Szörnyû betegség terjed - bárki veszélybe kerülhet
A statisztikák szerint az elmúlt évben 1000 biztosított közül 8,5 fõ kapott kórházi kezelést lelki betegsége miatt, míg 20 évvel ezelõtt 1000 ember közül csak 3,7 szorult ilyen ellátásra.

Depresszió, burnout szindróma (lelki kiégés), pánikbetegség - egy új felmérés szerint egyre több ember szorul pszichés problémák miatt kórházi kezelésre Németországban. Sokan közülük életük során többször is.
Kattintson és nézzen szét Németországban!

A Deutsche Welle számol be a legnagyobb német egészségbiztosító 2011-es vizsgálatáról, amely a pszichés betegségeket helyezte a középpontba. Több, mint 2000 olyan biztosítottat kérdeztek meg, akiket kórházban kezeltek betegségük miatt.

A statisztikák szerint az elmúlt évben 1000 biztosított közül 8,5 fõ kapott kórházi kezelést lelki betegsége miatt, míg 20 évvel ezelõtt 1000 ember közül csak 3,7 szorult ilyen ellátásra. Az intézményben töltött idõ ugyanakkor lecsökkent: 45 napról 31 napra.

A klinikai kezelések sikere nem egyértelmû. Egy évvel a kórházból való elbocsátásuk után a betegek több, mint a fele igényel ambuláns pszichoterápiát, és sokan közülük újból intézményes kezelésre is szorulnak. „A kezelések sokszor nem érik el legfontosabb céljukat: a tünetek csökkentését és a visszaesés megelõzését"- vonja le a következtetést Eva-Maria Bitzer, a Hannoveri Egészségügyi Kutatóintézet munkatársa.

A most közzétett vizsgálat nem tért ki arra, mi az oka annak, hogy az elmúlt években ennyire megnövekedett a pszichés betegek száma a kórházakban. Szakértõk szerint nagy szerepet játszik a munkahelyi stressz, de nem elhanyagolható tényezõ az sem, hogy a megnövekedett számû kutatás ráirányította a figyelmet ezekre a kórképekre, és a háziorvosok többször diagnosztizálnak pszichés betegséget olyan esetekben, amelyeknél néhány évtizeddel korábban esetleg nem tették volna.
Link

Fejesek VIP-kórházai
A Blikk szerint sokan felháborodtak azon, hogy külön egészségügyi ellátásra lesz jogosult 138 állami vezetõ. A HVG emlékeztet rá, ez a múltban is így volt, amíg a Bajnai-kormány meg nem szüntette a kiváltságot.
FN.hu-lapszemle
2011. július 28. 09:01
19 hozzászólás Szóljon hozzá!
A kormány a minap úgy módosította egy korábbi rendeletét, hogy a jövõben az állami vezetõk különleges és soron kívüli egészségügyi szolgáltatásokat kaphatnak két fõvárosi intézményben. A kormánytagok, államtitkárok, miniszteri kabinetvezetõk egy módosított rendelet szerint díjmentesen kapnak különleges orvosi ellátást a Központi Honvédkórházban és a Kútvölgyi Kórház kiemelt részlegén. Helyettük a közigazgatási tárca fizet. Erre 20 millió forintot költ az állam.

A kormányrendelet megjelenése után a Blikk egyebek mellett annak próbált utánajárni, "magánkézben van-e a Kútvölgyi kiemelt részlege", ha igen, miért nem állami in­téz­mény­re esett a választás? A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium lapzártáig nem válaszolt a lapnak.

A VIP-ellátás a szakmai szervezetek szemét is csípi. Cser Ágnes, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint az ötlet szánalmas és ízléstelen, mert az állami vezetõk így jobb ellátásban részesülnek, mint a többi beteg. Márpedig ezzel folytatódik a rákosista és kádárista korszak.

– Ez egy õrület – mondta a lapnak Garai István Levente (MSZP), a parlament egészségügyi bizottságának tagja. Mint mondta: magukra költenek, miközben az egészségügyre jövõre 9 százalékkal kisebb értékû forrás juthat, mint az idén.

A Blikk megkérdezte a Fidesz-frakció véleményét is, helyeslik-e, hogy pluszforrás jut az állami vezetõk ellátására, miközben a takarékosság az egészségügyet is sújtja. Lapzártánkig azonban a Fidesz sem válaszolt.

A HVG a téma kapcsán arról ír, hogy a VIP-gyógyítást, mint járandóságot a Bajnai-kormány szüntette meg. A hetilap szerint egyébként egyik kiszemelt kórház sem tudja egyelõre pontosan, hogy hány fõ gyógyítását várják el tõlük és fõleg mennyiért, hiszen a szerzõdés feltételeinek pontosítása várat magára.
Link