(Akkor most "kézzel" kell megszámolni a zsidó-cigányt?)
Visszavonta a miniszterelnök azt a kormányrendeletet, ami a népszámlálás adatainak elektronikus bevitelének költségeire irányzott volna elõ 2.5 milliárd forintot. A döntés okairól a KIM nem adott konkrét választ, informátoraink túlzónak tartják az összeg nagyságát, és több szcenáriót is felvázoltak a döntés lehetséges okairól. Számításaink szerint szeptemberig ki kellene írniuk a közbeszerzést, különben csúszik a menetrend.

Semmit nem lehet tudni arról, hogyan dolgozza fel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az október elsején induló népszámlálás adatait – az errõl szóló kormányrendeletet ugyanis visszavonta Orbán Viktor. A rendszerváltás utáni második cenzus adatait eredetileg a legmodernebb technikával tervezték feldolgozni, vagyis a papíralapú kérdõívekrõl is elektronikusan, úgynevezett optikai karakterfelismerésen alapuló eljárással kerültek volna válaszaink az adatbázisokba. Erre az eredeti kormányrendelet szerint 2,5 milliárd forint értékben írtak volna ki közbeszerzést, a költségvetés terhére. Június 18-án azonban – mint az aznapi Magyar Közlönybõl kiderül – a kormányfõ visszavonta a rendeletet, azóta nem tudni, mi lesz az adatfeldolgozással.

Tíz éve is elektronikusan dolgozták fel az adatokat, mert már akkor is ez volt a legolcsóbb – beszkennelték a kérdõíveket. Úgy tudjuk, szociális megfontolásokból elõzetesen azt a lehetõséget is megvizsgálták hogy egyetemisták vigyék be az adatokat, de végül a teszteken kiderült, hogy így túl magas volt a hibaszázalék. Így egy szakmai csoport jött létre az elektronikus feldolgozásra. Egy az akkor történtekre rálátással bíró forrásunk szerint az a szakértõi csapat ma is bõven el tudná látni a feladatot – akkor ráadásul 1.5 milliárd forintra rúgott a költség, informátorunk szerint ennek most sem lenne drágábbnak lennie, fõleg nem majdnem a duplájának. Ráadásul a tíz évvel ezelõtti szakmai csapat ma is rendelkezésre állhatna.

Többféle forgatókönyv

Informátoraink szerint a rendelet visszavonásának hátterében több tényezõ is állhat. Egyrészt megint felmerült, hogy – szintén szociális megfontolásokból – manuálisan vigyék be az adatokat, ezzel jónéhány embernek munkát adva ideiglenesen – akár egyfajta közmunkaként is. Egy másik szcenárió szerint a kormányfõ azért „borított”, mert a népszámláláshoz köthetõ közbeszerzéseken már sikerrel indult korábban az MSZP-s üzleti körökhöz, és Gyurcsány Ferenchez köthetõ Állami Nyomda Nyrt., és ez kiverte a biztosítékot a kormánypártnál. (Megkerestük az állami nyomdát, valóban nyertek, õk szállítják a papírt a kérdõívekhez, de mint lapunkkal közölték, ez nincs összefüggésben az adatfeldolgozással, így a rendelet visszavonása sem érinti õket.) Igaz, az Állami Nyomda szállította a papírt az elõzõ népszámlálás idején is.

Népszámlálási kérdõívek 2001-ben. Kartotégadatok
Fotó: Marton Szilvia

Végül egy harmadik forgatókönyv szerint számos, a most hatalmon lévõ politikai garnitúrához köthetõ cég is szívesen rástartolna a megbízásra – igaz, emiatt önmagában nem kellett volna visszavonni a rendeletete, hiszen nem írták még ki a közbeszerzést az adatfeldolgozásra. Ennek kapcsán például a Széles Gáborhoz köthetõ, a vállalkozó tulajdonolta Mûszertechnika Kft.-bõl a cégadatok szerint 2006-ban kivált Baravogroup Holdingot említették. (A Bravogroup ügyvezetõje Lakatos Csaba, aki tagja volt a Mûszertechnika igazgatótanácsának is.) A cenzushoz kötõdõen kapott már állami megbízást a Fideszhez köthetõ cég, az eseményt kísérõ médiakampányt az az Inter Media Group Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. végezheti 177 millió forintért, ami 2010 júliusától részben Patonai Péter minõsített többségû tulajdonában van. Patonai az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója volt az elsõ Orbán-kormány idején.

