(Nos, ha védik, akkor azt jelenti, hogy már nincs is.)
Közös gazdasági kormányzásban állapodott meg a francia elnök és a német kancellár. Nicolas Sarkozy és Angela Merkel azt fogja javasolni a közös európai valutát használó 17 országnak, hogy vezessenek be egységes adót a pénzügyi tranzakciókra, és mindegyik tagország rögzítsen államadósság-plafont maga számára.

A két vezetõ azonban közösen elutasította eurókötvények kibocsátását az eurózóna megszorult tagországai megsegítésének finanszírozására.
Merkel és Sarkozy a közös gazdaságirányítás vezetõ testületének a 17 euróövezteti tagország állam- és kormányfõinek tanácsát tenné meg, mely testület évente legalább kétszer ülésezne, szükség esetén akár gyakrabban is.

A tanácsot elnök vezetné, akit két és fél évre választanának. Elsõ elnöknek a két politikus az Európa Tanács jelenlegi elnökét, Herman Van Rompuyt javasolja. A tagországok a jövõ nyárig kapnak határidõt az adósságplafon alkotmányban rögzítésére. Mindkét politikus határozottan állást foglalt amellett, hogy Franciaország Németországgal közösen, minden erejével megvédi az eurót és kiálltak a szorosabb gazdaságpolitikai egyeztetés mellett az eurózóna tagállamai között.

Merkel arról beszélt, hogy Európa jövõjének záloga a közös fizetõeszköz, az euró, amely egyben biztosítéka a tagországok jólétének is. Jelezte: nem állnak meg a mostani javaslatoknál, Herman Van Rompuy vezetésével bizottság készít elõ újabb megoldásokat, amelyekrõl még idén õsszel, októberben dönteni fognak. Egyezség született arról is, hogy Párizs és Berlin egy közös adó bevezetésére tesz javaslatot, amelyet a pénzügyi tranzakciók után kell fizetni. Tervbe vették azt is, hogy a két ország már 2013-ban közös vállalati nyereségadót vezet be a francia és a német vállalatok számára.

Mindketten kizárták azonban annak lehetõségét, hogy az európai államadósság problémák kezelésére, a bajba jutott tagországok megsegítésére európai kötvényeket bocsássanak ki. A német kancellár szerint ez nem lenne jó megoldás, nem segítené az adósságválság végleges megoldását. Sarkozy a kérdéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy egyetért Merkellel, de nem tartja kizártnak, hogy egyszer még az eurókötvények kibocsátása újra napirendre kerülhet. Ehhez azonban az európai integrációnak egy, a jelenleginél magasabb fokára kell eljutnia. Vagyis az eurókötvények az integrációs folyamat végén válnak esedékessé és nem a folyamat elején.

A francia-német csúcs Párizsban pozitív üzenetet küld mindazok számára, akik az Európai Unió fennmaradásában, a közös valuta megerõsítésében és a tagországok integrációjának mélyítésében látják a kontinens jövõjét és nem a nemzetállamok kaotikus egymás mellett élésében. Nyilván lesznek olyan kommentárok, amelyek keveslik az eredményeket, és pesszimistán értékelik az elõrelépést, esetleg úgy látják, nem került az euróövezet közelebb az adósságválság megoldásához.
Link