Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Egyszerûen és véglegesen meg lehetne oldani a devizahitelesek helyzetét

Létezik egy egyértelmû, gyors és végleges megoldás a devizahitelesek számára: október 1-jétõl minden devizaalapú lakáshitelesnél automatikusan életbe kellene léptetni a 180 forintos árfolyamgátat, a bankok pedig a gyûjtõszámlán felhalmozott összegeket minden évben leírhatnák a bankadóból annak összegéig - írta Angyal József adószakértõ, matematikus kedden a HVG Adózónában. Az adószakértõ megmagyarázza azt is, miért keletkezik extra profit a devizaalapú hitelezésen.

Már a kormány is jobb híján azt javasolja, hogy minél többen vegyék igénybe a törlesztõ részlet 180 forintos svájci frankon rögzítését. Ám, ha valaki azonnal lép, az is leghamarabb októbertõl vehetné igénybe az enyhítést, ráadásul ugyanolyan tortúrán kellene keresztül mennie, mint a hitelfelvételkor. Angyal József adószakértõ szerint létezik egy egyszerûbb és véglegesnek tûnõ megoldás.


A cikk szerint 260-270 forintos svájci frank árfolyamig a bankadó összege fedezné az árfolyamgát miatti banki veszteséget. A bankadót meghaladó banki veszteséget pedig a bankok költségként leírhatnák adóalapjukból, ami csak extrém esetben, svájci frank - euró paritás felett következne be.


A javasolt megoldással a cikk szerint végleges megoldás jönne létre. A 180 forintos árfolyamon befagyasztás talpra állíthatná az egyre nehezebb helyzetbe kerülõ több százezer fizetõképes hitelfelvevõt, így ez a növekvõ fogyasztás révén a gazdaságra is pozitívan hatna. Az eddigi intézkedések - a bankadó, a 180 forintos árfolyamgát, a gyûjtõszámlák -
nem vesznének kárba, sõt utólag igazolást nyerhetnének - írja az adószakértõ.


Angyal József a cikkben azt is kifejti, miért keletkezett extra profit a devizaalapú hitelezésen. Mint írja, amikor évekkel ezelõtt, a devizaalapú hitelek térnyerésével visszaszorultak a forinthitelek, az a bank, amelyik versenyben akart maradni, a forint megtakarításokat is devizaalapú hitelként helyezte ki inkább. Az elsõ kérdés, ami tisztázandó a devizaalapú hiteleknél az, hogy ezeknek a forint forrásai a bank által svájci frankban felvett hitelek vagy hazai forint megtakarítások voltak - mutat rá.


Az adószakértõ azzal a feltételezéssel él, hogy egy bank 15 millió forintos hazai forint megtakarítást helyez ki devizaalapú hitelként, s a folyósításkor egy frank 150 forintba kerül. A 15 millió forintot azonban a bank átszámítja deviza(frank)alapú hitelre, ennek alapján az ügyfél – papíron – 100 ezer frank devizaalapú hitelhez jutott, de valójában 15 millió forint hazai megtakarításból származó hitelt kapott. A törlesztés is forintban történik, de átszámítják svájcifrank-alapra.


Feltételezve, hogy az eredeti havi törlesztõ részlet 150 ezer forint (1.000 svájci frank), 250 forintos frank árfolyamon átszámolva (1.000x250) már 250 ezer forint. Az eredeti tõketartozás pedig 15 millióról 25 millió forintra (100.000x250) emelkedett, pedig a bank valójában 15 millió forint forrást helyezett ki.


A havi törlesztõ részlet úgy emelkedett csaknem 70 százalékkal, hogy ez a devizaalapú hitel "nem is látott" svájci frankot, mégis indokolatlanul kihat a törlesztõ részletre a frank egyre emelkedõ árfolyama. A svájci frank csak egy korábban divatos átszámítási metodikához kellett - írja Angyal József.


Ezeken a forint kihelyezéseken a bankoknak elképesztõen nagy extraprofitja keletkezett/keletkezik az adószakértõ szerint, aki úgy véli: e hiteleket minden további nélkül át lehetne számítani a folyósításkori árfolyamon svájcifrank-alapú hitelrõl forintalapúra.


A "klasszikus" devizahitelezés, amikor a bank a lakáshitelezéshez svájci frank hitelt vesz fel, amit átvált forintra, ezt adja a hitelfelvevõ magánszemélynek, és amikor az törleszt, visszaváltja (a már magasabb árfolyamon) a forintot svájci frankra saját törlesztéséhez. De még ebben az esetben is vannak olyan költségek, amelyek forintalapúak, mint például a kezelési költség, a folyósítási jutalék, s ezeken is nyer – nem is keveset - a bank a svájci frank árfolyamának emelkedésével. Ezeket a forintköltségeket is átszámítja ugyanis svájci frankra, pedig ezekhez nem volt svájci frank forrás bevonás - mutat rá Angyal József.


