Mibõl van egy mobiltelefon? Egy notebook? Egy tévé? Az ember azt gondolná, egy csomó mûanyag, alumínium, a csipekben szilícium, a vezetékekben réz, és készen is vagyunk. A valóság persze ennél jóval bonyolultabb, alig van olyan eleme a periódusos rendszernek, amit ne használnának fel a hétköznapi hitech cuccaink gyártásakor. Ilyen többek között a ritkaföldfémeknek nevezett 17 kémiai elem, amikkel kapcsolatban környezetvédõk és gazdasági elemzõk versenyt kongatják a vészharangot mostanában.

Lantanoidák, szkandium, ittrium – a nevek a kémikusokon kívül aligha csengenek ismerõsen bárkinek is. Viszont ott vannak okostelefonokban, lézerekben, atomreaktorok kontrolláló rendszereiben, speciális akkumulátorokban, orvosi berendezésekben, mint az MRI, a PET, és kisméretû, hordozható röntgenek; belõlük készülnek a nagyon kis méretû, de nagyon erõs mágnesek, amiket például számítógépek merevlemezei vagy szélerõmûvek turbinái használnak. Üvegszálas adattovábbító rendszerek jelerõsítõi, hibrid autók motorjai, projektorokban alkalmazott nagy fényerejû lámpák, a sor sokáig folytatható lenne.

A „nahát, milyen érdekes, hogy ilyen izék vannak a kütyükben körülöttünk” rácsodálkozás ott válik véresen komollyá, amikor kiderül, hogy ritkaföldfémeket gyakorlatilag csak Kínában bányásznak (a világtermelés 97 százaléka származik innen), és az országnak egyre kevésbé akaródzik kiszolgálni vele a világ iparának igényeit, inkább megtartaná magának.
rare6
Egy maréknyi didímium-oxid (ritkaföldfémek keveréke, neodímiumot és prazeodímiumot tartalmaz)
Made in China

A geológiai felmérések szerint a világ ritkaföldfém-tartalékának 37-48 százaléka van Kínában (ez gyakorlatilag egyetlen hatalmas lelõhelyet takar a mongol határ közelében), de jelentõs kitermelhetõ készletek vannak még Dél-Afrikában, Indiában, Kaliforniában, Ausztráliában, Grönlandon és Brazíliában is. Ennek ellenére szinte kizárólag Kínában bányásznak ritkaföldfémeket, a legutóbbi, 2009-es adatok szerint évi 129 ezer tonnát, miközben a világtermelés 132 ezer tonna.

A ritkaföldfémek ugyanis alapban mérgezõek, és a bányászatuk és finomításuk a világ egyik legveszélyesebb, és legdurvábban környezetszennyezõ dolga. A vörösiszap-katasztrófa óta van némi fogalmunk arról, milyen melléktermékei lehetnek a bányászatnak; hát a vörösiszap Disneyland a ritkaföldfém-finomítás erõsen toxikus, rákkeltõ, nehézfémekkel, uránnal és tóriummal szennyezett, radioaktív melléktermékeihez képest, amiket hatalmas mesterséges tavakban tárolnak a bányakomplexumok környékén. A kínai bányák becslések szerint csak savas, radioaktív szennyvízbõl évi tízmillió tonnát termelnek. A világ ritkaföldfém-fõvárosának számító Batou környezete pár év alatt holdbéli tájjá változott, a növényzet kipusztult, a környékbeli falvakat kitelepítették, amikor a lakóknak tömegesen kezdett kihullani a hajuk, és õszültek meg az ivóvízbe szivárgó mérgezõ anyagok miatt.
rare earth emissions
A radioaktív, savas szennyvizet egyszerûen kiöntik

Amikor a nyolcvanas években megnyíltak a belsõ-mongóliai bányák, és Kína olcsó ritkaföldfémekkel árasztotta el a piacot, a világon mindenhol leálltak a termeléssel, mert senki sem tudott versenyezni az árakkal (és nem is akart nagyon, inkább örült, hogy más teszi tönkre a bányászattal a saját környezetét). És úgy tûnik, most jött el az idõ, hogy Kína nekiálljon kihasználni a pár évtized alatt kialakult monopolhelyzetet.
Irány a szakadék

Becslések szerint 2015-re a világ iparának ritkaföldfém-igénye évi 185 ezer tonnára fog emelkedni. Kína eközben azt tervezi, hogy az exportját öt év alatt fokozatosan 35 ezer tonnára csökkenti, és a termelésével a saját iparát szolgálja ki a kivitel helyett.

