(Csak utolérik az Eurót, ahogy arról már hónapok óta írtunk?)
A bankrendszer tõkeellátottsága megfelelõ - állapította meg idén áprilisban a jegybank stabilitási jelentése. Akkor még távolinak tûnt a 245 forintos svájci frank árfolyam, amivel a szakértõk a stresszpályán számoltak, mostanra viszont realitássá vált ez is, sõt. Az MNB szerint a stresszpálya mentén 83 milliárd forintos pótlólagos tõkeszükséglete lenne a magyar bankrendszernek, ehhez azonban még az erõs frank mellett további feltételeknek kellene teljesülni. Mfor.hu-háttér.

Ami áprilisban még extrémnek számított, az ma részben valóság

A kombinált hitel- és piaci kockázati, illetve a rövid távú likviditási stressztesztek a bankrendszer megfelelõ sokkellenálló képességérõl tanúskodnak. Egy szélsõséges makrogazdasági és pénzpiaci forgatókönyv bekövetkezése esetén 83 milliárd forint körüli pótlólagos tõkebevonási igény keletkezhet - állapította meg idén áprilisban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) stabilitási jelentése.

A jegybank a stresszpálya pontos feltételeit is közölte: az egy dolog, hogy az év végén 245 forintos svájci frankkal számoltak, azonban a 83 milliárd forintos pótlólagos tõkeszükséglethez még egyéb feltételeknek is teljesülni kellene. Többek között az kellene, hogy idén mindössze 2 százalékkal növekedjen a magyar gazdaság, míg jövõre már 0,2 százalékos visszaesés legyen. Ettõl egyelõre távol állunk, hiszen az idei évre 2,5-3 százalékos bõvülést jósolnak az elemzõk, és 2012-re is hasonló növekedéssel kalkulálnak.

A teljesen lelassuló magyar növekedés mellett a jelenleg vártnál magasabb inflációval számolt a stresszpályán a jegybank: az idei évre 4,3 százalékos, jövõre pedig 3,3 százalékos pénzromlást tartalmazott a teszt szemben a várt 3,9, illetve 3,6 százalékkal. Emellett a stresszforgatókönyv jelentõs kamatemelésekkel számolt, az idei évre 7,2 százalékos, jövõre pedig 8,4 százalékos forintkamatra lenne szükség.

A fentiek mellett a bankok számára az igazán komoly stresszhez az kellene, hogy az idén a várakozásnál kevésbé növekedjen, jövõre pedig csökkenjen a foglalkoztatás, illetve 10 százalékkal csökkenjenek az ingatlanárak, miközben az MNB tavasszal 3 százalékos visszaeséssel számolt.

Az összes feltétel teljesülése estén jósolta azt a jegybank, hogy a jelenlegi 8 százalékos minimális tõkekövetelmény mellett 83 milliárd, 9 százalékos törvényi minimum mellett pedig 167 milliárd forint pótlólagos tõkére lenne szüksége a magyar bankrendszernek.

Nincs komoly vészhelyzet
Bankok, bankrendszer

A Goldman Sachs leminõsítette az európai bankrendszert

Moody's: a magyar bankrendszer besorolási kilátása továbbra is negatív

Fitch: a magyar bankrendszer lassabban stabilizálódik

Megállíthatatlan a frank: csütörtökig csak az imádkozás marad

NGM: a teszt fontos eleme a válságra adott átfogó válasznak
További cikkek »

A fentiekbõl az látszik, hogy egyelõre nem fenyegeti komoly veszély a magyar bankrendszert, hiszen a stresszpályából egyelõre csak egy feltétel - a 245 forintos frank - teljesült, ráadásul az még korántsem biztos, hogy az év végén is a jelenlegi szinten lesz az alpesi deviza jegyzése, 2012 végéig pedig 257-ig emelkedik majd az árfolyam. A fenti feltételek mindegyikének teljesülésérõl legfeljebb akkor lehetne beszélni, ha a most sokakat aggasztó európai adósságválság tovább fajulna és egy újabb világméretû recesszióba torkolna.

