A forgalomban lévõ készpénz 73 százalékának a holléte bizonytalan - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által készített elemzésbõl.

Az MNB az érintett szereplõk bevonásával átfogó felmérést készített a hazai fizetési módok társadalmi költségének becslésére. A több mint 150 oldalas tanulmánynak ezúttal a készpénzfizetésre vonatkozó fejezeteit vizsgáltuk meg.

1630 milliárd van a rejtett gazdaságban

A készpénzes mûveletek száma 2009-ben 2,8 milliárd darab volt, összesen 51,4 ezer milliárd értékben. Az arány rendkívül rossznak tekinthetõ a nyugati országokhoz viszonyítva. Nálunk ugyanis a kiskereskedelmi fizetések mindössze 7-8 százaléka történik bankkártyával. Ezzel szemben Norvégiában 2007-ben a fizetések 76 százaléka történt kártyával.
Magyar Nemzeti Bank

Simor: még jövõre is 10 százalék felett lesz a munkanélküliség

Vártnak megfelelõen alakult a jegybank nemzetközi tartaléka

MNB: a Széll Kálmán Tervvel is feszített lehet a jövõ évi költségvetés

630 millió euróval csökkentek a magyar tartalékok

Járai szerint jogszabálysértések történtek az MNB-nél
További cikkek »

A hazai összes tranzakció 92 százalékát a háztartások által a vállalatoknak kifizetett pénzek tették ki 2,6 milliárd mûvelet keretén belül. Értéke 7563 milliárd forint volt, de érthetõ módon nem ez a szektorok közötti pénzáramlás jelentette a legnagyobb forgalomértéket, hanem a vállalatok közötti készpénzforgalom, ami több mint 41,3 ezer milliárd forint értékû volt.

2009-ben a forgalomban lévõ összes készpénz állományi értéke egyébként 2232,19 milliárd forint volt, amibõl 304 milliárd a vállalatoknál, 168 milliárd a pénzforgalmi szolgáltatóknál (hitelintézetek, Magyar Posta), 2,78 az államnál tartott pénz volt. A háztartásoknál a becslések alapján 1750 milliárd értékû készpénz lehet, a felmérés alapjául szolgáló ezer háztartás megkérdezése alapján viszont mindössze 129 milliárd forint volt. Így a forgalomban lévõ készpénz 73 százalékának (1630 milliárd forintnak) a holléte bizonytalan, vélhetõen azonban ez az összeg a rejtett gazdasághoz kapcsolódhat.

A vállalatokra jut a legnagyobb költség

Az MNB elemzõinek becslése szerint a vállalati szektornak a készpénzhasználattal kapcsolatban felmerülõ költsége 114,14 milliárd forint volt 2009-ben, míg a háztartásoké 37,39 milliárd forint (a készpénztartáson elszenvedett veszteség nélkül). Az állam költségét a tranzakciószámok és a vállalati fajlagos költségek alapján becsülték meg, így privát költségre 1,94 milliárd forint jött ki.

A készpénzes mûvelete lebonyolítása társadalmi szinten összesen 208,82 milliárd forintot generált, ami az éves GDP 0,8 százaléka. Az egy mûveletre esõ társadalmi költség pedig 73,66 forint volt. Az elemzésbõl kiderül, hogy összességében minden szektor esetében veszteséges a készpénzhasználat, hiszen a ráfordítások meghaladják a mûveletek során elért bevételeket.

Struktúraváltással spórolni lehetne

A tanulmány szerint abban az esetben, ha a hazai 150 millió darab bankkártyás fizetést feltornásznánk 1 milliárdra, ezzel megközelítve a skandináv országok kártyahasználati arányát, akkor társadalmi szinten évente 11,35 milliárd forinttal lehetne csökkenteni a fizetések lebonyolításának költségét.

"Ez egy viszonylag kis szám a hazai GDP-hez viszonyítva, ugyanakkor jelentõsnek mondható
a hazai fizetési infrastruktúra és iparág méreteihez képest. Ez a megtakarítás elsõsorban abból adódik, hogy a készpénzes tranzakciók darabszámának csökkenése nagyobb mértékben csökkenti a készpénzes fizetés változó (tranzakció-darabszámtól és lebonyolított értéktõl függõ) költségeit, mint amilyen mértékben növeli a bankkártyás vásárlások változó költségeit" - indokolja a tanulmány.

Link