elvégzésére kötelezi elõzetesen a nyomozó hatóságokat, vagyis meg kell vizsgálniuk, hogy az adott információt nem lehet-e másképp beszerezni, mint a forrás felfedésével. Végül a harmadik arról szól, hogy azt is mérlegelni kell: ahhoz fûzõdik-e nagyobb közérdek, hogy az újságíró megnevezze a forrást, vagy ahhoz, hogy megmaradjon a védettség. A fõszabály azonban a forrás-védelme, és kivételes annak korlátozása. A Sanoma-ügyben éppen azt mondta ki a bíróság, hogy egy autólopásokról szóló cikk esetében utóbbihoz magasabb közérdek fûzõdik. „Itt is zsarolásról van szó, nem gyilkosságról, nem erõszakos bûncselekményrõl, nem nemzetbiztonsági ügyrõl, így itt a közérdek az újságíró védelmét követeli meg.” – mondta a TASZ munkatársa.

Az atlatszo.hu mint említettük, panasszal élt a határozat ellen, de Szigeti Tamás szerint – a rendõrség hozzáállását tekintve – ezt várhatóan elutasítják, és akkor akár még további eljárás is indulhat Bodoky Tamás ellen, hamis tanúzásért. Más kérdés, hogy a fentiek alapján kijelenthetõ: a strasbourg-i emberi jogi bíróság valószínûleg elítélné a Magyar Államot, ha ez történne.

Forrás: Link