Nagyon nehéz lenne megmondani, hogy melyik devizaalapú hitelt nyújtották svájci frank forrásból, és melyeket hazai forint megtakarításból; az adósok között nem lehet diszkriminálni, egységes megoldás kell - írja az adószakértõ. (MTI)
Link

Hozzaszolasok

1489 #1 1489
- 2011. August 10. 12:48:10
Ezekszerint ismet csak az a hulye, akinek nincs hitele.
2466 #2 2466
- 2011. August 10. 16:25:51
vagy ez :www.falura.hu - Ismerjük meg a globális kaszinó (világgazdaság) szabályait, szemfényvesztését

A világ legnagyobb titkát nem páncélszekrényben õrzik. Hanem zajban.
Félrevezetik az embereket a mechanizmus lényegével és következményeivel kapcsolatban. Hogyan lopnak Magyarországon háztartásonként kb. évente 1 Millió forintot úgy, hogy nehéz azonosítani a tolvajt ? Ráadásul ezt az egész világon hasonlóan csinálják, a világ vagyonát leginkább ez koncentrálta. Ezért nem mûködik a demokrácia. A törvények a vagyonkoncentrációra vannak kialakítva, az emberi és környezeti értékek helyett. Esélyünk sincs, hogy a problémáinkat megoldjuk (adósság, nyomor, munkanélküliség, környezetkárosodás, társadalmi viszályok) amíg ezt a legnagyobb problémát nem kezeljük.
A történelem egy jelentõs alakja szerint az emberek többsége mentálisan képtelen megérteni a mechanizmust, amiáltal szép lassan elveszik a munkája gyümölcsét és a vagyonát. Szerintünk az emberek többsége igenis képes megérteni, csak azért nem érti, mert ügyesen félrevezetik. Persze mindenki maga dönti el. Bizonyítsa be, hogy ÖN NEM mentálisan képtelen megérteni a trükköt !
A pénz túlnyomó részét magánbankok teremtik a hitelezéseik során.
Ez nem titok, nem is szükséges részleteznünk, megtalálható a neten, közgazdaságtankönyvekben, rendeletekben: pénz multiplikátor, részleges tartalék, pénzteremtés. (money multiplication, reserve ratio requirements, money creation). Pl. Magyarországon a tartalékráta 5%, vagyis a magánbankrendszer meg20-szorozhatja az MNB által kibocsátott készpénz és elektronikus pénz ("banki tartalék") mennyiségét.
Akkor mégis, mi benne a titok ? A mechanizmus lényege, és következményei ! A közgazdaságtankönyvekben a mechanizmus úgy van bemutatva, hogy abból a lényeget megérteni nem lehet. A biztonság kedvéért elhitetik a közgazdászokkal, hogy a bankrendszer haszna = Pénzmennyiség * (hitelkamat - betetikamat). Ez a "kamatmarzs képlet". Ennek semmi köze a valósághoz. Ugyanis a bank nem a pénz után szed kamatot, hanem az adósság után. A megtévesztõ és hibás összefüggést hibás levezetésbõl hozzák ki: nem a rendszert nézik, hanem idõben és térben leszûkítve egy pontra (mintha 0 futamidejû hitelek lennének).
■Az adósság a bankok felé mindig nagyobb, mint az általuk teremtett pénzmennyiség. Ez matematikai törvényszerûség, a mechanizmusból következik.. Merthogy a hitelezéskor teremtett pénz csak kering, az adósság viszont kamatozik. Az ellipszises ábra azt mutatja, hogy az adósság a bank felé nagyobb, mint a pénzmennyiség, ami még forgalomban van a bank által teremtett hitelpénzbõl. A teljes bankrendszerre is igaz ez (ami a bankok összessége).
■Ugyanis a bank a kamatot költi el. Az eredetileg teremtett (számla-)pénz a törlesztés során megszûnik.
■ezért nem lehet az adósságot a bankrendszer felé visszafizetni: a gazdaságnak van egy pénzigénye (ami a GDP-tõl, pontosabban a Gross Output-tól és a pénz forgási sebességétõl függ) valakinek el kell adósodni, hogy legyen elég pénz a gazdaságban. Különben az adósságtörlesztések során lényegében elfogyna a pénz a gazdaságból.
■Az, hogy mennyivel nagyobb az adósság, mint a pénzmennyiség, az átlagos kamatoktól és futamidõktõl függ. Természetesen a nagy volumenû (és hosszú lejáratú!) beruházási és ingatlanhitelek dominálnak: az USA-ban kb 3x akkora az USD adósság, mint a pénzmennyiség (a forintra vonatkozó arány közelebb áll 2.5-hez). Tehát a "pénz értéke" sokkal inkább a (a bankrendszer felé fennálló) adósságunkat jellemzi, mint azt, hogy "mennyit vásárolhatunk a pénzünkért" (egymástól).


■Mutassa meg az ábrán, mi után fizet a bank kamatot (a lekötött betétek). Ez a kölcsönközvetítés volumene.