A nyersanyaghiánytól való félelem folyamatosan hajtja fel az árakat. A diszprózium (erõs mágnesessége miatt adattároló eszközök, és elektromos motorok, neutronelnyelõ képessége miatt atomreaktorok fontos alkatrészeit készítik belõle) piaci ára fontonként 6-7 dollárról 210-220-ra szökött fel a kétezres évek óta, a neodímium (a világ legerõsebb mágneses anyaga) egy év alatt ugrott 19 dollárról 129-re, a cérium (vas-alumínium ötvözetek fontos adaléka) tavaly két hónap alatt produkált 450 százalékos áremelkedést. A mineralprices.com adatbázisa szerint a ritkaföldfémek nagy részének tavaly nyár óta legalább a duplájára emelkedett a világpiaci ára.
baotou satellite 0
Mûholdas felvétel Baotou egyik bányájáról, a kép bal oldalán a hatalmas szennyezõanyag-tárolókkal.

Nem kis pánikot okozott a világpiacon, amikor 2010 õszén egy elmérgesedett diplomáciai vitában bevetett érvként a kínai fél egy teljes hónapra egyszerûen leállította a Japánba szánt ritkaföldfém-szállítmányokat, és burkoltan embargóval fenyegette meg az EU-t, és Amerikát is.

A számítások szerint, ha a kínai elektronikai ipar a jelenlegi ütemben nõ tovább, a bányászat pedig ezt valóban az exportra szánt mennyiség átcsoportosításával szolgálja ki, 2012-2013 környékén reális esély van a ritkaföldfémek világpiacának összeomlására. A probléma az, hogy ha most elkezdenék újra megnyitni a világ elhagyott bányát, és újakat építeni a felderített lelõhelyekre, azok nem tudnának ilyen gyorsan annyira felpörögni, hogy fedezzék a csökkentõ kínai exportot. Magyarul az összes hitech iparág Kínán kívüli része a számítástechnikától az autógyártáson át az elektronikáig teljes sebességgel a szakadék felé tart.
500px-Rareearth production
A világ ritkaföldfém-termelésének alakulása 2000-ig (forrás: Wikipedia)
Egy maréknyi didímium-oxidért

A dél-kaliforniai Mountain Pass bányakomplexumot 500 millió dolláros beruházással tavaly év végén újra megnyitották, de csak idén õszre éri el a teljes termelõkapacitását. Oroszországban, Brazíliában és Dél-Afrikában is újra megnyílnak az elhagyott bányák, miközben a világ nagy bányatársaságai egymást tapossák az újonnan felfedezett lelõhelyek kiaknázásáért Kanadában, Észtországban, Grönlandon és Vietnamban. Hosszú távú tervként a NASA a Holdon található készletek kitermelhetõségét vizsgálja.

A japánok újrahasznosításban gondolkodnak: a Mitsubishi és a Hitachi kidobott mosógépek és légkondicionáló berendezések feldolgozásából próbálja meg két éven belül a ritkaföldfém-igényének 10 százalékát kielégíteni. Az ENSZ tévék és mobiltelefonok hasonló célú újrahasznosítására indított programot idén májusban.
20110501.174919 baotou city
Baotou, Belsõ-Mongólia, Kína

Ez azonban a következõ egy-két év várható problémáit aligha oldja meg, így teljes iparágaknak kell szembenézniük azzal, hogy vagy korlátozott mennyiségben tudják majd csak beszerezni a fontos alapanyagaikat, vagy egyszerûen sehogy. A durva áremelkedés a minimum, amivel szembe kell néznie az iparnak, hiszen az olcsó munkaerõt alkalmazó, és a környezetet a végsõkig kizsigerelõ kínai módszert a világon sehol máshol nem fogják bevetni.
Link