"Üdv!
Ebben nagyon érdekes apró elszólások vannak, és adatok a GMO szenyezéssel kapcs!Elég korrekt kis riport... persze nem megy a dolgok legmélyére, és csak a hivatalos tudomány szemüvegén át néz,de vannak benne legalább adatok, alapösszefüggések!"

Egyáltalán nincs krízis, mégis elgondolkodtató és nagyon is figyelmeztetõ, ami Magyarországon történt GMO-ügyben. A genetikai módosítás veszélyeirõl és sajátosságairól, no meg a különös fertõzésrõl és körülményeirõl beszélgettünk Ács Sándorné agrármérnökkel és Darvas Béla kutató biológussal, az MTA doktorával.

Akik beszélgettek (balról): Sinkovics Ferenc, Ács Sándorné és Darvas Béla. A tízparancsolatot is felülírja ma az áruk szabad áramlásának törvénye. Az igazság szabad áramlásáról viszont szó sem esik
Akik beszélgettek (balról): Sinkovics Ferenc, Ács Sándorné és Darvas Béla. A tízparancsolatot is felülírja ma az áruk szabad áramlásának törvénye. Az igazság szabad áramlásáról viszont
szó sem esik (Fotó: Csudai Sándor)

Sinkovics Ferenc: Sok mindent tudunk, vagy inkább tudni vélünk a GMO-ról, de kérdés, hogy hol tart ma a GMO-val kapcsolatos tudományos munka?
Darvas Béla: Az alapkutatás természetesen messze elõrébb jár a gyakorlatnál. Ezért is mondjuk azt, hogy élelmezés, takarmányozás, illetve termesztés gyakorlatában megjelent GM-növények még az elsõ generációs géntechnológia produktumai. Ez az egyik félreértés oka is a géntechnológusok és azok között a tudósok között, akik a GMO mellékhatásait kutatják. A géntechnológusok ugyanis mindig a kutatás élvonalának eredményeirõl beszélnek, ezekkel érvelnek a GMO mellett. Csakhogy ezek az eredmények a legjobb esetben is jó, ha tíz év múlva kerülnek át a gyakorlatba. Akik mellékhatás-kutatással foglalkoznak, azok elsõsorban azt a két GM-növényt vizsgálják, amelyek vetési engedéllyel rendelkeznek Európában. Ez a MON 810-es kukorica, és az Amflora burgonya. Magyarországon ezekre is vetési tilalom vonatkozik.
Ács Sándorné: Kétségtelen, hogy a géntechnológia új fejezetet nyitott az emberiség történetében, hiszen ezzel lehetõsége nyílt arra, hogy az egyik fajból a másikba ültessen át géneket, s ezzel teljesen új tulajdonságokkal ruházza fel az adott élõ szervezetet. Gyakran mondják a GMO pártolói, hogy nem más az egész, mint modern nemesítés, tehát nem kell tõle félni. A valóságban viszont a nemesítés során csak fajtából fajtába vándoroltak a tulajdonságok, a fajból fajba való átültetésre nem volt mód.

S. F.: Önök eleve elvetik a GMO-kutatást?
Á. S.: A GM-növények mezõgazdaságban való alkalmazását és vizsgálatok nélkül az élelmiszerekbe való kerülését tartjuk aggályosnak. Egyebek mellett azért, mert a tudomány nem ismeri például GM-növényekbõl készült élelmiszerek hatását az emberi szervezetre. És igaz, amit Darvas Béla mond, hogy több kutató úgy beszél a kísérleti fázisban levõ fajtákról, mintha ezek már termeszthetõk lennének. Ezzel összezavarják a közvéleményt, s aki nem érti a lényeget, az csodálkozik, miért akar több szakember is ellenállni. Ugyan melyik átlagos tévénézõ gondol bele, hogy a GMO esetében valójában nemcsak egy tulajdonság módosításáról, illetve átvitelérõl van szó, hanem arról, hogy ha ez a módosított élõ szervezet új tulajdonsággal rendelkezik, akkor további változásokat indít be a környezetében is.
D. B.: Én természetesen nem vetem el a GMO-kutatást, hiszen 2001 óta aktívan kutatok ezen a területen, csak kritikusan látom, mint bármit, amit szemlélek. Szerintem a növényi géntechnológia most éli a maga bronzkorát, de egy kollégám, Jenes Barnabás géntechnológus azt mondta, hogy még ott sem tartunk. Nagyon a kezdeteknél járunk még, de komoly tudományos ígéret ez a terület, nem tagadható.

