Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Öt környezeti katasztrófa, ami durvább, mint az olajfolt

Nigériai olajszivárgás
Nigéria gazdasága a hetvenes évek óta gyakorlatilag a nyersolajra épül. Az ország exportjának 98, az állami bevételek 83 százalékát az olaj adja. Az olcsó munkaerõ és az óriási tartalékok miatt az összes nagy nyugati olajcég jelen van az országban, csak az ExxonMobile és a Chevron 7 milliárd dollárt fektetett be a nigériai olajiparba. A helyi olajvezetékek és fúrótornyok állapota és biztonsága azonban borzasztó. A vezetékek nagy része már negyvenéves és erõsen korrodálódott. Az olajcégek rendszeresen arra hivatkoznak, hogy tolvajok fúrják meg a vezetékeiket és ebbõl lesz aztán szivárgás, tûzvész, és olykor több száz áldozattal járó robbanás [1]; a helyi szervezetek és a WWF szerint viszont a nagy cégek egyszerûen spórolnak a biztonságon és a környezetvédelmen.

A Niger folyó torkolatvidékén, a legjobb olajlelõhelyeken jelenleg is kétezer helyen szivárog a nyersolaj és szennyezi a környezetet, van, ahol több évtizede. A szivárgó vezetékek és kutak közel fele a Shell tulajdonában van. Egyes számítások szerint [2] a hatvanas évek óta több mint kétmilliárd liter nyersolaj került a nigériai folyókba és a termõföldbe, ami nagyjából annyi, mintha minden egyes évben megtörtént volna az Exxon Valdez katasztrófája [3]. És a helyzet egyre csak romlik, ahogy az olajcégek a Niger deltájától egyre inkább a szárazföld belseje felé, nehéz és gyengén felderített terepre terjesztik ki a fúrásokat.
Kínai szénbányatüzek
Kína messze a világ legnagyobb széntermelõje [4], a bányáiból több szenet hoznak fel, mint a ranglistán utána következõ öt országban (USA, India, Ausztrália, Dél-Afrika, Oroszország) összesen. Itt a legnagyobb a szénfogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás is. Naponta átlagosan 13 kínai bányász hal meg balesetekben, ezek közül a legsúlyosabbak a bányatüzek. Az elavult technológiák, gyújtogatás vagy balesetek miatt kitört tüzekben elégett szén mennyiségét évi 20 [5] és 200 millió [6] tonna közé teszik. Egyes számítások szerint ezek a tüzek felelõsek a világ szén-dioxid-kibocsátásának 2-3 százalékáért.

Egy szénbányatüzet nagyon nehéz eloltani, és ha a tûz kap oxigénutánpótlást, akár évekig is ég, vagy éppen csak parázslik a szén a föld mélyén. Egy 2008-as felmérés [7] 62, éppen égõ bányáról számolt be az ország fõ szénlelõhelyén, a mongol határ mellett húzódó, több mint négyezer kilométeres sávban.
Erdõirtás Haitin
Haiti rendszeresen természeti katasztrófák miatt kerül be a hírekbe: csak az elmúlt pár hónapban volt földrengés [8], sárlavina [9], hurrikán [10], és árvíz [11]. Az ország a karib-tengeri Hispaniola sziget [12] nyugati felén terül el, a sziget másik fele a Dominikai Köztársasághoz tartozik, ahol ugyanolyan a klíma, a földrajzi viszonyok, ezek a katasztrófák mégsem szednek százezernyi áldozatot, mint Haitin. Ennek oka a világtörténelem egyik legsúlyosabb erdõirtása, ami gyakorlatilag akkor kezdõdött, amikor 1492-ben Kolumbusz felfedezte a szigetet, és mára a sziget haiti oldalán szinte az utolsó fáig kiirtott minden erdõt.

A NASA mûholdfelvételein [13] élesen látszik az országhatár: a dominikai rész zöld, a haiti kopár szürkésbarna. Az egykori erdõs területek két százalékán maradt növényzet, ahonnan máig évi harmincmillió fát vágnak ki, az újraültetés pedig minimális (bár a januári földrengés után talán elindul valami [14] az ENSZ támogatásával).
Az erdõirtás fõ célja a faszén termelése, ezt Dominikában már egy ideje betiltották, Haiti viszont az energiaszükségletének nyolcvan százalékát ebbõl a forrásból elégíti ki. A növényzet nélkül a talajra lecsap az erózió, és a térségben egyébként szokványos hurrikánok és kisebb földmozgások halálos földcsuszamlásokat és sárlavinákat indítanak el.
Az Aral-tó eltûnése
Az Aral-tó Kazahsztán és Üzbegisztán határán helyezkedik el. Az 1960-as évekig a világ negyedik legnagyobb tava volt 68 ezer négyzetkilométeres vízfelszínével, majd ötven év alatt szinte teljesen eltûnt [15], mára két, egyenként 3000-3500 négyzetkilométeres tó maradt csak a helyén. A halászfalvakból a sivatag közepén álló kísértetvárosok lettek, a maradék víz drasztikusan megemelkedett sótartalma miatt a tóban élõ állatfajok kipusztultak.

