Mindannyian érezzük, szinte már mindenki érzi azt, hogy megváltozott az idõ, megváltozott az idõjárás. Olyan idõjárási anomáliák fordulnak elõ napról-napra, hogy csak kapkodjuk a fejünket, nem tudjuk hova tenni ami körülöttünk zajlik, sokszor nem értjük mi van. Az idei nyár két dologról szól, hõségrõl és hidegrõl, vagy elviselhetetlen melegünk van, vagy durva nyári ellentéteként szokatlanul hûvös és hideg, dzsekis idõ van. Köztes meteorológia állapot nincs, ami az emberre nézve kissé kellemesebb lenne. Olyan jelenségeket tapasztalunk meg manapság, amivel az eddigiek folyamán még nem találkoztunk.

Az idei nyár most igazán ízelítõt adott abból nekünk, mi is az a globális éghajlatváltozás, mi is az idõjárásváltozás, és mi is az, ha még ezek mellett valakik állandóan változtatják is az idõjárást. Olyan meteorológiai, idõjárási anomáliákat tapasztalunk, amivel még eddig nem találkoztunk. Anomáliás, anomalikus, anormális lett az idõjárás, tehát teljesen rendellenes, szabálytalan, nem megszokott, nem normális. Lakhatunk az ország bármely pontján, akármely szegletében, mindannyian ugyanazokkal a rendellenességekkel találkozunk. Az idei nyáron már volt 40 C-os pokoli hõség is, utána pedig rá néhány napra hirtelen 15 C-os hûvös és hideg idõ. Az egyik nap olyan hõség van, hogy rosszul vagyunk tõle, másnap viszont akár 20-25 C-al is lehet hirtelen kevesebb. Csak legyen szervezet aki el bírja viselni ezeket a 20-25 C-os állandó hõingadozásokat. Sajnos sokan vannak akik nem bírják el már ezt. Elsõsorban az idõsebb, betegebb korosztályra gondolok itt, akiknek a szervezete már nem bír el úgy mindent. Nagyon sokan halnak bele közülük évrõl-évre minden nyáron ezekbe az idõjárási anormalitásokba. Az összefüggések láncolata ugye itt is világosan látszik, legalább nem kell nekik nyugdíjat fizetni. A Franciaországban és Oroszországban a közelmúltban lezajlott események ezt jól bizonyítják. A két ország fõvárosának éghajlata nyáron hasonló, az egyik óceáni, a másik kontinentális, de mindkettõ viszonylag hûvösebb nyarú. A Párizsi, 2002-es közel 40 C-os kánikula alkalmával több mint húszezer idõsebb ember halt bele az addig ott sosem tapasztalt hõségbe. A Moszkvai, 2010-es tavalyi közel hasonló, még addig ott is sosem tapasztalt hõségkor hasonló volt ez a számadat. Az történt ami törvényszerû volt, amit addig nem tapasztaltak az ott élõ emberek, és nem voltak hozzászokva, azt a gyengébbek, betegebbek nem bírták elviselni, és nagy számban hullottak el benne. A meteoropátia, azaz az idõjárás változás, változtatás kiváltotta rosszullét, betegség, és adott esetben halál már nyilvánvaló és jól látható jelenség lett szinte mindenhol. A meteorobiológiai szempontból, azaz az idõjárás változás élõlényekre gyakorolt hatása drasztikus módon látszik. Az emberekre és az állatokra egyaránt hat, sõt a növényekre is természetesen. A rengeteg borús, esõs idõ, volt hogy hetekig nem láttuk a napot, megtette hatását. Az idei rossz nyarat megsínylette már nagyon a mezõgazdaság és az idegenforgalom, vendéglátóipar is egyaránt. Magyarországon ez a két húzóágazat nyáron, most egyik sem húz, már így ezek sem sajnos.

