Soros György visszavonulása a külvilágnak szól, az üzletet most tovább vivõ fiai számíthatnak a tanácsaira és megérzéseire. Legfeljebb annyi változik, hogy ezentúl mások, „külsõsök” nem részesülhetnek a 'Soros-birodalom' profittermelõ vállalkozás sikereibõl. Leszámítva persze a rászorulókat.

Soros György befejezi alapkezelõi pályafutását: a 81 esztendõs pénzügyi guru közel egymilliárd dollár tõkét utal vissza eddigi külsõ befektetõinek, és a jövõben a 25,5 milliárd dolláros fedezeti alapja ezentúl csak a saját és családja vagyonát kezeli majd – írja a Bloomberg. A gazdasági hírügynökség szerint a család az amerikai értékpapírpiacon életbe lépõ új szabályok miatt döntött így.

A Bloomberg nem nevesített forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a Soros Fund Management LLC levélben értesítette errõl a befektetõit. A levelet a cég két alelnöke, Soros két fia, Jonathan és Robert írta alá. A Soros-alap által kezelt vagyon a Bloomberg szerint 25,5 milliárd dollárra rúg. Az ügyfelekkel azt is közölték, hogy távozik a cég befektetési igazgatója, Keith Anderson, aki 2008 februárja óta irányította az alap tevékenységét. Azt nem tudni, hogy helyére új fõnököt szerzõdtetnek-e vagy a két fiú veszi a kezébe a marsallbotot.

Az új amerikai tõkepiaci szabályok szerint 2012 márciusáig regisztrálniuk kellene a céget az értékpapír-piaci és tõzsdei felügyeletnél, ha továbbra is külsõ befektetõk vagyonának kezelésével kívánnak foglalkozni. Azonban, írják, a vállalat 2000 óta már döntõ részben csak a családi vagyont kezelte, logikus döntés volt tehát, hogy külsõ megbízásra a továbbiakban már nem vállalnak vagyonkezelést.

A Sorosék levelében említett új tõkepiaci szabályok lényege abban áll, hogy a 150 millió dollárnál nagyobb vagyont kezelõ fedezeti alapoknak folyamatosan információkat kell közzétenniük befektetõikrõl és alkalmazottjaikról, törekedve a tõzsdékhez hasonló transzparencia kialakítására a befektetési területen. A regisztrált alapoknál a tõzsdei felügyelet rendszeres vizsgálatokat is végezhet. Soros ezzel egyik korábbi fõ bizalmasa, beosztottja és stratégiai partnere, Stanley Druckenmiller példáját követte, õ tavaly számolta fel Duquesne Capital Management nevû sikeres befektetési cégét, hogy létrehozza a családi vagyont kezelõ vállalkozását. Druckenmiller Soros harcostársa volt a font elleni emlékezetes támadásban, de útjaik a 2000-es tõzsdekrachot követõen elváltak.

Sorosék egyik legnagyobb alapja, a Quantum Endowment Fund az utóbbi évtizedekben rendre 20 százalék körüli éves megtérülést ért el, de a Bloomberg szerint az elmúlt másfél év már nem alakult ilyen fényesen. A Hedge Fund Research adatai szerint tavaly 2,5 százalékot hízott ugyan az alap vagyona, de ezt az idei elsõ félév többszörösen erodálta: 6 százalékos mínuszban járt június végén a Quantum, ami a megtérülési mutatókat illeti, miközben az iparági adatok az utóbbi másfél évben 5,6 százalékos átlaghozamról szólnak.

Soros Györgyöt az 1992-es, angol font elleni támadása tette világszerte ismertté, akkor a brit fizetõeszköz leértékelésére spekulált és ezzel egymilliárd dollárt kaszált. Lelkiismeretét talán bánthatta, hogy éppen annak az országnak okozott a spekulációival jelentõs kárt, amely emigrációja után befogadta és ahol a közgazdasági tanulmányait megkezdte. Részben ez is közrejátszott abban, hogy késõbb igazi filantróppá vált, s a szegénység felszámolását és a demokrácia megteremtését helyezte a támogatandó célok közül az elsõ helyre.

A nyereménypénzt” többszörösen visszafizette, 8 milliárd dollár költött az elmúlt három évtized során jótékonykodásra. Agresszív spekulációs módszereivel rengeteg kárt is okozott. Egyik legismertebb akciójával a thai bahtot ütötte ki. 1997-ben 750 millió dollárral játszott a thaiföldi fizetõeszköz gyengülésére, amit azonban a helyi kormány minden áron meg akart védeni. A küzdelem meghaladta Thaföld anyagi lehetõségeit, s hiába költött dollármilliárdokat a baht védelmére, veszített. Ennek következményeként súlyos megszorító intézkedéseket kellett bevezetnie és a Nemzetközi Valutaalap segítségéért kellett folyamodnia. Utóbbitól 17,2 milliárd dollárt vett fel, hogy úrrá legyen a nehézségeken.

De Soros veszíteni is tudott. Szintén 1997-ben egymilliárd dollárt fektetett be az orosz piacon, bevásárolta például magát a Szvjazinveszt nevû vállalkozásba, az állam résztulajdonában lévõ távközlési óriásba, de emellett tõzsdei befektetéseket is eszközölt. Befektetései ellenére a Fnancial Timesban írt cikkében azt üzente Moszkvának, hogy jobban tenné, ha 15-25 százalékkal leértékelné a rubelt. Az oroszok megfogadták a tanácsát és négy nappal késõbb leértékelték a rubelt.

Ahogy egy igazi nagybefektetõkhöz illik, a gigantikus nyereségek és veszteségek egymást követték Soros életében. Hatalmasat bukott 2000-ben az internetpiaci buborék szétrobbanásán, s tanulva ebbõl ekkor át is szervezte alapjait, megfontoltabb befektetési politika irányába váltott, a korábbinál szerényebb, 15 százalékos éves megtérülést megcélozva.

2007-ben, az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság kitörését megérezve 32 százalékos megtérülést ért el üzleteivel, miközben a piac gyakorlatilag összeomlott, s a pénzügyi-gazdasági krízis az egész világon elhatalmasodott. Sõt: a Quantummal a legnehezebb idõszakban, 2008-ban is össze tudott barkácsolni 8 százalékos hozamot, ami akkortájt bravúrszámba ment, tekintve a 19 százalékos átlagos piaci hozamcsökkenést. Mindent egybevetve a Quantum 2000-es indulásától a máig eltelt idõszakban 11 milliárd dollárnyi hasznot termelt befektetõinek.

Megfigyelõk szerint a Soros György visszavonulása a külvilágnak szól, az üzletet most tovább vivõ fiai számíthatnak a tanácsaira és megérzéseire. Legfeljebb annyi változik, hogy ezentúl mások, „külsõsök” nem részesülhetnek a Soros-birodalom nevû profittermelõ vállalkozás sikereibõl. Leszámítva persze a rászorulókat.

Forrás: Link