Már a kormány is aggódik: óriásit esett a tõzsde
Miután a Standard & Poor's AA+ besorolásra minõsítette le a világ legnagyobb gazdaságát, az Egyesült Államokét, a részvénypiacok nyugtalansága a világ legnagyobb országának piacait sem kerülte el. Ennek eredményeként a rubel és a legtöbb részvény erõteljes gyengülésbe kezdett, ami kedd estére konszolidálódott. Az orosz hatóságok hajlandóak bizosítani a likviditást, és szakértõk szerint a hullámvasút-effektus ellenére a rubel nincs veszélyben.

"Ha szükséges, akkor különbözõ csatornákon keresztül - Központi Bank, Pénzügyminisztérium - biztosítjuk a piacok likviditását" - mondta Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök augusztus 9-én kedden. A miniszterelnök a világ és Oroszország részvénypiacain végbemenõ hatalmas esésekkel kapcsolatban nyilatkozott újságíróknak. "Mi Oroszországban szükségesnek tartjuk, hogy szorosan figyelemmel kövessük a likviditást, a Pénzügyminisztérium és a Központi Bank szemmel tartja a helyzetet" - idézte Putyin szavait a RIA hírügynökség.

Az elmúlt napokban Amerika leminõsítésének hírére a világ összes piaca, így Oroszországé és nyugtalankodott, aminek hatására augusztus 8-án az RTSZ tõzsde indexe 7,84 százalékkal, a Moszkvai Bankközi Valutatõzsde indexe pedig 5,5 százalékkal esett. Az RTSZ indexe 1700 pont alá, pontosan 1657,77-re esett 2010. december 10-e óta elõször, míg a valutatõzsde 1499,79 ponttal zárta a kereskedését; 1500 pont alatt 2010. október 21-e óta elõször. Augusztus 9-én az RTSZ indexe 2,87 százalékkal, a valutatõzsde 0,13 százalékkal esett.
Moscow city - az orosz fõváros leendõ pénzügyi-gazdasági negyede.
Kattintson és nézegessen képeket Moszkváról!

Ennek megfelelõen a rubel sem kerülte el a lejtõt, és augusztus 8-a estéig 89 kopejkával gyengült az euróhoz képest, és 70 kopejkával a dollárhoz képest. A hét közepén 1 eurót 41,12, 1 dollárt pedig 29,02 rubelért lehetett venni. A valutaárfolyamok így visszaálltak a 2011 februári negatív csúcsra. A kétvalutás kosár ára (0,55 dollár, 0,45 euró) 79 kpejkával 34,47 rubelre drágult az elõzõ esti záráshoz képest. Augusztus 9-én ugyanilyen tendencia volt megfigyelhetõ: az euró tovább drágult 42,29 rubelre, 1 dollár pedig 29,73 rubelre.

Augusztus 8-án az olaj ára 4 százalékkal csökkent a világpiacon, és a tendencia az amerikai gazdasági kilátásokra való tekintettel folytatódott a következõ nap elsõ felében is, majd visszapattant, és kedd este a Brent olaj a 104,5 dolláros szintre állt be a napi 101 dolláros minimumról.

Beavatkozás és pánik kedden

Az orosz Központi Bank augusztus 9-én belépett a valutapiacra, és 500 millió és 1 milliárd érték közötti dollárt adott el 35,40-35,90 rubeles áron kosaranként. Ez részben hozzájárult ahhoz, hogy a rubel esése a nap második felére lelassult. A bank aktivitása a kétvalutás kosár árának alakulásakor vált nyilvánvalóvá, amely reggel 35,17, nappal pedig 35,75 rubelbe került. Elkezdték mindkét valutapár eladását, és néhány perc múlva a rubel körülbelül 20 kopejkával erõsödött az euróhoz és a dollárhoz képest.

A Központi Bank elnökhelyettese, Szergej Svecov megerõsítette a bank keddi beavatkozását, de összegekrõl nem nyilatkozott.

Elemzõk szerint habár a rubel még tovább is gyengülhet, ez nem fog sokáig tartani. Leginkább arról van szó, hogy most Oroszországot is elérte a nemzeti valuták gyengítésére irányuló spekuláció. Kifejtették továbbá, hogy a rubel árfolyama mindaddig tartani fogja magát az euróhoz és a dollárhoz viszonyítva, amíg az olaj barrelenkénti ára meghaladja a 100 dollárt. Összességében tehát a rubel kilátásai nem olyan ijesztõek, hogy érdemes legyen megszabadulni a nemzeti valutában lévõ megtakarításoktól.
Kattintson és nézegessen képeket a 2008-as válságról!

Konszolidáció kedd estig

A Központi Bank beavatkozása mellett, nyugtató hatással lehetett az amerikai tõzsdék pozitív nyitása kedd reggel az elõzõ napi 5-6 százalékos esés után, amelyet a Fed ülésére való várakozás idézett elõ. Augusztus 9-én publikálja ugyanis a Fed nyitott piac bizottsága a pénzügyi politikáról szóló soros "update"-et. Az amerikai központi bankként funkcionáló Fed pedig nem változtatott a jelenlegi 0-0,25 százalékos alapkamaton.

Nem világos azonban, hogy a befektetõk mit várnak az amerikai szabályozószervtõl, hiszen a probléma az, hogy a 2008-as helyzettõl eltérõen most inkább egy politikai jelleggel rendelkezõ válságról van szó, mert nem a likviditás hiányzik, hanem a befektetõk bizalma az amerikai szervek felé. Ezért egy határozott és koordinált lépést várnak el tõlük.

Végül szerdára, amikorra a piacok kissé lenyugodtak, néhány orosz értékpapír még növekedést is produkált: többek között a Lukoil, a Szberbank, a Bank Moszkvi és a Polimetal.
Link