A rendkívüli frankerõsödés, a pénzpiaci lefagyás és a fejlett országokban erõsödõ recessziós félelem újból kivéreztetheti a magyar gazdaságot. A három "front" együttes hatása nem jósolható meg pontosan, de egyes esetekre már készültek forgatókönyvek, mások hatásait pedig már a reálgazdaság élesben is produkálja.

Füstölgõ forintcsatorna

1.) A svájci frank hullámszerû erõsödése már hetek óta forró téma. A külföldi elemzõk a svájci frank drágulásakor mindig kiemelik Magyarországot és Lengyelországot, mint a régió azon országait, ahol különösen nagy lehet az árfolyam-növekedés negatív hatása.

A két ország között azonban fontos különbségek vannak, még ha csak a magánszféra eladósodottságának paramétereit nézzük is:

- Magyarország összes hiteltartozásának (lakossági 79,1% és vállalat 20,9%) mintegy 60%-a deviza alapú. Az ilyen adósságok 2/3-a svájci frank alapú, ami az összes hitel 40%-át jelenti.
- Lengyelországban 33% a deviza alapú hitelek aránya, aminek csak 20%-a CHF alapú. Ez az összes tartozás csupán 6,6%-át jelenti.

A Nomura londoni elemzõi szerint a svájci frank árfolyam 10%-os emelkedése a magyar GDP-re maximum -0,9 százalékpont lehet. Ugyanez a legpesszimistább becslések esetén is csak -0,2 százalékpont Lengyelország esetén. Hozzátéve, hogy hol tartunk most: év eleje óta a frank erõsödése miatt a forint 13%-ot gyengült azzal szemben.

Három sebbõl vérezhet ki a magyar gazdaság


2.) Talán itt a legfontosabb megjegyezni, hogy az MNB a banki stresszteszteket 257 CHFHUF árfolyam mellett készítette el. A minap arra a kérdésre, hogy milyen hatást fejthet ki a frank erõsödése a magyar bankrendszerre, az MNB Simor Andrást idézte, aki a júliusi 26-i kamatdöntõ ülést követõen kifejtette, hogy az MNB áprilisban stressztesztet végzett, amely azzal a megnyugtató következtetéssel szolgált, hogy a magyarországi bankok elviselik a svájci frank meredek erõsödésének sokkszerû hatását. A banki terheléspróba azt a helyzetet modellezte, hogy a frank árfolyama 2011 végére 245 forintra, 2012 végére pedig 257 forintra emelkedik. Ugyanakkor a stresszteszt tartalmazott egy negatív GDP-növekedésre vonatkozó feltételt és egy munkaerõpiaci sokkot.

A tegnapi pánikszerû eladási hullám hátán a svájci frank újból erõsödött, a CHFHUF pedig megnézte a 255-ös szintet is.

3.) Visszatérve a devizaárfolyamok hatásaira, az erõs frank hatása a devizahiteleken keresztül erõteljes visszafogó hatást jelent a magyar gazdaságra. Magyarországon alacsony a reálbérek növekedése (az elmúlt hónapokban 2-3%, de a korábbi hónapokban a magas infláció magas még ennél is alacsonyabb volt), gyenge a munkaerõpiac dinamikája és nincs belsõ - hazai keresletre épülõ - növekedés, ami ellensúlyozhatná a CHF/HUF árfolyam mozgásait. Amíg az elkölthetõ jövedelmet fogyasztás helyett kamattörlesztésre fordítja lakosság, a kiskereskedelmi eladások csökkenni fognak - vetítette elõre Peter Attard Montalto, a Nomura londoni elemzõje is.

Légüres térben a magyar gazdaság

Eközben a befektetõk egyre jobban tartanak attól, hogy újabb recesszió következik a világgazdaságban. Az Egyesült Államokból sorra érkeznek a rosszabbnál rosszabb gazdasági adatok, amelyek miatt felerõsödtek a recessziós félelmek, és egyre többen aggódnak amiatt, hogy az eurózónára is hasonló veszély leselkedik. A feldolgozóipar hónapok óta egyre pesszimistább. Az nem túl meglepõ, hogy az adósságválságban szenvedõ, megszorítások sorozatát végrehajtó periféria országokban így van, de elvesztette lendületét a német feldolgozóipar is, ami közismerten Európa motorja.

Három sebbõl vérezhet ki a magyar gazdaság

Mindennek elsõ hazai jeleként a magyar iparból júniusban teljesen eltûnt a bõvülés.

Ha pedig a magyar exportot húzó országok sorára pillantunk (lenti kördiagram), akkor láthatjuk, hogy a német gazdaság importigénye a magyar export növekedésének negyedét adja, további legalább két negyed kötõdik még uniós országokhoz. Nem is mondunk meglepõ dolgot azzal, hogy az európai konjunktúrában bekövetkezõ fordulat újból padlóra küldheti a magyar gazdaságot.

A GDP vártnál alacsonyabb, esetleg jóval alacsonyabb ütemû növekedése megjelenik a gazdaságpolitikai tervezés pontjaiban is, többek közt további intézkedéseket kívánhat meg a deficitcél tartása. Mindez pedig oda vezethet, hogy Magyarországon is kialakulhat egyfajta recessziós spirál, azaz folyamatos költségvetési kiigazítási kényszer, ennek nyomán egyre zsugorodó gazdasági kibocsátással, ami további kiigazítási igényt szül.

Három sebbõl vérezhet ki a magyar gazdaság

Fagyott pénzcsapok

A magyar gazdasági kilábalást eddig is jellemezte az szcenárió, hogy a régiós társakhoz képest jóval késõbb állhat helyre a hitelezési aktivitás, ami pedig a növekedés korlátja lehet. A "creditless growth" jelenség ugyan nem ismeretlen, ám összességében mégsem túl kívánatos állapot, és félõ, hogy a pénzpiaci lefagyás elég tartósnak bizonyulhat ahhoz, hogy a bankok hitelezési aktivitása újabb sokkot kapjon. Azaz hitelmentes vagy nehézkes hitelezési környezetben a gazdasági aktivitás is tartósan belassulhat.

Fontos jelzés továbbá, hogy az erõsödõ félelmeket ezen a héten már a magyar állampapírpiac is megérezte. A keddre meghirdetett 3 hónapos kincstárjegyekre alig volt lefedettség, és a meghirdetettnél kevesebbet értékesített az ÁKK, a csütörtöki 12 hónapos dkj-aukción pedig nyolchavi csúcsra emelkedtek a hozamok. Az állampapír-piaci feszültséget látva az Államadósság Kezelõ Központ csökkentette a jövõ csütörtöki kötvényaukciókra meghirdetett mennyiséget. Eszerint az eddig szokásossal szemben a 3 éves papírból 20 milliárd forint helyett 15 milliárd forintnyit, a 10 évesbõl 10 helyett 8 milliárd forintnyit kínál fel, míg az 5 éves papírnál megmaradt a 15 milliárd forintnyi meghirdetett mennyiség.

Az állampapír-piaci helyzetet jellemezve az elsõdleges állampapír forgalmazók azt mondják, nagyon alacsony a likviditás a magyar állampapírpiacon, alig vannak vevõk. Múltbeli tapasztalatai alapján úgy fogalmazott: az, hogy sok kicsi tétel látszik a kereskedési könyvekben és nem igazán lehet eladni nagyobb volumenben papírokat, vihar elõjele az állampapírpiacon. A nagyobb befektetõk ugyanis, ha megelégelik a hozamemelkedést, akár nagy összegû kényszereladásokba is kezdhetnek, amellyel "szétverhetik" a piacot és az árakat.

Link