Bejelentkezés
Válságutak: államcsõd vagy Európai Egyesült Államok
No, én egyikre sem voksolok, hanem helyette "akasszuk fel" az összes bûnöst. Az a pár megmaradt ember majd csak ellesz már valahogy! Ja, Cion Bölcsei jegyzõkönyveinek Soros fejezete a forgatókönyv, kis csavarral.)
A krízisbõl való kilábalást leginkább az hátráltatja, hogy a megoldás, egy központi európai kormányzat felállítása a jelenlegi politikai garnitúrák fejébe kerülne.
Az euróövezeti adósságszolgálati válságról alkotott vélemények egyetlen közös nevezõje, hogy az még korántsem ért véget. Hogy miképp lábalhatnának ki a recesszióból az eladósodott országok, arra alapvetõen három különbözõ forgatókönyv létezik.
Az elsõ: hagyni kell csõdbe menni az adott országot. Persze ez a legradikálisabb megoldás, és az euróövezetbõl való kilépéssel számol. Így az adott országnak lehetõsége nyílik az "újrakezdésre", mivel egy csapásra megszabadulhat adósságától. Igaz, a kockázatok sem csekélyek, ugyanis a fogyasztók és a pénzpiacok rövid távú reakcióit és az európai bankrendszerre gyakorolt hatást lehetetlen kiszámítani.
A második verzió a támogatni és kivárni - ez a jelenleg alkalmazott stratégia. Az euróövezet mentõalapot hozott létre és milliárdos támogatásban részesíti törlesztési nehézségekbe keveredett tagjait - Görögországot már a második csomag keretében. Ami a kimenetet illeti: a válságország a támogatással és gazdaságának szanálásával maga jut ki a szorult helyzetbõl, ami egyúttal a probléma megoldását is jelenti. Ez a legkézenfekvõbb forgatókönyv, ha a politikusok mindenképp megoldással akarják kecsegtetni választóikat. Viszont fennáll annak veszélye, hogy az adott államnak egyre több támogatást kell biztosítani, ez pedig elõbb vagy utóbb az olyan mintaországok kapacitását is kimeríti, mint Németország.
A harmadik út a központi költségvetés, azaz az euróövezeti országok szorosabbra vonják az együttmûködést, a költségvetési politika központi irányítás alá kerül. Ezzel párhuzamosan közös eurókötvényeket is kibocsátanak. Így az "Európai Egyesült Államokban" az erõsek a gyengék hóna alá nyúlnak, hosszabb távon a különbségek kiegyenlítõdnek. Viszont ez a legkockázatosabb a politikusok számára, hisz e megoldás majdnem biztosan megakadályozza újraválasztásukat. Ráadásul e stratégia alkalmazásához választói beleegyezésre van szükség, mivel az érvényes szerzõdések nem teszik lehetõvé. Így az euroszkeptikusok keresztülhúzhatják a számításokat.
Link
A krízisbõl való kilábalást leginkább az hátráltatja, hogy a megoldás, egy központi európai kormányzat felállítása a jelenlegi politikai garnitúrák fejébe kerülne.
Az euróövezeti adósságszolgálati válságról alkotott vélemények egyetlen közös nevezõje, hogy az még korántsem ért véget. Hogy miképp lábalhatnának ki a recesszióból az eladósodott országok, arra alapvetõen három különbözõ forgatókönyv létezik.
Az elsõ: hagyni kell csõdbe menni az adott országot. Persze ez a legradikálisabb megoldás, és az euróövezetbõl való kilépéssel számol. Így az adott országnak lehetõsége nyílik az "újrakezdésre", mivel egy csapásra megszabadulhat adósságától. Igaz, a kockázatok sem csekélyek, ugyanis a fogyasztók és a pénzpiacok rövid távú reakcióit és az európai bankrendszerre gyakorolt hatást lehetetlen kiszámítani.
A második verzió a támogatni és kivárni - ez a jelenleg alkalmazott stratégia. Az euróövezet mentõalapot hozott létre és milliárdos támogatásban részesíti törlesztési nehézségekbe keveredett tagjait - Görögországot már a második csomag keretében. Ami a kimenetet illeti: a válságország a támogatással és gazdaságának szanálásával maga jut ki a szorult helyzetbõl, ami egyúttal a probléma megoldását is jelenti. Ez a legkézenfekvõbb forgatókönyv, ha a politikusok mindenképp megoldással akarják kecsegtetni választóikat. Viszont fennáll annak veszélye, hogy az adott államnak egyre több támogatást kell biztosítani, ez pedig elõbb vagy utóbb az olyan mintaországok kapacitását is kimeríti, mint Németország.
A harmadik út a központi költségvetés, azaz az euróövezeti országok szorosabbra vonják az együttmûködést, a költségvetési politika központi irányítás alá kerül. Ezzel párhuzamosan közös eurókötvényeket is kibocsátanak. Így az "Európai Egyesült Államokban" az erõsek a gyengék hóna alá nyúlnak, hosszabb távon a különbségek kiegyenlítõdnek. Viszont ez a legkockázatosabb a politikusok számára, hisz e megoldás majdnem biztosan megakadályozza újraválasztásukat. Ráadásul e stratégia alkalmazásához választói beleegyezésre van szükség, mivel az érvényes szerzõdések nem teszik lehetõvé. Így az euroszkeptikusok keresztülhúzhatják a számításokat.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2011. August 21. 18:50:45
- 2011. August 21. 21:33:32
- 2011. August 22. 10:30:33
- 2011. August 22. 19:30:43