■Mutassa meg, mi után szed kamatot a bank. (az adósság után!)


■Most értette meg a világ legnagyobb titkát. A kettõ közötti különbség után szedett "kamat" (uzsora) az a parazitizmus, lopás, ami szép lassan a világ vagyonát koncentrálja nagyon kevés kézben. Ez az eredménye annak, hogy az állam megengedi a magánbankoknak az állami pénz adósságként történõ teremtését. Azáltal, hogy adósságként teremtik a pénzt, sokkal rosszabb a helyzet (kb. a GDP 20%-át tudják ellopni), mintha csak kibocsátanák és elköltenék (a GDP 3-10%-a).


■Azért nehéz észrevenni, mert már a bruttó bérekbõl hiányzik. A cégek kamatköltségei miatt alacsonyabbak a bérek és magasabbak az árak



■Az államnak bevételkiesés (a GDP 3-10%-a), hogy átengedte a pénzteremtést a magánbankoknak, ezért eladósodott. Magyarországon pl. a GDP 2.6%-a elég lett volna ahhoz, hogy 1989-2001-ig az államadósságot visszafizessük (még úgy is, hogy játékpénzért átengedték a közvagyont, és más módon is pazarló és korrupt államigazgatás folyt).


■Nem elég, hogy az egész világ eladósodik a bankrendszer felé: a mechanizmus a kezükbe adja a válságok irányítását is. (lásd pl. a FED-USD pénzmennyiség szándékos csökkentését 1929-1933) A válságok során gyorsabban áramlik a vagyon. Azoktól, akik adósok, és elszenvedik a válságot, azok felé, akiknek adósok (bankok haszonélvezõi), és akik elõre felkészülnek, és levezénylik a válságot.

Sírjunk vagy nevessünk ? A rossz hír, hogy a politikában (aminek a nép számára elõnyös stratégiát kellene kidolgoznia), és a médiában (aminek a véleményezés a feladata) senki nem érti a fentieket, a gazdaság legjelentõsebb hatását (ill. aki érti, szándékosan megtéveszt, elhallgatja). Szinte hihetetlen, hogy így van, mégis, tény. Hogy értenék, amikor a közgazdászokat is sikeresen megtévesztik ezzel kapcsolatban ?



Ha megértjük a mechanizmus lényegét, akkor teljesen nyilvánvalóvá válik, hogy nem értik, és ezért esélyük sincs helyes diagnózis felállítására (egyre mélyebb függõségbe taszítva az országot). Olyan, mintha integrálni próbálnának, miközben az összeadást sem értik. Nem fog menni! Ezért áll a világ úgy, ahogy. A vagyonkoncentrálók meg röhögnek a markukba, hogy a nép még mindig beveszi ezt a régi trükköt.



Tapasztalatból tudják, hogy amíg a tömegtájékoztatásban dolgozók is félre vannak vezetve (akik a munkavállalóik, tehát ezt munkafelvétel során biztosítható), addig a nép is félre lesz vezetve, mert felületes: nem képes alaposan szelektálni, érveket-logikát-tényeket megvizsgálni (tájékozódni).
A jó hír, hogy ha elég sokan megértik, akkor már lehet kezelni azokat a problémákat, amik ma lehetetlennek látszanak.



Tudom, hogy nehéz elképzelni, hogyan vezettek félre szinte mindenkit. Tény, hogy félrevezettek. Amint ennek ismeretében tudatosan alaposabban igyekszik megfigyelni a világot, kritikával fogadva a médiából áramló infot, sokat olvas, szép lassan ki fog rajzolódni a helyzet.

Tudnunk kell, hogy aki a fentieket nem veszi figyelembe, a legjobb szándék mellett sem képes a gazdaságot és a történelmet korrektül bemutatni, ill. a kisbefektetõ számára elõnyösen befektetni. Ez igencsak leszûkíti a források számát, és a kevés maradékot is kritikával kell fogadni.


Élete legnagyobb élménye lesz, amennyiben érdekli, hogy a világ hogyan mûködik. Látni fogja, hogy a hivatalos történelembõl lényegében kimaradt a (motiváció és gazdasági hatalom szempontjából) legjentõsebb tényezõ, a magánbankrendszer. Még az USA magánbankokból álló központi bankja, a Federal Reserve is ! Úgy látszik, a finanszírozó el tudja érni, hogy olyan beállításban válogassák és mutassák be az információt (híreket, történelmet, közgazdaságtant, stb...), ami számára kedvezõ.



Az adósságteremtés trükkje pontokba szedve


www.falura.hu
2418 #3 2418
- 2011. August 11. 09:05:23
Ez lenne a végleges megoldás?
http://static.guim.co.uk/sys-images/Guardian/Pix/pictures/2011/8/10/1312975863718/Homeless-person-Washingto-007.jpg
[img][/img]
:

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.12 masodperc
634,918 egyedi latogato