(A Nílus korábbi neve Kacsa volt. Ha már búvárkodnak, hátha megtalálják a kis Mózest is, a kosarával, valamelyik krokodil-csontváz maradványi között.)
Régészet - Perzsa kereskedõk történeteit adta tovább az olasz utazó
Egyre több kutató kérdõjelezi meg, hogy a világ egyik legnagyobb felfedezõjeként számon tartott Marco Polo valaha járt Kínában.

Ha Polo a mongol flotta hajóiról állította, hogy 5 árbocuk volt, miként cáfolja ezt az állítást, hogy a régészek japán hajókról derítették ki 3 árbocos voltukat? Ennyire hülye a fordító? És a szerkesztõ erre nem kérdez rá?

Legújabban olasz búvárrégészek állítják, hogy a nagy velencei utazó csak egy hazudozó volt. Noha Marco Polo azt állította magáról, hogy kereskedõkövetként bejárta egész Kínát és éveket töltött a Távol-Keleten, valójában soha nem jutott tovább a Fekete-tengernél.

Olasz régészek úgy vélik, a velencei kereskedõ (aki egyébként a legújabb kutatások szerint valójában a horvátországi Korculában született) a Fekete-tengernél hallgatta végig a titokzatos Távol-Keletet megjárt kereskedõtársai történeteit Kínáról, Japánról és a XIII. századi Mongol Birodalomról. Ezeket a sztorikat azután egy könyvben gyûjtötte össze, de azok abbanmármint saját, 1271 és 1291 között megtett utazásának eseményei szerepelnek. Hosszasan részletezte pél dául személyes kapcsolatát a mongol uralkodóval, Kubilaj kánnal.

Daniele Petrella, a Nápolyi Egyetem munkatársa, kutatásvezetõ a Focus Storia olasz szaklapban közölt cikkében beszámolt arról, hogy elõször a Polo által leírt Japán elleni 1274-es és 1281-es mongol inváziók elbeszélésében lévõ rengeteg ellentmondásra és pontatlanságra figyeltek fel. „Polo többször összekeveri az elsõ és a második Japán elleni mongol támadás egyes részle teit. Olyasmit ír le az elsõ támadás kapcsán, ami valójában a második invázió alkalmával esett meg és fordítva”. Az elsõ támadásról szóló beszámolójában például azt írja a velencei utazó, hogy a mongol fl ottát egy hatalmas tájfun elpusztította, mielõtt elérte volna Japán partjait. Valójában ez a második alkalommal vetett véget az inváziós kísérletnek. „Lehetséges lenne, hogy egy állítólagos szemtanú így összekeverjen két olyan nagyon fontos eseményt, amely között hét év telt el, és amelyrõl néhány évvel késõbb számol be?” – tette fel a kérdést Daniele Petrella, aki hozzátette: „tulajdonképpen japán feltárásaink kapcsán merültek fel bennünk az elsõ komoly kételyek Polo leírásával kapcsolatban”. A híres utazó ugyanis leírja részletesen a mongol flotta hajóit, s azt állítja, hogy azoknak öt árbocuk volt, csakhogy a Petrella vezette olasz búvárrégészek nemrégiben elsüllyedt korabeli japán hajómaradványokat találtak, és kiderült, hogy azok valójában háromárbocosak voltak.
HIRDETÉS


Marco Polo
De akad más furcsaság is, például Polo azt írja, hogy a mongolok szurkot használtak hajóik vízhatlanítására, és meg is nevezi a szurok szó mongol változatát: chunam, csakhogy Petrella szerint a chunam nem jelent semmit sem mongolul, sem kínaiul, mivel az perzsa szó, és a perzsa nyelvben jelent valóban szurkot. Ugyanígy többször elõfordul elbeszélésében, hogy ahelyett, hogy mongol helyneveket mongolul jelölne meg, perzsa elnevezésüket használja. Nyilván Kínát megjárt perzsa kereskedõk történeteit adta tovább.

Petrella azt sem érti, hogy ha igaz az, hogy Polo annyi éven át követként járt-kelt a mongol udvarban, hogy lehetséges, hogy nem emlékezik meg róla egyetlen mongol vagy kínai forrás sem.

A hagyomány úgy tartja, Polo nevezetes könyvét a genovai börtönben fogolyként diktálta egy írástudó pisai rabtársának. Akadnak kutatók, akik úgy vélik, talán a pisai férfi „színezte” ki az elbeszélést. Egyre többen állítják azonban, hogy Polo mások elbeszéléseit a saját élményeiként adta tovább a börtönben a pisai Rusticiano da Pisának, aki azokat az elbeszéltekhez híven jegyezte le.
Link