A melegfrontokról: - Amikor még jó az idõ, csak a front elõtti térségben fellépõ nyomássüllyedés és az elsõ felhõk megjelenése sejteti az idõjárás romlását, és ezzel együtt az idõjárás-érzékenyeknél megjelennek az elsõ panaszok: levertség, ideges nyugtalanság, ingerlékenység, alvási zavarok, szorongás, depresszió, nyomott lelkiállapot, szédülés, fejfájás és más fájdalmak, például sebheg- és fantomfájdalmak jelentkeznek. Mivel a levertséghez a koncentrációképesség csökkenése és a reakcióidõ növekedése társul, az orvosi ügyeletek például Németországban, Ausztriában felkészülnek a közlekedési, üzemi, illetve háztartási balesetekre. Ez persze nálunk Magyarországon nem így történik.. A stabil melegfront idején a hegek, régi törések, fantomfájdalmak, alacsony vérnyomás miatti keringési zavarok és reumás panaszok léphetnek fel. Gyakoriak a lázas megbetegedések, nõ a vérzékenységre való hajlam. Számos tanulmány szerint az idõjárás lefolyásának e szakaszában lényegesen gyakoribb a szívroham, szívinfarktus, gutaütés, vakbél-irritáció, glaukómás roham (fájdalom a szem belsõ nyomásának megnövekedése miatt), trombózis, embólia, erõs vérnyomáscsökkenés, vesekólika és haláleset, mint normál esetekben. Több embert szállítanak kórházba szív- és keringési panaszokkal. A közlekedési balesetek száma is növekszik.

A hidegfrontokról: - A labilis hidegfront a legrobbanékonyabb, legenergikusabb jelensége a légkörnek, így hatása a szervezetre is igen erõs. A hidegfront átvonulásakor a hidegebb levegõ viharos és egyenetlen szelekkel áramlik be, zivataros, akár viharos esõvel, jéggel vagy hóeséssel kísérve. Az erõsebb turbulencia, az intenzívebb levegõtömeg-kicserélõdés miatt gyakrabban lépnek fel panaszok és megbetegedések: kólika, görcsök, szívinfarktus, szívkoszorúér-fájdalmak, gutaütés, artériás embólia, glaukómás rohamok, de asztma és reumatikus panaszok is. Ilyenkor a vérzékenység nem jellemzõ, de a szervezet trombózisra hajlamosabbá válik. A görcshajlam növekedése miatt például a szülés megindulásában is jelentõs szerepet játszhat. A szervezet több vizet köt meg, így elõfordulhatnak súlyos ödémás állapotok, allergiás betegségek, ekcéma, szénanátha is. A vérnyomás és a pulzusfrekvencia emelkedik. Az emberi psziché viszont megnyugszik, feszültségektõl mentessé válik. Az ingerlékenység csökken, a reflexidõk megnyúlnak. Az állandó álmosság és nehézkes gondolkodás mellett fejfájás is kialakulhat. A hidegfront után általában erõs a lehûlés, esetleg a szél is mérséklõdik. Mindezek hatására depresszió, fejfájás, migrén, bronchitis, szapora szívmûködés és alvási zavarok jelentkezhetnek.

A nyári anticiklonokról: - Az ég kék, a nap süt: a legtöbb esetben ez tapasztalható egy anticiklonban. Mivel az anticiklonban nincsenek dinamikus idõjárási folyamatok, ezek területén nem lépnek fel idõjárásfüggõ panaszok. A hõség azonban jelentõsen megterheli a szív- és érrendszeri betegeket, különösen akkor, amikor a nagyon meleg idõjárás magas pára¬tartalommal jár együtt.
Ilyenkor a szervezet majd’ minden energiáját a hõleadásra fordítja, más biológiai, fiziológiai folyamatok háttérbe szorulnak. Ezért vagyunk ilyenkor sokkal fáradékonyabbak, kedvetlenebbek. Az izzadás során rengeteg ásványi anyagot és folyadékot veszítünk, amit pótolni kell. Ha errõl tudatosan nem gondoskodunk, szervezetünk további folyadék- és ásványianyag-veszteséget kell, hogy elviseljen. A szervezet kimerülésének jele a szórakozottság, fejfájás, de szédülés, hányinger is felléphet, illetve borzongás, hõemelkedés. Hõguta esetén a szervezet hõszabályozó-rendszerének szabálytalan viselkedése tudatzavarhoz, eszmélet¬vesztéshez, izomgörcsökhöz és legvégül – megfelelõ beavatkozás hiányában – halálhoz vezethet.
Sajnos már sem sem a régi, az idõ, az idõjárás sem már. Próbáljunk felkészülni a magunk módján, úgy ahogy tudunk, úgy ahogy lehet a rendkívüli idõjárási változásokra. Több folyadék, megfelelõbb táplálkozás, réteges ruházat, alkalmazkodóképesség, edzettség.. Kitartást kívánok addig is mindenkinek, a szebb napok eljöveteléig.
Íródott: "Anno Domini" - "Úr Évének" - 2011. augusztus 2-án..