Mindennek oka az egykori szovjet vezetés döntése volt, ami az üzbegisztáni textilipar felvirágoztatására 45 gátat épített az Aralt tápláló folyókra, és az ipar igényeinek kiszolgálására 32 ezer kilométernyi csatornahálózaton át szivattyúzta ki a vizet a vízgyûjtõ területérõl a gyapotföldek öntözésére. Három évtizedig szinte semmilyen látványos hatása nem volt a természet kizsigerelésének, aztán 1989 és 2007 között összeomlott az ökoszisztéma, és elpárolgott a tó.
A környéken élõk legnagyobb problémája [16] jelenleg az ivóvíz hiánya, ugyanis a maradék édesvízkészlet és a termõföld súlyosan szennyezett a gyapotföldeken évtizedekig használt rovarirtószerekkel. Az egykori tófenékrõl a szél évente 75 millió tonna, sóval és mérgezõ vegyületekkel kevert port fúj szét egész Közép-Ázsiában.

A nagy csendes-óceáni szemétfolt
Valahol a Csendes-óceán északi részén úszik a víz felszínén a becslések szerint százmillió tonna, javarészt mûanyag hulladékból álló szemétfolt [17]. A szeméttenger nem egybefüggõ sziget, hanem nagyjából harmincméteres mélységig a vízben kisebb-nagyobb sûrûséggel lebegõ mûanyag flakonok, nejlonzacskók és az ezek lassú bomlásából keletkezõ, pár grammos hulladékdarabkák összessége.
A hulladék átlagos sûrûségét négyzetkilométerenként 334 ezer, összesen 5 és fél kilónyi mûanyagdarabkára teszik, így a szemétfolt csak a legsûrûbb részein látható szabad szemmel, ahol a bomlási folyamat elején járó friss hulladék található. Optimista becslések szerint a folt mérete 700 ezer négyzetkilométer (ez hét Magyarországnak felel meg), a pesszimisták szerint 15 millió is lehet (ez Ausztrália duplája). A folt létezését már a nyolcvanas években megjósolták, de csak 1997-ben fedezték fel, és azóta is elég hézagosak az ismereteink róla.

Azt mindenesetre tudjuk, hogyan alakult ki: az észak-csendes-óceáni áramlat, ami az Egyenlítõ mentén halad a mexikói partoktól Indonéziáig, aztán északra fordul, elmegy egészen Japánig, majd visszakanyarodik Észak-Amerika felé, és az egész nyugati partvonal mellett végighalad. Az áramlat felszedi Kelet-Ázsia és az amerikai nyugati part, plusz a csendes-óceáni szigetvilág és az óceánon járó hajók összes, vízbe szórt szemetét. Becslések szerint évente százezer tengeri állat és egymillió madár pusztul bele abba, hogy a szemétfoltból eszik.
http://index.hu/tudomany/kornyezet/2010/07/28/ot_kornyezeti_katasztrofa_amik_durvabbak_mint_az_olajfolt/

Hozzaszolasok

88 #1 88
- 2010. August 07. 08:57:56
Nagyon fontos, hogy az informacio eljusson az emberekhez.

A szemet-szigetrol (foltnak mar reg nem nevezheto) mi itt mar beszeltunk. De soha nem eleg talalni az ilyen temat.

Kotelezo kelle, hogy legyen az iskolakban filmeket vetiteni legalabb a szemet-szigetekrol (vagyis az altalanos iskolakban ezzel kezdeni!)

Nem tudom, hogy van-e olyan tanar, aki ezt egy kornyezet VEDO oran megszelloztetne?!!!
en mindenesetre idebiggyesztem:

Ez a mi lelkunkon is 'szarad'!
Oriasi kesesben vagyunk a buneink jovatetelevel kapcsolatban!

http://www.youtube.com/watch?v=19BNWLJBPlQ&feature=fvw

:|

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.12 masodperc
634,856 egyedi latogato