A múlt heti kamatdöntés után Simor András, az MNB elnöke is igyekezett megnyugtatni a magyar bankokért aggódókat: "Az elemzés azt mutatta, hogy a bankrendszer ezek mellett az extrém árfolyamok mellett is képes lenne a keletkezõ veszteségek kezelésére, tehát tõkeereje, likviditási helyzete megfelelõ ahhoz, hogy ezt a szélsõséges állapotot is kezelje. Ez annak köszönhetõ, hogy a válság után a bankok hathatós intézkedéseke tettek mind a likviditási helyzetük, mind pedig a tõkehelyzetük javítása érdekében" - mondta a tavaszi teszttel kapcsolatban. A MNB elnöke hozzátette: "a következõ stressztesztet az októberi pénzügyi stabilitási jelentés fogja tartalmazni, de nincs okunk azt gondolni, hogy jelenleg a bankrendszer stresszellenálló képessége gyengébb lenne, mint áprilisban".

A nemzeti bank egyébként már áprilisban a stabilitási jelentésben is kiemelte, hogy a 83 milliárd forintos tõkeszükségletre elégséges fedezetet nyújtana az anyabankok elkötelezettsége, illetve az IMF-hitelbõl félretett 300 milliárd forintos alap, mely a pénzintézetek tõkeemelését szolgálja. A fentiekbõl az látszik, hogy ezekkel még a magasabb tõkekövetelmény melletti 167 milliárdos pótlólagos tõke is fedezhetõ lenne.

Miért rossz a bankoknak az erõs frank?

Az árfolyam stresszpálya mentén átlagosan 17 százalékos leértékelõdése minden más tényezõ változatlansága esetén nagyjából 63 milliárd forinttal növeli a túlsúlyban lévõ, devizatöbblettel rendelkezõ bankok körének eredményét, és összességében 2 milliárd forinttal csökkenti a forinttöbblettel rendelkezõ bankokét a teljes nyitott devizapozíción keresztül - állapította meg tavasszal az MNB. Ezt a pozitív eredményhatást azonban többszörösen meghaladja az árfolyamnak a hitelezési veszteségek növekedésén keresztül gyakorolt negatív hatása: az árfolyam hatásait parciálisan vizsgálva a hitelezési veszteségek 3,5-4,5-szer nagyobbak lehetnek bankrendszeri szinten, mint a teljes nyitott devizapozíción elért eredmény - teszi hozzá a stabilitási jelentés. A 17 százalékos leértékelõdés a frank esetében már megtörtént az áprilisi 205 forintosa szinthez képest, azaz a fenti számítások szerint már most komoly veszteséget okozott az erõs frank a bankoknak.

Tavasszal a jegybank arra is rámutatott, hogy szükséges lenne a bankok mérlegét megtisztítani a nemteljesítõ portfóliótól, ez ugyanis komoly kockázatokat hordoz magában. "Egy igen kedvezõtlen makrogazdasági forgatókönyv esetén a bankrendszerben eddig felhalmozódott nemteljesítõ hitelállomány jelentõs mértékû kockázat forrása lehet: egy esetlegesen szükségessé váló pótlólagos értékvesztés nemcsak a bankok jövedelmi helyzetét érintené érzékenyen, hanem kihatással lenne a szabályozói tõkekövetelmény teljesíthetõségére is" - olvasható az áprilisi stabilitási jelentésben.

A nemzeti bank jelentésében azt is kiemelte, hogy összességében ugyan kedvezõ tõkehelyzet jellemzi a hazai bankrendszert, de azon belül továbbra is jelentõs asszimetria mutatkozik. "A piac egyes szereplõi még a stresszforgatókönyv mellett is jelentõs tõkepufferrel rendelkeznek, azonban néhány bank esetében stresszpályán már jelentõs feltõkésítési igény jelentkezik. Stresszpályán darabszám alapján a bankok 28 százaléka szorul tõkebevonásra a törvényi minimum eléréséhez, míg mérlegfõösszeggel súlyozva a bankrendszer 25 százalékánál jelentkezik tõkehiány" - állapította meg a jelentés.
Link