Jens Ehrhardt, a legnagyobb német független alapkezelõ vezetõje szerint az egész eladósodottsági problémáért az euró bevezetése okolható. Szerinte Németország tartja el a bajba jutott államokat és elképzelhetetlennek tartja, hogy valaha is visszakapják a Görögországnak és Írországnak adott kölcsönöket. Úgy véli, a periféria országinak kilépése helyett a legjobb az lenne, ha Németország hagyná el az eurózónát. Az olaszok helyzetét nem tartja problémásnak, szerinte Franciaország okozhatja a következõ jelentõs problémát. Ehrhardt, akinek alapkezelõje 11 milliárd eurónyi vagyont kezel, az európai adósságválságról és a befektetõk aggodalmairól beszélt a német Focusnak adott interjújában.

Emelkedés várható a részvénypiacokon

Ehrhardt azt mondta, pénzügyi karrierje során ilyen nehéz idõszakon még nem ment át a világgazdaság, a legnagyobb nehézségnek azt tartja, hogy minden kiszámíthatatlan és túl sok múlik a politikusokon. Külön kiemelte, hogy mostanság rendszeresé vált, hogy a politika jegyében nem valós gazdasági elõrejelzéseket tesznek közzé egyes kormányok, ami összezavarja a befektetõket.

Úgy véli, a politikusok a válság kirobbanása után túlságosan beleszóltak az események alakulásába és a piac most átveszi az irányítást. A piacok jelenlegi reakcióit mégis meglehetõsen paradoxnak tartja, de hamarosan egy jelentõsebb emelkedést tart valószínûnek. Annak ellenére, hogy minden kilátás negatív, a részvények fundamentumai, azaz az egyes cégek által felmutatott teljesítmények nagyrészt javultak az utóbbi idõben, így elõbb-utóbb egy nagyobb kiigazítás várható. Ehrhardt a részvények részesedését alapjában mégis 60%-ra csökkentette. Ezt részben azzal indokolta, hogy Németországban, ahol nagyobb az exporttól való függés, rendkívül gyorsan esik a vállalatok profitja.

2011.08.04 14:50 Intõ jelek Németországból: felemásra sikerült a szezon

Ehrhardt szerint világszerte jelentõs problémák vannak a fiskális és a monetáris politikával is. A helyzet véleménye szerint a gazdaság egésze és a tõkepiacok számára egyaránt csak rosszabbodhat, rossz õszre számít, de medvepiac kialakulását nem tartja valószínûnek.

Reméli azonban, hogy a tavalyi évhez hasonlóan, a negyedik negyedév jobb eredményeket fog hozni, addig viszont az amerikai és az európai adósságproblémák további súlyosbodására egyaránt számít, ráadásul a harmadik negyedév historikusan mindig gyenge, idén pedig a szokottnál is nagyobb visszaesésen mehetünk keresztül véleménye szerint.

A részvények eladását úgy általában nem javasolja, szerinte a stabil eredményeket felmutató, jó nevû vállaltok mindig biztos menedéknek számítanak. A kötvényvásárlásokat illetõen sem pesszimista. Bár vannak kötvények, melyeknek hozama infláció alatti, nem tart hosszútávú hozameséstõl. Példaként a japán tízéves államkötvények 1,1%-os hozamát említi, ami az ottani deflációval együtt továbbra is szép hozamot jelent.

2011.07.27 13:51 Felejtsd el az aranyat és a frankot, fektess részvénybe!

A frank hosszú távon nem lehet erõs, az arany viszont igen

Egyre inkább a növekvõ infláció felé haladunk, ezért olyan vonzó az arany - véli a német guru. A befektetõknek euróik megtartását javasolja, mivel nem tartja Svájcot hosszú távú versenyzõnek - úgy gondolja, hamarosan leértékelõdik az alpesi deviza, így most érdemes begyûjteni a frankvásárlásból szerzett profitot.

Ezzel szemben, úgy véli, az arany hosszú távon sokkal jobban fog szerepelni, mint az euró. A pénzzel ellentétben az aranyat nem lehet nyomtatni, így Ehrhardt szerint öt év múlva sokkal magasabb lesz a legnemesebb fém árfolyama. Az arany jegyzésének nagy mértékû esését csak egy a 2008-as Lehman-csõdhöz hasonló pánikhelyzet esetén tartja elképzelhetõnek. Nem tart attól, hogy az aranyat nagy mennyiségben felvásárló ázsiai országok azt hirtelen eladnák, mivel számukra az arany tartása a jelenlegi piaci környezetben sokkal biztonságosabb, mint részvények vagy ingatlanok birtoklása.

Mindenrõl az euró tehet

Ehrhardt szerint minden jelenlegi problémának két okozója van: Alan Greenspan a Fed korábbi vezetõjének alacsony kamatpolitikája és az euró bevezetése. Ez a két dolog okolható a jelenlegi hatalmas mértékû eladósodottságért. Az alapkezelõ vezetõje szerint katasztrófába torkollana, ha az eurózóna tagjai kifizetnék a periféria országainak adósságait. Az "új Masrhall-terv" véghezvitele pedig lehetetlenné tenné, hogy az európai vagy épp a német gazdaság újra versenyképes legyen.

Ehrhardt szerint vannak még megbízható politikusok, akik megmenthetik a helyzetet, de túl sokan görgetik tovább a problémákat, ahelyett, hogy megoldanák azokat. A belga és amerikai kormányt különösen negatív példaként emelte ki.

