(Dávidkába tettek egy Góliátot, hogy most kinyílt a csipája?)
Az angliai zavargások okait felderítõ vizsgálatok során felmerült a közösségi média szerepe is. Ennek kapcsán David Cameron felvetette annak a lehetõségét, hogy letiltsanak bizonyos személyeket, amennyiben azok illegális tevékenységeket szerveznek ezek segítségével, illetve, hogy blokkolják ezen szolgáltatásokat zavargások idején. A legfõbb kérdés, hogy melyik opció éri meg? Az információ szabad áramlásával a londonihoz hasonló események nagyobb kockázata, vagy a fokozottabb ellenõrzés által garantált biztonság?

A közösségi média szerepe a zavargások során

A brit parlament eheti ülésén többek között a zavargások okait kutatta, ennek kapcsán került napirendre a különféle közösségi médiumok és üzenetküldõ szolgáltatások szerepe az elmúlt hét zavargásai kapcsán.

David Cameron parlamenti felszólalásában külön kiemelte:

Mindenkit, aki figyelemmel kísérte ezeket a szörnyû eseményeket, meglepte, mennyire nagy szerepet játszott a közösségi média ezek szervezésében.Az információ szabad áramlását jó célokra is fel lehet használni. De ugyanígy rosszra is. És amikor az emberek a közösségi médiát alkalmazzák erõszakos események szervezésére, meg kell állítanunk õket.

Cameron a közösségi média fogalma alatt a Facebookot, a Twittert, és bizonyos technológiákat ért, csakúgy, mint a szöveges üzenetküldõ szolgáltatások. Kiemelendõ a BlackBerry okostelefonokon megtalálható BlackBerry Messenger (BBM) üzenetküldõ szolgáltatás, amelyet jelentõs mértékben használtak a rendbontók kommunikációjuk során.

A BBM abban tér el az egyszerû SMS-szolgáltatásoktól, hogy titkosítja az üzenetforgalmat. Így a megmozdulás résztvevõi folyamatosan tudtak kommunikálni, anélkül, hogy félniük kellett volna, hogy a rendõrség azonosítaná õket, illetve eléggé idõben megfejtené az üzeneteket ahhoz, hogy reagálhasson.
Szigorúbb ellenõrzés alá kerülhet a közösségi média (Fotó: Ed Yourdon)

Ám nem csupán a szervezés az egyetlen, jelen esetben nyilvánvalóan negatív szerepe a közösségi médiának. Az álhírek minden olyan társadalmi helyzetben, amikor az sérülékenyebb, jelentõs károkat tudnak okozni. A különbség a közösségi média korában csupán az, hogy az információ sokkal gyorsabban terjed, és így nehezebb kiszûrni a téves vagy eleve megtévesztõnek szánt információkat. Több brit város rendõrsége, így például a norfolki hatóságok is nyilvánosan bírálták a Facebook és Twitter azon felhasználóit, akik "fiktív és rosszindulatú üzeneteikkel” elhitették a helyiekkel, hogy városukban is történnek megmozdulások.

Korlátozzuk a közösségi médiát?

David Cameron korábban idézett parlamenti felszólalása során kijelentette, együttmûködnek a rendõrséggel, a hírszerzéssel és a szolgáltatókkal annak érdekében, hogy megvizsgálják, "jogos lenne-e, hogy eltiltsunk embereket ezen oldalak és szolgáltatások használatától, amikor tudomásunkra jut, hogy erõszakos, rendzavaró és törvénybe ütközõ cselekményeket szerveznek.”
RIM és BlackBerry

A Research in Motion (RIM) egy kanadai információtechnológiai cég, amely leginkább a BlackBerry okostelefonok kapcsán vált ismertté.

Több országban, így Indiában, az Egyesült Arab Emirátusokban és Szaúd-Arábiában, vita folyik a készülék több szolgáltatásának letiltásáról, nemzetbiztonsági problémákra hivatkozva. Az ok egyszerû: a legtöbb adatforgalom a BlackBerry készülékeknél titkosított, így harmadik személy nem tud hozzáférni az információkhoz.

Emellett kijelentette, hogy az ügy kapcsán érintett három nagy cégnek (a Facebooknak, a Twitternek és a RIM-nek) nagyobb felelõsséget kellene vállalnia a hálózataikon megjelenõ tartalmakért, sürgetve õket a nem megfelelõ tartalmak eltávolítására. Theresa May brit belügyminiszter az elkövetkezõ néhány hét során tervezi, hogy tárgyalásokat folytat a fentebb említett vállalatokkal.

Az üzenetküldés szabályozása zavargások idején valószínûleg inkább a közösségi médiára fog koncentrálódni, mint a mobilszolgáltatókra, ugyanis a rendõrségnél nincs egyszerû eljárás arra vonatkozóan, hogy egyéni felhasználókat rövid idõn belül leválasszanak a hálózatról.

