A jelenlegi népesedési tendenciák egyáltalán nem azt mutatják, hogy az Egyesült Államok egy hanyatló nagyhatalom lenne, mivel egyelõre nincsen semmi jele annak, hogy a többi fejlett országhoz hasonlóan egy jelentõs népességcsökkenés elõtt állna – olvasható a Központi Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok intézetének legfrissebb elemzésében. Az írásból kiderül az is, hogy a felemelkedõ gazdaságoknak még nagy problémáik lesznek óriásira duzzadt és a jövõben egyre gyorsabban elöregedõ lakosságukkal.

Egyes elemzõk szerint a mostani világválság segíthet abban, hogy a fejlett országok relatív elõnye csökkenjen a fejlõdõ országokkal szemben – olvasható Richard Jackson népesedési szakértõ elemzésében. Ehhez hasonlóan a demográfiai változások úgy alakítják át a gazdaságot és a geopolitikai viszonyokat, ahogyan a víz a követ – véli a szerzõ. Az Egyesült Államok jövõbeli biztonsága és jóléte is attól függ, hogyan lesz képes megfelelni napjaink demográfiai kihívásainak – tette hozzá.

A fejlett világ egy eddig nem várt korszakba lép azzal, hogy folyamatosan növekszik az átlagéletkor és ezzel egy idõben csökken a népesség – szerepel az írásban. Az ENSZ népesedési csoportja szerint míg 1980-ban Nyugat-Európában és Japánban a lakosság átlagos életkora 34 és 33 év volt, 2030-ra 47 és 52 évre fog növekedni, feltételezve hogy nem emelkedik a születésszám. Olaszországban, Spanyolországban és Japánban akkorra az összes felnõtt több mint fele idõsebb lesz a hivatalos nyugdíjkorhatárnál, és több lesz a hetvenes éveiben járó ember, mint a húszas éveiben.

Drasztikus visszaesés jöhet

Jackson rámutatott arra is, hogy a fejlett országokban már rég megkezdõdött a munkaképes korú népesség csökkenése, ami 2030-ra minden hasonló fejlettségû államra igaz lesz. Ezzel párhuzamosan egyre több országban megfigyelhetõ az a jelenség, hogy a teljes népesség fogyásnak indult. Hacsak nem kezd nõni a születések száma, és bevándorlók áradata nem lepi el Japánt és a nyugat-európai országokat, akkor az évszázad végére lakosságuk csaknem a felére fog csökkenni – olvasható az elemzésben.

Tény, hogy az Egyesült Államok az egyetlen olyan fejlett ország, amely a jövõben nem néz szembe ilyen demográfiai lejtmenettel – véli Jackson. Az USA-ban egyedülálló módon 2,1 gyermek jut egy párra, míg a mostani 37 éves átlagos életkor 2030-ra csak 39-re fog nõni. A munkaképes korú lakosság létszáma várhatóan még 2020 után is növekedni fog, köszönhetõen a magasabb születési rátának és a bevándorlásnak. Fontos megemlíteni, hogy a bevándorlókat az USA lényegesen könnyebben tudja asszimilálni, mint más fejlett országok. A szerzõ szerint úgy tûnik, a 2020-as években a demográfiai helyzet miatt az Egyesült Államok továbbra is jelentõs szerepet játszhat a világ színpadán, de kérdés, hogy ez milyen pénzügyi és gazdasági erõforrásokat fog jelenteni.

Nem minden olyan rózsás

A kedvezõ demográfiai helyzet ellenére az USA-nak mégis komoly problémákkal kell szembenéznie, többek között a rendkívül alacsony megtakarítási rátával, az óriási költségvetési hiánnyal, és egy olyan politikai rendszerrel, amely egyre kevésbé képes a különféle csoportok közötti alkukra – hangsúlyozta a szakértõ. Mindezeken a veszélyeken túl egyre nagyobb hátrány a népesség elöregedése. Egyes számítások szerint ahhoz, hogy 2040-ben is fizetni tudja az ország a különféle juttatásokat, duplájára kellene növelni az adóterhelést – olvasható a tanulmányban.

Jackson szerint ahhoz, hogy a költségvetési gondok megoldódjanak, az Egyesült Államoknak szilárdan a globalizáció mellett kell állnia. Egy olyan világban, ahol bizonyos országokban továbbra is növekszik a fiatal korosztály létszáma, míg másokban fogy, a globalizáció potenciális elõnyei folyamatosan növekednek. A szerzõ szerint komoly veszély, hogy a csökkenõ népességû országokban a belsõ piac is hanyatlásnak indul, amely kiválthat egy olyan politikai nyomást, hogy a globalizációs tendenciákat csökkentsék – véli a szakértõ. Történelmileg bizonyított, hogy a stagnáló népesség együtt jár a vámok növekedésével, a versenyellenes politikák megerõsödésével, amely a szabad kereskedelem végét jelentheti – teszi hozzá.

A pestisjárvány óta nem volt ilyen

Ahogyan a demográfiai változások újrarajzolják a globális színteret, úgy kell az Egyesült Államoknak újragondolnia a hosszú távú gazdasági és stratégiai érdekeit – írja a szakértõ. Az USA jóléte egyre inkább a felemelkedõ gazdaságokkal való kapcsolatok erõsségén múlik – tette hozzá. Jackson szerint ugyanez igaz a nagyhatalom biztonságára is, mivel az ország egyre kevésbé függ a hagyományos szövetségeseitõl, és egyre jobban felértékelõdnek azok a szereplõk, amelyek szintén osztják a liberális demokrácia értékeit.

A fejlett országok gyengülése nem lenne probléma, ha a világon egyre inkább a béke kerülne elõtérbe, de a népesedési trendek azt mutatják, hogy ez a helyzet egyáltalán nem áll fönn – szerepel a cikkben. A 2020-as évekre a fejlõdõ országok többségét komolyan érinteni fogja a saját maguk által keltett demográfiai vihar. Jackson úgy látja, hogy Kína egy hatalmas elöregedõ népességgel lesz kénytelen szembenézni, amely lassuló növekedést hoz majd, ez pedig politikai válságot fog okozni. Ezzel egy idõben a muszlim világban a hatalmas méretû fiatal generáció újjáéledése lesz látható – véli Jackson.

„Divatos azt mondani, hogy az amerikai hatalom a tetõpontjára érkezett, reméljük nem, mert a népesedési tendenciák azt mutatják, hogy az Egyesült Államokra a világnak a jövõben még nagyobb szüksége lesz” – zárul az elemzés.
Link