(Á, dehogy! nem lesz itt semmi! Az ilyesmi csak rémhír.)
Meglehetõsen vegyes képet mutatnak a Nyugat-Balkánon elhelyezkedõ országok, de a felszín alatt továbbra is jelentõs feszültségek vannak amelyekre, ha nem irányul elég figyelem, akkor könnyen elszabadulhatnak ismét az indulatok – állapította meg a Financal Times egyik elemzése. A világválság miatt óriásira nõtt a munkanélküliség a térségben, a gazdaság egyelõre nem képes jelenõsen növekedni, ráadásul a következõ hónapokban Horvátországban és Szerbiában is parlamenti választásokra kerül sor, amelyek alapvetõen változtathatják meg az erõviszonyokat.

Goran Hadzsics és Ratko Mladics elfogásával és kiadatásával egy korszak zárult le két évtizeddel a szörnyû délszláv háborút kitörését követõen – olvasható a Financial Times (FT) elemzésében, amely a Nyugat-Balkán helyzetével foglalkozott. A két háborús és emberi jogi bûntényekkel vádolt vezetõ Hágába szállításával már 161 személy ellen indult eljárás. A letartóztatások és a nemzetközi bírósággal való együttmûködés révén Szerbiát, és vele együtt az összes volt Jugoszláv tagköztársaságot mára már Nyugat-Balkánként emlegetik.

A két háborús bûnökkel vádolt személy elfogása közti idõszakban az unió végleg lezárta a tárgyalásokat Horvátországgal, amely 2013-tól az EU 28. tagországa lesz. Horvátország csatlakozási tárgyalásainak lezárása nagyon jó hír a régió számára – mondta el Bozidar Djelics szerb miniszterelnök-helyettes. Rámutatott arra, azzal hogy országa teljesítette a nemzetközi kötelezettségeit hozzájárul a regionális stabilitáshoz és békéhez.

Elmaradt a talpra állás

Az FT szerint ezeknek az országoknak szükségük van arra a reményre, hogy egyszer majd csatlakozhatnak az unióhoz. Közismert, hogy Brüsszel jelenleg az egyre elhatalmasodó adósságválsággal van elfoglalva, miközben a nyugat-balkáni kockázatok egyelõre elkerülik a figyelmét. Fontos megemlíteni azt is, hogy a globális pénzügyi válságból ez a régió még egyáltalán nem állt talpra, szemben a volt szocialista térség többi részével. Erre jó példa az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank júliusi jelentése, mely szerint csak Horvátország volt képes leküzdeni a krízist, és növekedést felmutatni.

Egyes elemzések szerint a nyugat-balkáni térség nagyon komoly veszteségeket szenvedne el, ha a görög bankrendszer válságba kerülne, mivel a pénzintézetek nagyon komoly intervenciót hajtottak végre ezekben az országokban. Az emberek többsége úgy érzi, hogy lényegesen rosszabbul él mint 20 évvel ezelõtt, amit mindenképpen alátámaszt az a tény, hogy Horvátországban az egy fõre esõ nemzeti termék 11 ezer euró, míg Szerbiában csupán 5 ezer, ami kevesebb mint a háború elõtt. Azelõtt sokkal jobb volt a fizetésünk, mint manapság, és oda utazhattunk, ahová akartunk – mondta el Snezana Taszics, a szerbiai lottótársaság egykori alkalmazottja, akit 2006-ban 27 év után bocsátottak el.

Õk mutatnak példát

Az cikk szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a háború sebei még sok helyen nagyon erõsen jelen vannak. Bosznia-Hercegovinában a választások óta eltelt 10 hónapban képtelenek új kormányt alakítani a pártok, míg Koszovó északi részén ismét az erõszak kapott fõszerepet. Érdekesség, hogy az év eleji kairói Tahrir téri tüntetésen többen a szerbiai Otpor mozgalom jelképét lengették. Ez a mozgalom volt, amely aktív szerepet játszott Szlobodan Milosevics egykori elnök elmozdításában. Úgy tûnik, most a balkáni államok mutatnak példát az arab világnak, abban hogyan lehet a tekintélyelvû modellbõl a szabad piacgazdaságba átjutni.

Ijesztõek a gazdasági kihívások – fogalmazott Vladimir Gligorov Balkán szakértõ. Ennek természetesen nagyon komoly társadalmi hatásai lesznek – tette hozzá. A globális krízis elõtt úgy tûnt, hogy a térség képes lesz utolérni a közép-európai régiót. 2000-2007 között Szlovéniát leszámítva évente 5,5 százalékos átlagos növekedést produkáltak a térségbeli államok, Szerbiába 15 milliárd dollárnyi külföldi tõke érkezett.

Drámai a munkanélküliség

Az elemzés szerint, azonban nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a korábbiakkal szemben rendkívül alacsony bázisról indult a növekedés a Nyugat-Balkánon. Míg Csehországban és Lengyelországban a nyugati gazdaság kiszolgáló egységei telepedtek meg, addig a Balkánon csupán az építõiparba és a turizmusba fektettek be. Olyan megállapodások, mint a Zastava-gyár 2008-as Fiat általi felvásárlása csupán egyedi esetként szerepel elõttünk.