A Vodafone kommunikációs igazgatóját idézve, "nem lehetséges egy egyéni elõfizetõ hozzáférését megszüntetni, ha a rendõrség az illetõ személyazonosságát sem ismeri, ami nagyon valószínû abban az esetben, amikor egy tüntetés közben maszkos fiatalok százai futkároznak az utcákon.”

A mobilszolgáltatók tekintetében már létezik az Egyesült Királyságban és több más országban lehetõség arra, hogy elrendeljék teljes hálózatok vagy egyéni adóállomások leállítását, ezáltal korlátozva a forgalmat egy adott területen. Természetesen ez csak mint végsõ megoldás szerepel a forgatókönyvekben.

A miniszterelnök a fentebbiek mellett arról is beszélt, hogy a nagy médiaszolgáltatóknak, többek közt a BBC-nek és a Sky Newsnak, kötelessége lenne a felhasználatlan anyagokat a rendõrség rendelkezésére bocsátani. Ezzel kapcsolatban még szerdán Fran Unsworth, a BBC hírbeszerzési osztályának vezetõje nyilatkozott: szerinte ha önként beszolgáltatnák a felhasználatlan anyagot a hatóságoknak, akkor sérülne a médium függetlensége.

A rendõrség ígéretet tett arra, hogy lenyomozza azokat, akik a Twitteren szították az indulatokat, bár állításuk szerint a zavargások szervezése fõként a már korábban említett BlackBerry Messenger szolgáltatás viszonylag privát világában folyt.

Pro és kontra

A David Cameron által megfogalmazott tervek éles visszhangot váltottak ki Nagy-Britannián belül, s új lendületet adtak a modern média szabályozása körül folyó vitának.

A miniszterelnök javaslata támogatásra talált a munkáspárti ellenzék részérõl is. Ivan Lewis, a munkáspárti árnyékkormány kulturális minisztere a BBC-nek így nyilatkozott:

A szólásszabadság központi értéke a demokráciánknak, de ugyanígy a közbiztonság is az. Támogatjuk a kormányzat döntését, hogy felülvizsgálja, szükséges-e olyan intézkedések bevezetése, amelyek megelõzik a közösségi média felhasználását olyan csoportok által, amelyek törvényellenes akciók szervezõi és résztvevõi.

Ám ellenzéki oldalról is vannak, akik szkepticizmussal közelítik meg a javaslatot. Egyrészt annak megvalósíthatóságát kérdõjelezik meg, másrészt a polgári szabadságjogokat sértõ részeit kifogásolják.
Kattintson és tekintse meg az éjjeli Londont!

Az ellenzõk tábora lényegesen nagyobb. Mike Conradi, a londoni DLA Piper ügyvédi iroda telekommunikációs specialistája három fõ ponton bírálja a tervet.

Úgy tûnik, hogy amit David Cameron akar, az egy rendõri erõ, amely üzenetek millióit böngészi át – ideális esetben valós idõben –, hogy megelõzze az esetleg tervezett bûncselekményeket.
Nem hiszem azt, hogy ilyen erõ létezne, és nem is nagyon szeretném, hogy létezzen. A parlamentnek ehhez új törvényt kellene elfogadnia, és én ezt nem nagyon tanácsolnám, mivel ez felborítaná az egyensúlyt a szólásszabadság és a biztonság viszonylatában.
Emellett mindenképpen nehéz helyzetbe hozná az Egyesült Királyságot azokban a szituációkban, amikor az autoriter országok vezetését próbálja meggyõzni arról, hogy ne korlátozzák ugyanezen hálózatokat.

John Bassett, aki korábban a kormány Kommunikációs Központjának (GCHQ) vezetõ tisztviselõje volt, a Reutersnek úgy nyilatkozott, nem javasolja Cameronéknak, hogy "lecsapjanak” a közösségi médiára.

Szerinte hatékonyabb lenne, ha a különféle közösségi csoportokat és egyéneket arra bátorítanák, hogy jelentsék, amennyiben megmozdulásra történõ felhívással találkoznak az interneten. Emellett javasolja, hogy biztosítsák a rendõrség számára az eszközöket, hogy információkat szerezhessen a közösségi médiából.

Számos emberi jogvédõ csoport is ellenezte a tervezett lépéseket. Jim Killock, az Open Rights Group jogvédõ csoport elnöke szerint az elsõ kérdés: ki dönti el, hogy az adott üzenet rendbontásra uszít, avagy sem? Állítása szerint az egyetlen mûködõ megoldás, ha a bíróságoknak kell errõl döntenie, bírósági eljárás keretében, ellenkezõ esetben "egyhamar visszaéléseket tapasztalhatunk a magáncégek és a rendõrség részérõl.”

Hozzátette:

Az állampolgároknak joguk van a biztonságos kommunikációhoz. Az üzleti élet, a politika és a szólásszabadság is a biztonságon és a diszkréción alapul. David Cameronnak vigyáznia kell, hogy ne korlátozza ezeket az alapvetõ igényeket egy kisebb csoport cselekedeteinek vitathatósága miatt.

Link