S. F.: Sokszor hallott érv a GMO mellett, hogy ezeknek a növényeknek 25-30 százalékkal olcsóbb a termesztése, például a megspórolható növényvédõ szerek miatt, ráadásul több termést is adnak.
Á. S.: Üres propaganda. Egyfelõl nem hoz többlettermést a GM-növény, a hazai referenciamérések nulla és öt százalék közötti termésnövekedést mutattak ki a GM-kukorica esetében. És egyáltalán! Olcsóbb lehet-e az a vetõmag, aminek elõállításához nagyon költséges tudományos és technikai háttér szükséges? Ugyanakkor magyar GMO-párti tudósok szájából hallottam, hogy Magyarországon nincs is szükségünk a MON 810-es kukoricára, mert a kukoricamoly, vagyis az a kártevõ, ami ellen rezisztens lenne, nem okoz jelentõs veszteségeket, és nem is védekezünk ellene.
D. B.: Az állítólagos olcsósághoz még annyit, hogy a GM-növények termesztéséhez évente új licencszerzõdést kell kötni a vetõmagot elõállító céggel, a szerzõdés pedig kiköti, hogy a termésbõl nem foghat vetõmagot, s azt nem szaporíthatja tovább a gazdálkodó, azt újra és újra meg kell vásárolni a cégtõl. Ilyen formában olcsóságról eleve szó sem lehet. Ez a szerzõdés pedig olyan veszélyt rejt magában, hogy a gazdálkodó elveszíti a függetlenségét.

S. F.: No de a kártevõk elleni védekezés legalább biztos, termeljék azt a növényt akárhol!
D. B.: Ebben is az elején jár ez a mostani technológia. Mi környezetanalitikai kutatásokat is végzünk a rovaroknak ellenálló növényekkel. A toxin, ami elpusztítja a kártevõt, a kukorica minden részében mérhetõ valamilyen mennyiségben, de paradox módon nem ott van belõle a legtöbb, ahol kellene, vagyis ahol a kukoricamoly él. A legtöbb toxin a levélben található, miközben a moly lárvája a szárban vagy a csõben él.
Á. S.: A technológia ott tart még manapság, hogy bejuttatják az idegen gént az adott növény genetikai rendszerébe, de nem tudják meghatározni, hogy az pontosan hová kerül.

S. F.: A toxin szó jelentése, a méreg, eleve ijesztõ.
D. B.: Igen, az említett fehérjetoxin megjelenik a takarmányban, sõt az emberi táplálékban is, ha ilyen csemegekukoricát vagy kukoricából készült élelmiszert fogyaszt valaki. Olyan dolgot eszünk így meg, amit korábban nem. Létezik hagyományos növényvédõ szer a kukoricamoly ellen. Kipermetezik, kifejti a hatását, majd lemossa az esõ. A nevezett toxin viszont nem a sejten kívül van, hanem a sejtben, így nem mosható le. Ez a GM-kukorica lényegi különbözõségét adja. Hova vezethet ez? A Monsanto növényvédõszer- és vetõmaggyártó cég saját kutatásaiban rögzítette, hogy a GM-takarmánnyal etetett hím patkányok vese-, a nõstények pedig májtoxicitásra utaló jeleket mutattak. A kísérleteket egy francia kutatócsoport értékelte újra, s hosszan tartó vita keletkezett. Tény azonban, hogy a rovarrezisztens fajtákkal végzett etetési kísérletekben többször észleltek májrendellenességeket.

S. F: Milyen eredetû GM-kukorica okozta most a bajt nálunk?
D. B.: Több GMO-fajta magja is szerepelt mint szennyezõ. A legkritikusabb a Monsanto 2008-as termesztésû vetõmagja volt, ami Romániából származott. Abban az évben ott még több ezer hektáron termesztettek GM-kukoricát. Egy másik tétel Chilébõl érkezett. Magyarország GMO-mentességre törekszik. Sajátos jelenség, hogy hazánk a termésének háromnegyed részét exportálja, míg ennek helyébe importál a világ valamelyik távolabbi részébõl. Benne GMO-s szennyezésekkel. Vajon miért történik ez így?
Á. S.: És a legnagyobb probléma az, hogy a GMO-s szennyezés szemmel nem látható.