A válság elõtt ezekre az államokra is erõteljesen jellemzõ volt a külföldi hitelfelvétel, de ezek a pénzek nem jártak semmilyen versenyképességi javulással. Mostanra a felduzzadt adósságállomány miatt a fogyasztás esett vissza ezekben az államokban. Szerbiában 2008-at követõen félmillió állás szûnt meg – mutatott rá Gligorov. A szakértõ szerint a válság miatt a munkanélküliség drámai mértéket öltött Szerbiában és Horvátországban, ami közel 20 százalékos arányt jelent.

Többen a közelmúltbeli belgrádi és zágrábi utcai megmozdulásokat az arab eseményekhez hasonlították, de ez a párhuzam mindenképpen erõltetettnek tûnik. Horvátországban idén õsszel, míg Szerbiában jövõ tavasszal rendeznek választásokat, amelyet jelentõsen meghatároz az egyre növekvõ elégedetlenség.

Gond a gazdaságok zártsága

Az FT szerint a volt Jugoszlávia tagköztársaságainak többségében a reálbérek és a termelés még nem érte el az 1990-es szintet. A politikusok felismerték, hogy égetõen szükségük van új munkahelyek és beruházások teremtésére. Ivo Joszipovics horvát elnök korábban úgy fogalmazott a FT-nak, hogy a háborút követõ években az ország gazdasága a nyugati importtermékek behozatalára, és az állami beruházásokra épült, és nem a saját termelésre és a zöldmezõs beruházásokra.

Kritikus probléma a munkanélküliség – errõl már Mirko Cvetkovics szerb miniszterelnök beszélt. Nem tudunk elég magánbefektetõt vonzani, akik új munkahelyeket teremtenének – tette hozzá. Alapvetõ fontosságú, hogy a térségbe minél több tõke vándoroljon, azonban a régió piaca túlságosan kicsi és zárt ahhoz, hogy ez megvalósuljon. Ezzel szemben a Nyugat-Balkán elõnye, hogy a gazdaságok már jelentõs mértékben az EU-tagországokkal való kereskedelemtõl függenek, míg a helyi pénz szerepét az euró vette át.

Sanader is komoly bajba került

Az elemzés szerint Horvátország mindenképpen példát mutat a többi háború sújtotta köztársaságnak. A 4,5 milliós ország egyesek szerint sokkal keményebb csatlakozási folyamaton és alkalmazkodáson van túl, mint Bulgária és Románia, akiket 2007-ben vett fel teljes jogú tagjai közé az EU. Zágráb csatlakozási tárgyalásai csak egy erõteljes korrupció-ellenes fellépést követõen fejezõdtek be.

Ennek során Ivo Sanader, a jelenlegi jobbközép kormány korábbi miniszterelnöke is célkeresztbe került. Sanader, aki elkezdte a csatlakozási tárgyalásokat 2009-ben mondott le, majd tavaly Ausztriában fogták el, és idén júliusban szállították Horvátországba, ahol a különféle korrupciós ügyek miatt bíróság elõtt kell majd felelnie.

Szerbiának hasonlóan nehéz feladatokkal kell majd megküzdenie, annak ellenére, hogy Hadzsics és Mladics már Hágában van. A jövõ évi választok egyik legnagyobb kérdése, hogy hatalmon marad-e az uniós integráció iránt elkötelezett Borisz Tadics elnök vezette gárda, vagy pedig a radikálisok ismét elõtérbe kerülnek. A további bõvítést kapcsán azonban nem minden csak Szerbián múlik.

Ezt tényleg be akarják fejezni?

2004-2007 között 12 új taggal bõvült az unió, és emiatt egyfajta fáradság lett úrrá még a pénzügyi krízis kitörése elõtt. Napjainkban pedig az elhatalmasodó adósságválság teszi óvatossá a nagy tagállamokat, hogy a kisebb, és gyenge gazdasági teljesítménnyel rendelkezõ országokat befogadják. A folyamat teljes egésze nem teljesen Szerbia kezében van – ismerte el Djelics. Brüsszeli illetékesek szerint megvan a politikai akarat arra, hogy a volt Jugoszláv tagköztársaságokat felvegyék az unióba. Radoszlaw Szikorszki lengyel külügyminiszter szerint még országuk elnöksége alatt Szerbia megkapja a tagjelölti státuszt. „Horvátország felvétele után be kell fejezni a nyugat-balkáni integrációt”.

Bár az EU-tagság sok térségbeli ország számára még messze van, de egyre több jel mutat arra, hogy egymás között megindult egy párbeszéd. Azon a héten, amikor Hadzsicsot letartóztatták a szerb, a horvát és a bosnyák miniszterelnök egy horvát üdülõhelyen találkozott. Megállapodtak abban, hogy közösen fognak olyan uniós projektekre pályázni, amelyek többek között a regionális infrastruktúra fejlesztését célozzák. Ezek a kezdeményezések mindenképpen hozzájárulnak ahhoz, hogy Görögország, Bulgária és Románia közelebb kerüljön az unió szívéhez.

A helyi vezetõknek érdemes figyelembe venni, hogy az unió a történelmi ellenségek kibékülésének az alapján jött létre. Ha Franciaország és Németország képes volt erre, akkor erre a szerbek és a horvátok, és a szerbek és az albánok is képesek ezt végrehajtani – olvasható a cikkben. Joszipovics szerint az, hogy ezek az államok közösen törekszenek az EU-ba elõsegítheti a jószomszédi viszonyok fejlõdését is.

(financialtimes.com)
Link