Lemondott posztjáról a négy legmagasabb rangú török katona, miután a tábornoki kar jelentõs része kormányellenes összeesküvés vádjával rács mögött van. Az elmúlt évtizedekben a szekuláris török államot védelmezõ hadsereget „bedarálja” az iszlamista kormányzó párt.

Bizonytalanság és nyugtalanság uralkodik a török hadseregben, miután a négy legfelsõbb katonai vezetõ pénteken lemondott tisztségérõl, így tiltakozva az ellen, hogy a hatóságok immár 250 tisztet tartanak fogva, Recep Tayyip Erdogan kormánya elleni összeesküvéssel vádolva õket.

Az egyik lemondott parancsnok, Isik Kosaner vezérkari fõnök "fegyvertársaihoz" intézett búcsúbeszédében kifejtette: lehetetlenné vált, hogy folytassa a munkáját, mivel nem tudta megvédeni embereit, akik szerinte kifogásolható bírósági eljárás nyomán jutottak rács mögé. Kosaner mellett lemondott posztjáról a légierõ, a haditengerészet és a szárazföldi erõk parancsnoka is.

A Sabah címû török újság, amely a visszalépésekrõl szóló cikkének a "Négycsillagos földrengés" címet adta, arról is szót ejtett, hogy Kosaner kritizálta a hadseregrõl a médiában megjelenõ híradásokat. "A kormány azt a látszatot próbálta kelteni, hogy a török hadsereg egy bûnszövetkezet, és a részrehajló média ezt mindenféle kitalált történetekkel alá is támasztotta" - állította a volt vezérkari fõnök.

Az elmúlt években a hadsereg vezetõi részérõl egy kormányellenes puccs sokkal valószínûbb forgatókönyv lett volna, mint az, hogy lemondanak, azonban Erdogan egy sor, az európai uniós csatlakozás gyorsítását célzó reformmal véget vetett a hadsereg dominanciájának. Most pedig, hogy a legfõbb vezetõk lemondtak tisztségükrõl, lehetõvé válik a kormányfõ számára, hogy a pártjához hû embereket ültesse a kulcspozíciókba.

A katonai vezetõk befolyásának csökkenése különösen nyilvánvalóvá vált tavaly, amikor a hatóságok a "Pörölycsapás" fedõnevû, a gyanú szerint az Erdogan-kormány megdöntését célzó összeesküvésben való részvétel miatt elkezdtek nyugalmazott és még aktív tiszteket letartóztatni. A hadsereg álláspontja szerint a 2003-ban, egy katonai szemináriumon felvázolt "Pörölycsapás"-akció pusztán egy háborús szimulációs gyakorlat volt, és a tiszteket hamis bizonyítékok alapján vették õrizetbe. Jelenleg körülbelül 250 katona, köztük negyven tábornok - az összes tábornok közel egytizede - van börtönben, többségük a "Pörölycsapással" összefüggésben.

A letartóztatások miatt a hadseregben bizalmatlan, gyanakvó hangulat alakult ki, és a tisztek arra vártak, hogy a tavaly augusztusban kinevezett Kosaner végre világosan állást foglaljon az ügyben. Az Askam címû újság értesülései szerint a katonai vezetõk számára az jelentette az utolsó cseppet a pohárban, hogy az "Internet Memorandum"-ként elhíresült, szintén egy feltételezett katonai puccsal kapcsolatos eljárásban a bíróság pénteken elfogadta a vádemelést, és az ügyészség 22 ember, köztük tábornokok és admirálisok letartóztatását rendelte el.

Bár a felsõ vezetés hirtelen lemondása kissé kellemetlen lehet Erdogan kormányfõ számára, elemzõk szerint nem jelent komoly politikai fenyegetést az eset. A kormányfõ pártja, az Igazság és Fejlõdés (AK) júniusban sorjában harmadszorra nyerte meg a parlamenti választásokat, a voksok 50 százalékát besöpörve. A katonai vezetõk visszavonulása ráadásul azt jelenti, hogy az iszlamista gyökerekkel rendelkezõ AK végsõ gyõzelmet arathat a hadsereg fölött, amely magát a szekuláris állam védelmezõjének tartja.

Forrás: Link