2011.08.05 11:22 Már a magországokat fertõzi az euróválság

El kell hagyni az eurózónát

Az adósságválság kapcsán kijelentette, hogy Németországban korábban sem vásároltak és ezután sem fognak vásárolni olasz, illetve görög államkötvényekbõl. Úgy véli, a mediterrán országok számára az euró bevezetése arra volt jó, hogy az adottságaik alapján egyébként elérhetõ maximális életszínvonal felett éljenek. Most nehezen válnak meg ettõl, így a politikusok nem hajlandók megfelelõ megszorító intézkedéseket végrehajtani. Lehetetlennek tartja, hogy a periféria országai valaha is visszafizessék adósságaikat, mivel nincsenek megfelelõ természeti erõforrásaik a gazdasági növekedés biztosításához.

Olaszországban úgy gondolja, nem romlott a helyzet, 20 éve ugyanolyan az eladósodottság mértéke és pozitív lépésnek tartja, hogy hamar elfogadták a megszorító intézkedéseket, még ha azok csak a következõ kormányzat idején lépnek is életbe. Ezzel szemben Amerikában a helyzet folyamatos romlásáról beszél, ahol rendkívüli mértékben növekedett a költségvetési deficit az elmúlt években.

Az eurózóna válságával kapcsolatban úgy véli, nem Görögországnak kellene kilépni, Németország számára lenne az a legjobb, ha felhagyna a közös valuta használatával. Ugyan ez rosszat tenne az export számára, de a belföldi gazdaságra tett jó hatása semlegesíteni vagy felülmúlná azt. Az új márka vagy épp az új euró - ha csak az erõs országok, Finnország, Ausztria és Hollandia használnák azt - segítségével könnyen visszafizethetõ lenne a régi eurós adósság. Ezzel szemben ha a drachmát vezetnék be újra, az adósság a régi pénznemben megkétszerezõdne. A német kilépés ráadásul növelhetné a mediterrán országok versenyképességét is - véli Ehrhardt.

Franciaország a következõ dominó

A következõ veszélyforrásnak Franciaországot tartja, mely biztosan nem menne bele Németország kilépésébe és biztosan nem is tartana vele. A franciák voltak, a spanyolokkal és az olaszokkal együtt, az euró talán legnagyobb nyertesei Ehrhardt szerint. Franciaország, mely a második negyedévre 0,2%-os növekedésre számít csupán, az olaszokkal ellentétben nem tudta szinten tartani adósságrátáját, hanem növelte azt. Ráadásul a francia költségvetés hiánya kétszer annyi, mint az olaszé.

Összegezve tehát Franciaország nagyobb mértékben eladósodott, mint Olaszország, gazdasági növekedése pedig nem nagyobb. Ez aggasztja a német alapkezelõ vezetõjét és úgy véli, a francia és német államkötvények hozama közötti különbség túl alacsony. A francia helyzettel kapcsolatban nem lát jó megoldási kilátásokat, két lehetséges opciót vázolt fel egy kérdésben: hagyjuk, hogy a gyenge államok Lehman-módra bedõljenek vagy nyomtassuk csak továbbra is a pénzt, mint az amerikaiak?

2011.07.26 11:26 Franciaország a leggyengébb láncszem az elit klubban

Európai életben tartói a németek

A német gazdasággal kapcsolatban abszolút bizakodó Ehrhardt, de szinte biztosnak tartja, hogy a periféria országainak adott mentõcsomagba tett pénzt soha nem látják viszont. Görögországot és Írországot törött fogakhoz hasonlítja, a mentõcsomagokat pedig pusztán fájdalomcsillapítókhoz, amik nem számítanak hosszú távú megoldásnak. Csak akkor javulhat a helyzet, ha a problémás országok újra versenyképessé válnak. Ez viszont Ehrhardt szerint csak akkor lehetséges, ha a bajos országok adósságainak 100%-át elengedik.

Amit a mediterrán országok csinálnák, a német guru szerint, soha nem fog sikerhez vezetni. A jelenlegi helyzet alacsonyabb adóbevételekhez és még magasabb deficithez vezet. Különösen paradoxnak tartja, hogy Amerikában pedig nagy költekezéssel alacsonyabb adóbevételeket és nagyobb adósságot értek el a krízis során.

Úgy véli, sajnálatos módon, folyamatosan Németországnak kell fizetnie a többi ország adósságát. Ha továbbra is a németeknek kell finanszíroznia mindent, az az egekbe vinné a német kamatlábakat és ezzel sokat ártana az ország gazdaságának. Emellett biztos benne, hogy az Európai Központi Bank hamarosan ki fog fogyni tõkéjébõl és megszorítások mellett amputációra is szüksége lesz.

Nem csak Európa problémás

Az ázsiai piacokról is beszélt, úgy véli, hogy Kína inflációs problémái nem fognak egyhamar megszûnni, kétszámjegyû rátát is valószínûnek tart. Az ország 3200 milliárd dolláros devizatartalékaival biztosítékot jelent bankjai számára, de aggasztónak tartja az egyre inkább növekvõ üres buborékot, amik Kínában keletkeznek, ahol a nyugati országokhoz hasonlóan a válság után eladósodásból fedeztek beruházásokat.
Link