Megkérdeztük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot (KIM), miért vonták vissza a rendeletet, mikor írják ki az újat, és hogy mindez nem veszélyezteti-e az eredeti menetrendet. Arra is kíváncsiak voltunk, igaz-e, hogy azért döntött így a kormányfõ, mert esetleg manuálisan végzik majd a feldolgozást, illetve van-e alapja annak, hogy az Állami Nyomda képbe kerülése miatt történt a lépés? A sajtóosztálytól csak egy általános választ kaptunk, eszerint „a rendelet visszavonására azért volt szükség, mert a népszámlálással kapcsolatban bizonyos technikai döntések még nem születtek meg. A visszavonással azt igyekezett elkerülni a kormány, hogy a közbeszerzési eljárás megindítása engedélyezése így esetleg visszamenõlegesen kényszerpályára vitte volna ezeket a döntéseket”.

Szeptemberig van idõ

Virágh Eszter, a KSH népszámlálás ügyeinek kommunikálásával megbízott szóvivõje a rendelet visszavonásáról azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a kormányhatározat felhatalmazta a KIM-et, az NFM-et és a KSH-t, hogy egyeztessen a leghatékonyabb és legköltségkímélõbb adatfeldolgozási technológia kiválasztásáról. Virágh Eszter cáfolta, hogy közmunkásokkal végeztetnék el az adatfeldolgozást, mint fogalmazott, ehhez „jól felkészített munkaerõre van szükség, akárki természetesen nem tudja elvégezni”.

Bármilyen döntés születik, a terveknek megfelelõen elkezdõdhet decemberben az adatfeldolgozás, és nem csúsznak a határidõk – mondta a hvg.hu-nak Virágh Eszter. Számításaink szerint azonban ehhez az kellene, hogy szeptemberig kiírják a közbeszerzést az adatfeldolgozásra: a szabályok szerint az ajánlattételi idõ ugyanis 45 nap a kiírástól számítva, 30 nap áll rendelkezésre az eredményhirdetéshez, míg a szerzõdéskötésre a nyertes kihirdetésétõl számított 10-30 nap áll rendelkezésre a közbeszerzés szabályai szerint.

A 2,5 milliárd forintos keretösszeg kérdõív oldalanként kb. 50 forintos feldolgozási költséget jelentene. Ez a szóvivõ szerint a fejlett technológiák nyújtotta komplex szolgáltatásokhoz mérten reális, hiszen magában foglalja a szállításától kezdve, az egyszerû és a szöveges válaszok kódolásán, rögzítésén át az archiválást, sõt a kérdõívek megsemmisítését is. Most jóval hamarabb végeznek az adatfeldolgozással, mint tíz éve, és például a szöveges válaszok kiértékelése sem igényel annyi idõt, mint korábban, köszönhetõen az automatikus kódolási programnak. Néhány fontosabb adatot nagyon gyorsan, pár hónap alatt szeretnénk nyilvánosságra hozni, 2012 év végén pedig már megkezdjük a végleges adatok közlését is – mondta Virágh Eszter.

Mint ismeretes, az elõzõ népszámlálás az elsõ Orbán-kormány idejére esett. A KSH-t akkor Orbán egyik tanácsadója, Mellár Tamás vezette, mégsem ment minden problémamentesen. Emiatt történt, hogy a legtöbb hazai cenzustól eltérõen nem kerek évben, tíz évvel az elõzõ után, vagyis nem 2000-ben, hanem 2001-ben gyûjtötték az adatokat. Korábban csak 1869-ben, 1941-ben és 1949 ben tértek el attól, hogy az évtized utolsó évében legyen a népszámlálás idõpontja.
Link