S. F. Vizsgálati úton nyilván kimutatható…
D. B.: Egy mérés hatvanezer forint. Több ezer zsák mentességének a bizonyításához legalább tíz–harminc mérés kell. A mostani problémákkal kapcsolatosan ötszáz mérést végeztetett eddig a magyar állam. Óriási pénz! S ha elveszítjük a külföldi partnerek bizalmát, ha megrendül a GMO-mentességünkben a bizalom, akkor minden exportra induló mennyiséggel kapcsolatosan méréseket követelnek majd. Kiszámolta már valaki, mennyibe kerül ez majd egy gazdálkodónak? Ha csak a vetõmagokat veszem, az önmagában ma egy 120 milliárdos üzlet az országnak, benne sok családdal, termelõvel.
Á. S.: A GMO körül kereskedelmi harc folyik, noha a mezõgazdaság bonyolult ökológiai rendszer. Talán sokan nem tudják, hogy ökológiai módszerekkel is komoly eredményeket lehet elérni az emberi egészség és a környezet veszélyeztetése nélkül, ezért nincs szükség az eddig ismertté vált génmódosításra.

S.F.: Fucss a magyar GMO-mentességnek?
D. B.: Három szennyezett szója- és kilenc szennyezett kukoricamintát találtak ötszázból. Hazánkban kétmillió hektáron termesztenek kukoricát, illetve kukorica-vetõmagot, ebbõl ötezer hektárt kellett megsemmisíteni, ahol a szennyezett magok aránya 0,1 százalék körül volt. Ez csekély mérték.

S. F.: Ki, vagy mi áll tulajdonképpen a GMO-jelenség mögött?
Á. S.: Ezen ne sokat gondolkozzon, az üzlet. És egy tucatnyi világcég.

S. F.: Állítólag tudtunkon kívül mi is eszünk GMO-származékokat. Ángyán professzor szerint az itthon kapható húskészítmények hatvan százalékában ott a GMO-elem a takarmányként használt szója miatt.
D. B.: Az Európába bekerülõ szója valóban glyphosate-rezisztens GM-növény. Korábban Magyarországon is megtalálta egy vizsgálat egyes szóját tartalmazó húskészítményekben. Tudományos vita folyik arról, hogy lebomlanak-e ezek az emberi szervezetben. Az úgynevezett newcastle-i kísérletben azt mutatták, hogy beteg emberekben esetleg nem. Ezt a kutatást sem fejezték be. Európában a GMO-tartalmú élelmiszereket külön jelölni kell. A GM-takarmányon nevelt állatokból készült húskészítményeknél viszont nincs jelölés, mondván, a GM-szója csak áttételesen kerül beléjük.
Á. S.: A Newcastle Egyetem kísérlete volt az egyetlen, amelyet embereken végeztek a GMO-val kapcsolatosan.

S. F.: Belekeveredett a mostani magyar történetbe a politika is. Diktatúrákhoz hasonlították hazánkat, amely szélsõséges eszközökkel áll ellen a GMO-technológiának.
D. B.: Ez eleve nem is igaz. Görögország például a kísérleteket is tiltja, Magyarországon viszont nyugodtan lehet kísérletezni.
Á. S.: Az Európai Vetõmagszövetségtõl érkezett ez a kritika. A nyilatkozattal egyébként saját szakmájának alapjait, a fajtaazonosság biztosításának fontosságát kérdõjelezi meg a szervezet elnöke, hiszen a vetõmagtermesztésnek éppen ez a lényege.

S. F.: Hát ez az, itt jön a képbe a politika!
D. B.: Ez a szakmai szervezet eleve úgy viselkedik, mintha uniós intézmény lenne, bár nem az, mégis igyekszik a magyar célokat és törvényeket felülírni, sõt ennek kapcsán minõsíteni a kormányt. Nem groteszk ez?
Á. S.: Nálunk mindenféle GM-növény termesztése tilos. Európában azonban tíz ország hirdetett eddig vetési tilalmat, köztük Franciaország – a legnagyobb kukoricatermesztõ ország – is. Jól mutatja a magyar politika következetességét az is, hogy az ország új fehérjeprogramot indít, tehát itt akarjuk megtermelni a fehérjetakarmányainkat. Ekkor nem lesz szükségünk a dél-amerikai GM-szójára.
D. B.: Nem politizálok, de nekem az tûnik fel leginkább, hogy a jelek szerint mindent felülíró szabállyá vált az áruk szabad áramlása. Ezzel ma már a bibliai tízparancsolat sem vetekedhet. Az igazság szabad áramlásáról viszont egy szó sem esik.
Sinkovics Ferenc
Link